Ingatlanpiac: 7 százalékos az átlagos „alkumérték”, de egyre gyakoribb a licit is

2024. 04. 29., 13:10

A piac élénkülésével és a fokozódó vevői érdeklődéssel együtt enyhült az érvényesíthető alku mértéke a hazai ingatlanpiacon, azonban még így is a tranzakciók jelentős része, 80,8 százaléka zárult a hirdetési ár alatt 2024 első negyedévében. Az alku mértéke az összes ingatlantípust és állapotot figyelembe véve, országos szinten átlagosan 7 százalék körül alakult. Bár a licitálók aránya a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva a duplájára emelkedett, az irányítás még mindig inkább a vevők kezében van az ingatlanpiacon a Duna House szakértői szerint.

Az idei év elejével megérkezett a piaci fordulat, az alacsonyabb kamatszint és a kedvezőbb hitelkörnyezet, valamint az új otthonteremtési támogatások hatása felhajtotta a vevői keresletet az ingatlanpiacon. „A fokozódó érdeklődés és a növekvő tranzakciószámok ellenére sem változott egyelőre a trend, továbbra sem az eladók, inkább a vásárlók kezében van az irányítás, amit a Duna House alkuval kapcsolatos elemzése is alátámaszt” – mondta el Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

Az ingatlanközvetítő közreműködésével köttetett, első negyedéves tranzakciók adatai alapján az összes értékesített ingatlan 80,8 százaléka zárult vevői alkuval, míg irányáron az otthonok 14,9 százaléka talált új tulajdonosra. Közel duplájára, 4,3 százalékra emelkedett azonban a tavalyi első negyedéves adatokhoz viszonyítva a licittel vásárlók aránya, akik zömében (34 százalék) nagyon jó, illetve jó állapotú (33 százalék) otthonokra tettek szert az irányárnál magasabb áron. „Bár az előző évekhez képest emelkedett az előfordulásuk, még mindig ritka jelenségnek tekinthetők a licit útján zárt ügyeletek. A licitálók köre három fő vásárlói csoportra bontható, 29 százalékuk befektetési céllal, 27 százalékuk nagyobb ingatlanba költözés miatt, 23 százalékuk pedig első lakásukra szerződött az idei első negyedévben” – magyarázta Benedikt Károly.

A tavalyi első negyedévhez mérten mind az alku gyakorisága (mínusz 3,3 százalék), mind az alku mértéke enyhült. Az összes ingatlantípust és állapotot figyelembe véve, országos szinten egy százalékpontos csökkenés után, átlagosan 7 százalék körül alakult az alku nagysága 2024 első negyedévében. Az irányár alatt ingatlanhoz jutó vásárlók 15,7 százaléka azonban még mindig 10 százalék feletti mértékben tudta érvényesíteni a vevői alkut. A vásárlói motivációt vizsgálva a tavalyi adatokkal megegyezően, a legnagyobb alkukedvvel (27 százalék) a befektetői céllal ingatlant vásárlók rendelkeztek az idei első negyedévben, de számottevő arányban 24–25 százalékban alkudtak a nagyobb ingatlanba költözők és az első lakásukra szerződő vásárlók is.

Elvétve előfordulhat alku az újépítésű ingatlanok vásárlása során is, azonban a használt ingatlanok terén jóval számottevőbb a vevők mozgástere. Az alkunak engedő tulajdonosok között kiemelkedő, 39 százalékos arányban voltak azok, akik jó állapotú otthonuk értékesítése érdekében fogadták el az irányár alatt érkező vételi ajánlatot, 20 százalékban lakható, 27 százalékban nagyon jó és mindössze 10 százalékban alkudhattak a vevők felújítandó ingatlan vásárlásakor. Az országos lefedettséggel rendelkező ingatlanközvetítő 2024 első negyedéves adatai szerint az irányárhoz képest legjelentősebb, 45 százalékos engedményt ezúttal egy Bács-Kiskun vármegyei településen hirdetett, felújítandó, 60 m2-es, vályog falazatú ház eladása során adta a tulajdonos.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 09. 08., 16:10
A 2025-ben közzétett álláslehetőségek 8,7 százaléka, idén pedig 10 százalékuk kínál lehetőséget otthoni munkavégzésre. Az IT területeken és az SSC szektorban a leginkább jellemző, hogy a munkáltatók lehetővé teszik dolgozóiknak a home office valamilyen formáját. A UI, UX és webdesigner állások több mint felénél adott ez az opció – derült ki a Profession.hu legfrissebb adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS