Ingatlanpiac: 7 százalékos az átlagos „alkumérték”, de egyre gyakoribb a licit is

2024. 04. 29., 13:10

A piac élénkülésével és a fokozódó vevői érdeklődéssel együtt enyhült az érvényesíthető alku mértéke a hazai ingatlanpiacon, azonban még így is a tranzakciók jelentős része, 80,8 százaléka zárult a hirdetési ár alatt 2024 első negyedévében. Az alku mértéke az összes ingatlantípust és állapotot figyelembe véve, országos szinten átlagosan 7 százalék körül alakult. Bár a licitálók aránya a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva a duplájára emelkedett, az irányítás még mindig inkább a vevők kezében van az ingatlanpiacon a Duna House szakértői szerint.

Az idei év elejével megérkezett a piaci fordulat, az alacsonyabb kamatszint és a kedvezőbb hitelkörnyezet, valamint az új otthonteremtési támogatások hatása felhajtotta a vevői keresletet az ingatlanpiacon. „A fokozódó érdeklődés és a növekvő tranzakciószámok ellenére sem változott egyelőre a trend, továbbra sem az eladók, inkább a vásárlók kezében van az irányítás, amit a Duna House alkuval kapcsolatos elemzése is alátámaszt” – mondta el Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

Az ingatlanközvetítő közreműködésével köttetett, első negyedéves tranzakciók adatai alapján az összes értékesített ingatlan 80,8 százaléka zárult vevői alkuval, míg irányáron az otthonok 14,9 százaléka talált új tulajdonosra. Közel duplájára, 4,3 százalékra emelkedett azonban a tavalyi első negyedéves adatokhoz viszonyítva a licittel vásárlók aránya, akik zömében (34 százalék) nagyon jó, illetve jó állapotú (33 százalék) otthonokra tettek szert az irányárnál magasabb áron. „Bár az előző évekhez képest emelkedett az előfordulásuk, még mindig ritka jelenségnek tekinthetők a licit útján zárt ügyeletek. A licitálók köre három fő vásárlói csoportra bontható, 29 százalékuk befektetési céllal, 27 százalékuk nagyobb ingatlanba költözés miatt, 23 százalékuk pedig első lakásukra szerződött az idei első negyedévben” – magyarázta Benedikt Károly.

A tavalyi első negyedévhez mérten mind az alku gyakorisága (mínusz 3,3 százalék), mind az alku mértéke enyhült. Az összes ingatlantípust és állapotot figyelembe véve, országos szinten egy százalékpontos csökkenés után, átlagosan 7 százalék körül alakult az alku nagysága 2024 első negyedévében. Az irányár alatt ingatlanhoz jutó vásárlók 15,7 százaléka azonban még mindig 10 százalék feletti mértékben tudta érvényesíteni a vevői alkut. A vásárlói motivációt vizsgálva a tavalyi adatokkal megegyezően, a legnagyobb alkukedvvel (27 százalék) a befektetői céllal ingatlant vásárlók rendelkeztek az idei első negyedévben, de számottevő arányban 24–25 százalékban alkudtak a nagyobb ingatlanba költözők és az első lakásukra szerződő vásárlók is.

Elvétve előfordulhat alku az újépítésű ingatlanok vásárlása során is, azonban a használt ingatlanok terén jóval számottevőbb a vevők mozgástere. Az alkunak engedő tulajdonosok között kiemelkedő, 39 százalékos arányban voltak azok, akik jó állapotú otthonuk értékesítése érdekében fogadták el az irányár alatt érkező vételi ajánlatot, 20 százalékban lakható, 27 százalékban nagyon jó és mindössze 10 százalékban alkudhattak a vevők felújítandó ingatlan vásárlásakor. Az országos lefedettséggel rendelkező ingatlanközvetítő 2024 első negyedéves adatai szerint az irányárhoz képest legjelentősebb, 45 százalékos engedményt ezúttal egy Bács-Kiskun vármegyei településen hirdetett, felújítandó, 60 m2-es, vályog falazatú ház eladása során adta a tulajdonos.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS