Ingatlanpiac: 40 millió forinthoz közelít az idei átlagár

2023. 08. 25., 12:38

A hazai ingatlanpiac idei első féléve az elmúlt évekhez képest gyengébb forgalommal zárt, azonban így is adódtak érdekességek a tranzakciók között. A Duna House adataiból válogatott izgalmas adatokat. Otthonteremtésre hazai átlagban a tavalyinál mindössze 3 százalékkal, vagyis 1 millióval többet költöttek a vevők, Budapesten azonban több mint 2 millió forinttal lett drágább átlagosan a lakásvásárlás 2023-ban.

„Magyarország egészét vizsgálva a tavalyinál egy millió forinttal drágábban, átlagosan 39,7 millió forintos áron keltek el az ingatlanok idén, ami mindössze 3 százalékos emelkedést mutat 2022-höz képest. Az átlagos hazai négyzetméterár 550 ezer forint feletti” –mondta el Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. „Csak a fővárosi eladásokat alapul véve a lakások átlagára a 2022-es 55 millió forintról 57,2 millió forintra emelkedett, az értékesített budapesti otthonok 42 százaléka 1 millió forint feletti értéket képviselt négyzetméterenként idén, a fővárosi átlag pedig kevéssel haladja meg a 900 ezer forintot.” – tette hozzá.

Az átlagok után következhetnek a legek, ugyanis szélsőségekből 2023 első hét hónapjában sem volt hiány. A hazai ingatlanpiac és Budapest legmagasabb áron értékesített ingatlana a Duna House idei tranzakciós adatai szerint egy Andrássy úton található, nagyon jó állapotú, 274 négyzetméter alapterületű, panorámával rendelkező lakás. Az 1800-as években épült házban található ingatlan luxus minőséget képvisel, amelyért 420 millió forintot, vagyis 1,5 millió forintot meghaladó négyzetméterárat adott az új tulajdonosa.

A Budapesten kívüli, vidéki területeken elkelt otthonok közötti rekorder sem maradt le sokkal, az ország negyedik legdrágábbjaként szerepelt az a balatonfüredi, nagyon jó állapotú, szinte új lakás, amelyet a pandémia megjelenésének évében adtak át. A 172 négyzetméter alapterületű penthouse ingatlan tekintélyes méretű terasszal és pazar panorámával rendelkezik, 1,8 millió forint feletti négyzetméterárat fizetett érte a vásárló, ami összességében 319 millió forintos kiadást jelentett számára.

A fővárosi agglomeráció csúcstartója és a legnagyobb értékű vidéki ház egy Nagykovácsiban található, örökpanorámás, nagyon jó állapotú, 230 négyzetméteres családi ház, amelyért több mint 1,3 millió forintos négyzetméterárat, vagyis 310 millió forintot kért az eladó.

A végső vételár mellett az sem mindegy, hogy négyzetméterenként mennyit kóstál az adott otthon. A legmagasabb négyzetméteráron elkelt ingatlan egy közel 3 millió forint/m2 áron értékesített, V. kerületi, 121 négyzetméteres, nagyon jó állapotú lakás, amelyért 350 millió forintnál is többet adott a vevő. Vidéken egy tihanyi, 78 négyzetméteres otthonért fizettek kiemelkedő, 2,8 millió forintos négyzetméterárat. A ház lakható állapotú, így a 225 millió forintos vételár mellett bizonyára a korszerűsítés és a felújítás költséges munkálataival is számolnia kellett a vásárlónak.

A hasznos alapterület mérete is kiemelt szempont az érdeklődők számára az ingatlanvásárlás során: a legnagyobb alapterülettel rendelkező értékesített ingatlan egy csobánkai családi ház, amely tekintélyes életteret, 450 négyzetmétert biztosít tulajdonosának. A 10 szobával rendelkező ingatlan 211 ezer forintos egységáron, 95 millió forintért kelt el. A skála másik végén szereplő lakásokra is van kereslet: a 20 négyzetméter alatti lakóterű minigarzonok is jelentős számban keltek el idén, a fővárosban lokációtól és az ingatlan állapotától függően 725 ezer – 1,7 millió forint közötti négyzetméteráron.

A Duna House tranzakciós adatai alapján az értékesített ingatlanok közel fele, 49 százaléka családi ház volt Magyarországon idén, míg az esetek 37 százalékban téglaépítésű lakásra szerződtek a vevők. Panellakást a vásárlók 15 százaléka választott. A házgyári lakások között végső eladási ár szempontjából egy szentendrei, 77 négyzetméteres panel vezeti a sort, ezért a jó állapotú ingatlanért 69 millió forintot, vagyis 896 ezer forintos négyzetméterárat fizettek. A fővárosi kerületek legdrágább panellakása egy XIII. kerületi, jó állapotú, 72 négyzetméteres lakás, 67 millió forintért, vagyis 934 ezer forintos négyzetméteráron talált új tulajdonosra. Négyzetméterenként a legjelentősebb kiadást a panelek tekintetében egy III. kerületi, 27 m2-es, jó állapotú kislakás jelentette, amelyet 1,1 millió forintos áron vitt el a vevő, vagyis kereken 30 millió forintot szánt rá. Eközben Komlón egy felújítandó, 48 négyzetméteres panellakás már 7 millió forintért, vagyis 145 ezer Ft/m2-ért is kapható. Budapesten panellakáshoz a legolcsóbb áron a X. kerületben lehetett jutni, 29 négyzetméter mindössze 24,5 millió forintért kelt el, azonban ez így is viszonylag magas, 844 millió forintos négyzetméterárat jelent.

Az építőanyagok és a munkaerő drágulása következtében megemelkedett újépítésű négyzetméterárak, valamint a vevők részéről tapasztalható financiális nehézségek az újépítésű ingatlanok iránti kereslet enyhülését eredményezték. Az ingatlanközvetítő cég szakértőinek segítségével zárult eladások között országosan mindössze 6 százalékban szerepelt új ingatlan. Közülük a legmagasabb értéket egy II. kerületi projekt, 140 m2-es lakása jelentette, amely négyzetméterár szempontjából is az élen áll. 350 millió forintért, vagyis 2,5 millió forintos négyzetméteráron kelt el. A fővárostól délebbre, a Dél-Alföldön, a Kecskemét 10 kilométeres vonzáskörzetében található Ágasegyházán azonban egy 120 négyzetméteres, új családi házat 150 ezer forintos négyzetméteráron, vagyis 18 millió forintért is kaphat a vevő.

A vásárlói igények igen eltérőek lehetnek, van, aki számára kikötés, hogy csak teljesen új ingatlant hajlandó megnézni a keresés során, azonban vannak olyanok is, akik kifejezetten a nagy múlttal rendelkező épületeket kedvelik. Az idei évben az eddigi eladások alapján a legidősebb ingatlan egy győri, 1780-ban épült, műemlékké nyilvánított ház, amelynek 210 négyzetméteres lakóterülete a ’90-es években teljeskörű felújításon esett át. 538 ezer forintos négyzetméterárat, vagyis 113 millió forintot fizetett érte a vásárló.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-25 16:44:25
13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.
2024-05-25 09:10:47
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) és a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének (FIVOSZ) képviselői a Kínai Nemzetközi Kereskedelemfejlesztési Tanács (CCPIT) Sanghaji Irodájának delegációját fogadták csütörtökön Budapesten.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  Rovathírek: GUSTO

13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS