Ingatlankörkép Somogy vármegyéből

Ingatlankörkép Somogy vármegyéből
2023. 09. 15., 11:08

Somogy vármegyében 12 százalékkal emelkedtek az átlagos négyzetméterárak 2022-höz képest, az átlagos ingatlanárak alapján otthonteremtésre átlagosan 30 millió forintot szánnak a vevők. A tranzakciók 31 százaléka közvetlen vízparti településen köttetett, míg a vásárlók közel 40 százaléka inkább a vármegyeszékhelyet és környékét választotta a letelepedéshez a Duna House 2023-as értékesítési adatai alapján.

„Fej-fej mellett haladt az idei szezonban a Balaton két fő központjának tekintett északi parti Balatonfüred és a déli parton elhelyezkedő Siófok népszerűsége. A különböző célcsoportokat megszólító települések iránti érdeklődés szinte teljesen megegyező volt, a négyzetméterárakat tekintve az ingatlanközvetítő értékesítési adatai alapján azonban nőtt a területek közötti szakadék  – mondta el Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője. – Tény, hogy merőben különbözik egymástól a Balaton északi és déli partja. Eltérő földrajzi adottságainak köszönhetően mást és mást kínál az érdeklődők számára. Aki vízparti ingatlant keres, a part jellegzetességei miatt a tó déli felének településein járhat nagyobb szerencsével, akinek pedig a panoráma a fontos, az északi partot választja.”

A gazdasági helyzet, valamint a magas infláció okozta nehézségek hatására a tavalyi év végével körülbelül a harmadára esett vissza az északi és a déli parton is a nyaralók iránti fizetőképes kereslet, a saját célra, állandó lakhatásra vásárlók aktivitása pedig az országos trenddel megegyezően alakult az idei évben is. Négyzetméterárak tekintetében a déli part szokásosan alacsonyabb árakon kínálta ingatlanjait 2023-ban is, mint az északi, de ingatlanérték tekintetében is elmondható, hogy az északi part viszi a prímet. A déli területeken a négyzetméterárakat vizsgálva stagnálás, enyhe áremelkedés tapasztalható, az érdeklődők főként a kisebb értékű ingatlanokat keresik. „A Somogy vármegyei átlagos négyzetméterárak ennek megfelelően nem is húzhattak el annyira, – mint ahogy a teljes Veszprém vármegyei átlagot befolyásolta a tó északi partjának árszintje és népszerűsége – a pandémia évéhez mérten 15, 2022-höz képest mindössze 12 százalékos volt a drágulás, ami 372 ezer forintos átlagot jelent négyzetméterenként idén” – tette hozzá Benedikt Károly.

A négyzetméterárak emelkedését a tavalyinál egy teljes szobával kisebb, átlagosan 81 négyzetméteres ingatlanok vásárlásával ellensúlyozták a somogyi vevők, akik ingatlanvásárlásra átlagosan 30 millió forintot szántak az idei évben. Ez az összeg a tavalyi 31,2 millió forintos rekordnál 4 százalékkal csekélyebb, 2020-hoz képest viszont 15 százalékkal több.

A vármegyei tranzakciók 31 százaléka zárult saját partszakasszal rendelkező balatoni településen, míg az adásvételek közel 40 százaléka a vármegyeszékhelyen és agglomerációjában köttetett. Kaposváron tavalyhoz mérten 25 százalékkal drágultak az ingatlanok négyzetméterenként, így már 323 ezer forintos négyzetméterárral kell számolnia az otthonteremtőknek, akik 21,3 millió forintos áron átlagosan 66 négyzetméteres ingatlanokra szerződhettek.

A vásárlók által legkeresettebb ingatlantípus Somogyban a családi ház volt, az értékesített otthonok közel 70 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. A teljes vármegyei átlagot vizsgálva családi házra 340 ezer forintos négyzetméterárat, átlagosan 31,7 millió forintot költöttek a vásárlók. A második legkeresettebb ingatlantípus a téglaépítésű lakás volt a területen. Egy 54 négyzetméteres lakás megvásárlásához átlagosan 23,8 millió forintra volt szükség idén. A 441 ezer forint/m2-es ár a 2020-as átlaghoz képest ugyan 18 százalékkal magasabb, ugyanakkor a 2022-es, 500 ezer forint/m2-t megközelítő csúcsnál 10 százalékkal kedvezőbb költséget jelent idén.

Panellakásra az esetek 9 százalékban szerződtek az ügyfelek a vármegyében. Aki ezt az ingatlantípust választotta, átlagosan 48 négyzetméteres otthon esetében, 22,6 millió forintot költött. Az idei eladások alapján számított 475 ezer forintos átlagos négyzetméterár 11 százalékkal haladja meg a tavalyi árszintet, ráadásul a téglalakások négyzetméteráránál is 8 százalékkal magasabb kiadást jelent.

Ahogy országosan, úgy a Balaton déli partján és teljes Somogy vármegyében visszaesett az újépítésű ingatlanok iránti kereslet. A gazdasági környezet, a hitelezési nehézségek, a magas infláció, a folyamatosan dráguló építőanyagok és munkaerő nem hozta meg túlzottan sem a fejlesztők, sem az ingatlanvásárlók kedvét az újépítésű otthonokhoz. Az árszint tovább növekedett, aminek köszönhetően a fizetőképes kereslet is apadni kezdett, a pandémia évéhez képest 13 százalékponttal kevesebb újépítésű ingatlan kelt el a vármegyében a Duna House adatai alapján.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS