A Fejér vármegyei átlagos négyzetméterárak 18 százalékos növekedését erősödő vevői alkuval és egy teljes szobával csekélyebb méretű ingatlan választásával igyekeznek kordában tartani az ingatlanvásárlók.
A tranzakciók 80 százaléka zárult alkuval, amelynek mértéke átlagosan 8 százalék volt, az esetek 46 százalékban pedig a hirdetés során már az eladók is csökkentettek az irányáron. Az otthonteremtésre fordított összeg azonban így is meghaladja a 30 millió forintot a Duna House adatai szerint.
„Az előző évben tapasztalt korrekció után folytatódott az ingatlanok áremelkedése Fejér vármegyében, ahol az idei év első hét hónapjának eladásai alapján az átlagos négyzetméterárak az összes ingatlantípust vizsgálva 2022-höz képest 18 százalékkal, 388 ezer forintra növekedtek – mondta el Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője. – Az infláció okozta drágulás és a hitelhez jutás nehézségei ellen az otthonteremtők erősödő vevői alkuval védekeznek. A vármegyei eladások 80 százaléka zárult irányár alatt, az alku mértéke átlagosan 8 százalék volt az ingatlanközvetítő tranzakciós adatai alapján.”
A sikeres eladás érdekében ugyanakkor a tulajdonosok is egyre rugalmasabbak, növekvő arányban hajlandóak már a hirdetési folyamat során engedni az első körben megszabott árból. A területen zárult adásvételek közel felében, 46 százalékban csökkentették az eladók a hirdetési árat, ami átlagosan 14 százalékkal tette a vevők számára kedvezőbb ajánlattá a kínált ingatlanokat. A vármegyében eladó otthont kínálók többsége, 51 százaléka azonban még mindig szilárdan ragaszkodott a kalkulált árhoz. „A jelenlegi piaci környezetben különösen igaz, hogy a sikeres eladás záloga a jó árazás, a türelem és a rugalmasság a felek részéről. Bár a Fejér vármegyei tulajdonosok több mint fele még mindig kitart az első, magasabb árak mellett, javarészt a vevő alku során már kénytelenek engedni. Fontos kiemelni, hogy idén már csak az adásvételek mindössze 8 százaléka zárult irányár-változás és alku nélkül a területen. Licitre pedig már csak az esetek 1 százalékában volt példa” – sorolta az adatokat Benedikt Károly.
Az irányár-változás és az alku az adatok alapján még így is kevésnek bizonyul, a vármegyében letelepedők kisebb ingatlan választásával igyekeznek mérsékelni az otthonteremtés költségeit. Az átlagos ingatlanra fordított összeg 2 százalékkal, az átlagos ingatlanméret pedig 16 négyzetméterrel lett csekélyebb a tavalyihoz mérten.
A vármegyében továbbra is a vásárlók többsége, 31 százaléka számára preferált lokáció a vármegyeszékhely, és az azt körülvevő agglomeráció. Székesfehérváron tavalyhoz képest 10 százalékkal lettek magasabbak az átlagos négyzetméterárak, 37 millió forintra csökkent az ingatlanvásárlásra fordított összeg, az átlagos ingatlanméret pedig 67 négyzetméterre mérséklődött. Népszerűség tekintetében a második helyre került a stagnáló négyzetméterárainak köszönhetően megfizethető Dunaújváros, ahol 25 millió forintból akár egy 70 négyzetméteres ingatlant is kaphatnak a vásárlók. A fővárosközeli Bicske a Fejér vármegyei vásárlók 8 százalékát vonzotta, de keresett volt még a Balaton közelsége miatt Enying, a Velencei-tónak köszönhetően pedig Gárdony is.
A területen elkelt ingatlanok többsége, 66 százaléka családi ház, 15 százalékban panellakásra, 13 százalékban téglaépítésű lakásra szerződtek az ügyfelek. Ahogy országszerte, úgy a vizsgált vármegyében is enyhült a legjelentősebben dráguló ingatlantípus, az újépítés iránti kereslet, ami érthető is, hiszen a Fejér vármegyében kínált új lakások átlagos négyzetméterára 40 százalékkal drágult a tavalyihoz viszonyítva. Jelentősen emelkedett a házakért kért ár is, 2022-höz képest 22 százalékkal, 346 ezer forintra emelkedett a négyzetméterenkénti összeg. A házgyári lakások 6 százalékos áremelkedés után 512 ezer forintos átlagos négyzetméteráron kaphatóak, míg téglaépítésű lakáshoz tavalyhoz képest 7 százalékkal kevesebbért, 453 ezer Ft/m2 áron is hozzá lehet jutni Fejér vármegyében.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.