Ingatlan.com: 2022-ben újabb panelreneszánsz indult a lakáspiacon

2022. 01. 11., 13:47

Egyre népszerűbbek a panellakások az ingatlan.com elemzése szerint, amelyben több mint 160 ezer hirdetés alapján vizsgálták meg az érdeklődés alakulását, valamint az árak változását a lakáspiacon.

Tavaly a fővárosi és a megyeszékhelyeken lévő eladó panellakásokra több mint félmillió érdeklődés jutott az ingatlan.com-on, ami 4 százalékkal haladta meg a 2020-as szintet. Az egy eladásra kínált lakásra jutó kereslet a paneleknél 6 százalékkal nőtt éves szinten, míg a téglalakások iránti kereslet stagnált.

Az idén januárban tavaly októberhez képest az egy eladó panellakásra jutó érdeklődések száma 14 százalékkal emelkedett, miközben a téglalakások iránti kereslet feleekkora mértékben nőtt. Az egy panelhirdetésre jutó érdeklődések száma közel 2 éves csúcson van, legutóbb 2019 tavaszán volt hasonlóan magas.

A társaság elemzése szerint a panellakások népszerűségéhez alacsonyabb áruk mellett az is hozzájárul, hogy azokat a bankok is szívesen hitelezik. Az ingatlan.com úgy véli, „idén ez lehet nagyvárosi vevők menekülőútja a lakásdrágulás és hitelkamatok emelkedése elől”.

Megjegyezték, hogy a panellakások alacsonyabb ára miatt a CSOK és babaváró támogatások, illetve a kamattámogatott hitelek jóval nagyobb arányú segítséget biztosítanak, mint egy drágább, téglalakás esetében.

Az ingatlan.com körképe szerint az idén januárban a fővárosi panellakások átlagos négyzetméterára 643 ezer forint a kínálati piacon. A téglalakásokra 867 ezer forintos átlagár a jellemző. A XI. kerületi panelingatlanok a legdrágábbak, azokért négyzetméterenként 776 ezer forintot szeretnének kapni az eladók, míg a legolcsóbb városrész a XXIII. kerület, ahol 522 ezer forintot kérnek egy négyzetméterért.

A megyeszékhelyeken a panelek átlagos négyzetméterára 421 ezer forint, a téglalakásoké 491 ezer. Az összeállítás szerint a veszprémi paneleket kínálják a legmagasabb áron, 563 ezer forintért, a legolcsóbb pedig Salgótarján 216 ezer forintos átlagos négyzetméterárral. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS