Ingatlan.com: 2022-ben újabb panelreneszánsz indult a lakáspiacon

2022. 01. 11., 13:47

Egyre népszerűbbek a panellakások az ingatlan.com elemzése szerint, amelyben több mint 160 ezer hirdetés alapján vizsgálták meg az érdeklődés alakulását, valamint az árak változását a lakáspiacon.

Tavaly a fővárosi és a megyeszékhelyeken lévő eladó panellakásokra több mint félmillió érdeklődés jutott az ingatlan.com-on, ami 4 százalékkal haladta meg a 2020-as szintet. Az egy eladásra kínált lakásra jutó kereslet a paneleknél 6 százalékkal nőtt éves szinten, míg a téglalakások iránti kereslet stagnált.

Az idén januárban tavaly októberhez képest az egy eladó panellakásra jutó érdeklődések száma 14 százalékkal emelkedett, miközben a téglalakások iránti kereslet feleekkora mértékben nőtt. Az egy panelhirdetésre jutó érdeklődések száma közel 2 éves csúcson van, legutóbb 2019 tavaszán volt hasonlóan magas.

A társaság elemzése szerint a panellakások népszerűségéhez alacsonyabb áruk mellett az is hozzájárul, hogy azokat a bankok is szívesen hitelezik. Az ingatlan.com úgy véli, „idén ez lehet nagyvárosi vevők menekülőútja a lakásdrágulás és hitelkamatok emelkedése elől”.

Megjegyezték, hogy a panellakások alacsonyabb ára miatt a CSOK és babaváró támogatások, illetve a kamattámogatott hitelek jóval nagyobb arányú segítséget biztosítanak, mint egy drágább, téglalakás esetében.

Az ingatlan.com körképe szerint az idén januárban a fővárosi panellakások átlagos négyzetméterára 643 ezer forint a kínálati piacon. A téglalakásokra 867 ezer forintos átlagár a jellemző. A XI. kerületi panelingatlanok a legdrágábbak, azokért négyzetméterenként 776 ezer forintot szeretnének kapni az eladók, míg a legolcsóbb városrész a XXIII. kerület, ahol 522 ezer forintot kérnek egy négyzetméterért.

A megyeszékhelyeken a panelek átlagos négyzetméterára 421 ezer forint, a téglalakásoké 491 ezer. Az összeállítás szerint a veszprémi paneleket kínálják a legmagasabb áron, 563 ezer forintért, a legolcsóbb pedig Salgótarján 216 ezer forintos átlagos négyzetméterárral. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 19., 10:00
A VOSZ idén tavasszal tisztújító választásokra készül: véget ér a 2021-től megkezdett időszak és kezdődik egy új, 2026-ban. Az elmúlt években – Eppel János elnöklevével – a VOSZ nagyot lépett előre, amelyet első sorban a VOSZ vállalkozói közösségének erősödése, a VOSZ hálózat fejlődése bizonyít.
2026. 01. 19., 09:05
1762 új traktort helyeztek forgalomba 2025-ben Magyarországon, 2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A számok ugyanakkor azt jelzik, hogy a piac továbbra is óvatos, a gazdák beruházási döntései megfontoltabbá váltak – írják az Agroinform.hu szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS