Ilyen sem volt kilenc éve a magyar lakáspiacon

2023. 10. 26., 17:19

Országosan 0,5 százalékkal emelkedtek a lakásárak 2023 második negyedévében az előző negyedévhez képest, éves szinten viszont – kilenc év után először – 0,8 százalékos csökkenést mért az MNB – olvasható az Ingatlannet.hu elemzésében.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) lakásár-indexének friss adatai szerint jelentősen lassult a  lakásárak növekedési üteme az előző évhez képest Budapesten és a vidéki városokban, a községekben pedig érdemi csökkenés látható. Az idei második negyedévében országosan 0,5 százalékkal emelkedtek az árak az előző negyedévi 2,6 százalék után. Az előző évhez képest viszont a nominális növekedési ütem – az előző negyedévi 6,6 százalékról – kilenc év után először mínusz 0,8 százalékra csökkent.

Az inflációt is figyelembe véve reál értéken éves szinten 18,5 százalékkal mérséklődtek a lakásárak. Tavaly a második negyedévben viszont még rekord drágulást mértek. Ráadásul a mostani jelentős árkorrekciót egy hosszú ideje tartó, folyamatos drágulási hullám előzte meg, így az ingatlantulajdonosok még így is nagy nyerésben vannak.

Vidéken stagnáltak, illetve csökkentek az árak

A fővárosban 2023 második negyedévében 1,1 százalékkal nőttek az árak az első negyedévhez képest. Éves szinten jelentősen lefékezett az áremelkedés üteme: az előző negyedévi 11,3 százalékról 4,9 százalékra.

A vidéki városokban a megelőző negyedévi 4,3 százalékos drágulást követően a második negyedévben már 1,0 százalékkal mérséklődtek a lakásárak, éves összevetésben így 9,5 százalékról 1,1 százalékra lassult az éves lakásár-dinamika.

A községekben megállt a lakásárak három negyedéven át tapasztalt csökkenése, és negyedéves alapon 2,5 százalékkal emelkedtek a lakásárak, de éves szinten így is érdemi, 8,1 százalékos csökkenés volt tapasztalható.

A régiók többségében a városi lakásárak a stagnálás közelébe lassultak éves szinten, míg negyedéves alapon széttartó folyamatok voltak jellemzőek. Éves szinten az észak-alföldi és a közép-magyarországi régió városaiban a lakásárak csekély mértékű, 0,3 és 0,4 százalékos csökkenése volt tapasztalható. A legtöbb régióban azonban még kismértékben, 0,3 és 1,9 százalék között nőttek a lakásárak, csak a nyugat-dunántúli régió városait jellemezte ennél magasabb, évi 5,1 százalékos lakásár-emelkedés.

Negyedéves alapon az észak-alföldi régióban 3,1 százalékos, a dél-alföldi régióban 2,9 százalékos, a nyugat-dunántúli régióban pedig 1,5 százalékos volt a lakásárcsökkenés, míg a többi területen tovább emelkedtek a lakásárak – emeli ki elemzésében a Bank360 Csoporthoz tartozó Ingatlannet.hu.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS