A 2023 első negyedéve a fővárosban a számok tükrében: a KSH összefoglalója.
Budapest lakónépessége 2023. január 1-én 1 millió 674 ezer fő volt, a 2022. október 1-jei népszámlálás előzetes adatainak továbbszámítása alapján.
2023 I. negyedévében a születések száma 5,6 százalékkal nőtt, a halálozások száma viszont 8,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest: 3110 gyermek jött világra, és 5441 fő hunyt el.
A születések és a halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás 2331 fővel csökkentette a főváros lakónépességét. Ez a veszteség 23 százalékkal alacsonyabb volt, mint a 2022. I. negyedévi.
A házasodási kedv mérséklődött: 2023. január–márciusban 949 pár kötött házasságot, 49 százalékkal kevesebb, mint 2022 azonos időszakában.
2023 I. negyedévében Budapesten a 15–64 éves népességből az egy évvel korábbinál 1,9 ezer fővel kevesebben, 862 ezren jelentek meg foglalkoztatottként a munkaerőpiacon. A munkanélküliek 19 ezer fős száma 0,8 ezer fővel volt kevesebb a 2022. I. negyedévinél. Mindezek következtében a gazdaságilag aktív népesség 2,7 ezer fővel mérséklődött, az aktivitási arány 81,0 százalékot tett ki.
A foglalkoztatási ráta is csökkent a foglalkoztatottak számával párhuzamosan, 0,6 százalékponttal 79,3 százalékra az egy évvel korábbihoz képest. A foglalkoztatottság ennek ellenére az országos átlagot meghaladta, egyben Budapesten volt az egyik legkedvezőbb.
A munkanélküliségi ráta 2,1 százalékot tett ki, amely csak kismértékben (–0,1 százalékponttal) változott az egy évvel korábbihoz képest. Az arány alacsonyabb volt az országos átlagnál.
A foglalkoztatottság és a munkanélküliség együttes csökkenése annak a következménye, hogy a gazdaságilag aktívak (foglalkoztatottak vagy munkanélküliek) közül többen elhagyták a munkaerőpiacot. Így az egy évvel korábbinál 4,1 százalékkal több, 206 ezer fő volt gazdaságilag nem aktív. Országosan 3,1 százalékos csökkenés következett be.
2023 I. negyedévében az egy évvel korábbinál 1,8 százalékkal többen, átlagosan 1 millió 301 ezren álltak alkalmazásban a budapesti székhelyű munkáltatóknál. Az alkalmazottak csaknem háromnegyedét foglalkoztató versenyszférát 2,2 százalékos létszámnövekedés jellemezte, a költségvetési intézményeknél 0,5 százalékkal bővült az alkalmazottak száma.
A tíz, legtöbb főt foglalkoztató nemzetgazdasági ág közül legnagyobb mértékben a tudományos és műszaki tevékenységben dolgozók létszáma bővült, 5,7 százalékkal. A legjelentősebb munkáltatónak számító kereskedelemben dolgozók száma 0,6 százalékkal gyarapodott az egy évvel korábbihoz képest.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók kedvezmények nélkül számolt havi nettó átlagkeresete – közfoglalkoztatottakkal együtt – az egy évvel korábbihoz képest 7,6 százalékkal 444 ezer forintra nőtt, amely országosan itt volt a legmagasabb. Ezzel folytatódott a korábbi időszakok emelkedő tendenciája. A bővülés elmaradt az országos növekedés mértékétől (10,8 százalék), az alkalmazottak 22 százalékkal többet kerestek az országos átlaghoz képest.
A nettó keresetek a versenyszférában 17 százalékkal, 452 ezer forintra nőttek, a költségvetési szférában – az egy évvel korábbi magas bázis miatt – 18,3 százalékkal, 436 ezer forintra csökkentek. Utóbbi változását jelentősen befolyásolta az egy évvel korábbi honvédelmi és rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett hathavi illetményének megfelelő szolgálati juttatás, az ún. fegyverpénz.
Az egy évvel korábbinál 4,3 százalékkal több, 18 ezer álláskeresőt tartottak nyilván 2023. március végén Budapesten, ezzel együtt az év elején megtört a 2021 májusa óta tartó csökkenő tendencia. A pályakezdő álláskeresők (379 fő) 8,5 százalékkal kevesebben lettek, az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk országosan az egyik legalacsonyabb, 2,1 százalék volt.
Ezer lakosra itt jutott az egyik legkevesebb, 11 álláskereső, ezen belül arányuk a II. és az V. kerületben volt a legkedvezőbb (7), a IX. kerületben pedig a legkedvezőtlenebb (16).
Az álláskeresők legnagyobb hányada (36 százaléka) érettségivel, illetve technikusi végzettséggel rendelkezett, emellett 22 százalékuknak legfeljebb az általános iskola 8 osztálya, 16 százalékuknak szakmunkás, szakiskolai bizonyítvány a legmagasabb végzettsége, 26 százalékuk pedig diplomás volt. Utóbbi országosan itt volt a legnagyobb. A 25 év alatti fiatalok és az annál idősebbek között egyaránt az érettségivel, illetve technikumi végzettséggel rendelkezők képezték a legnépesebb csoportot.
Az álláskeresők 37 százaléka legfeljebb 3 hónapja nem tudott elhelyezkedni, arányuk növekedésével párhuzamosan 23 százalékra nőtt az álláskeresési járadékban, és 12 százalékra csökkent a szociális ellátásban részesülők hányada. Álláskeresési segélyt – az idősebb korú álláskeresők arányának csökkenésével összefüggésben – az egy évvel korábbinál kevesebb, 14 százalék kapott. E változások következtében az ellátatlanok aránya összességében 52 százalékra nőtt. A tartósan állás nélkül lévők száma 10 százalékkal kevesebb volt a 2022. márciusinál.
Március végén 15,3 ezer betöltetlen álláshelyet tartottak nyilván, 15 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A munkaerőpiac még feszesebbé vált: tíz üres álláshelyre az országban itt jutott a legkevesebb, 12 álláskereső, 1-gyel kevesebb, mint 2022 márciusában.
2023. március végén Budapesten az egy évvel korábbinál – nagyrészt a jogszabályi változások következtében – 1,6 százalékkal kevesebb, 421,6 ezer vállalkozás szerepelt a nyilvántartásban. A regisztrált vállalkozások többségét (51 százalékát) kitevő önálló vállalkozók száma 1,7, a társas vállalkozásoké 1,4 százalékkal csökkent. A legtöbb vállalkozást a szakmai, tudományos tevékenység (19 százalék) és az ingatlanügyletek (18 százalék) területén tartották nyilván, az előbbiek száma 4,7 százalékkal csökkent, az utóbbiaké 0,6 százalékkal nőtt egy év alatt.
2023. I. negyedévben 9,6 ezer újonnan alakult vállalkozást jegyeztek be a fővárosban, 0,5 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Ezzel párhuzamosan 9,0 ezer vállalkozás szűnt meg, amely 10 százalékkal több volt az előző év azonos időszakához képest. A megszűnt egyéni vállalkozók száma a vármegyék többségéhez hasonlóan Budapesten is csökkent (7,2 százalékkal) az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
A kedvezőtlen gazdasági környezettel is összefüggésben a fővárosban a társas vállalkozások 15,7 százaléka, az egy évvel korábbinál 3,8 százalékponttal nagyobb aránya állt csődeljárás, kényszertörlés, végelszámolás vagy felszámolási eljárás alatt 2023. március végén. Az egyéni vállalkozók körében a tevékenységüket szüneteltetők aránya (18,3 százalék) – a vármegyék többségéhez hasonlóan – szintén nőtt (0,7 százalékponttal). Mindkét részarány Budapesten volt a legmagasabb.
Továbbra is Budapesten volt a legmagasabb az ezer lakosra jutó vállalkozások száma (252 darab).
2023 I. negyedévében a Budapesti székhelyű gazdasági szervezetek fejlesztési tevékenysége az előző év azonos időszakához képest 18 százalékkal csökkent, amelynek oka, hogy a legnagyobb súlyt képviselő nemzetgazdasági ágak esetén nem növekedett a beruházások volumene: a szállítás, raktározás területén gyakorlatilag nem változott, míg a feldolgozóiparban 19 százalékos visszaesés történt.
Az országos teljesítményérték 36 százalékát, 779 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg a fővárosi székhellyel rendelkező gazdasági szervezetek, amely a legmagasabb a vármegyék és a főváros rangsorában. A beruházási értékből a legalább 250 főt foglalkoztató vállalkozások 33 százalékkal (országosan 42 százalékkal) részesedtek.
Az egy lakosra jutó teljesítményérték 465 ezer forint volt, amely némileg az országos átlag kétszeresét is meghaladta, és Komárom-Esztergom vármegye után a legmagasabb érték.
A beruházások gazdasági áganként kevésbé koncentrálódtak. A források 24 százalékát a szállítás, raktározás területén, 16 százalékát pedig a feldolgozóiparban használták fel. Utóbbi esetén a vegyipar, a villamos berendezés gyártása, valamint az élelmiszeripar aránya volt a legmagasabb (30, 26, illetve 17 százalék).
Az épületberuházások 27 százalékos csökkenésének oka elsősorban a feldolgozóipar fejlesztéseinek harmadával történt visszaesése, amelyet csak kis mértékben ellensúlyozott a szállítás, raktározás területén realizálódott 5,6 százalékos növekedés. A gép- és járműberuházások volumene 3,2 százalékkal mérséklődött.
Az országos folyamatokhoz hasonlóan Budapesten is csökkent az ipari termelés volumene 2023 I. negyedévében, az előző év azonos időszakihoz képest 4,1 százalékkal. Országosan ennél kisebb, 2,9 százalékos mérséklődés történt.
Noha Budapest gazdaságának gerincét a szolgáltató szektor adja, a főváros szerepe az ország ipari termelésében is számottevő: az I. negyedévben Budapesten realizált 1113 milliárd forint ipari termelési érték az országos kibocsátás 8,0 százalékát jelentette. Ugyanakkor az egy lakosra jutó termelési érték mindössze 46 százaléka volt az országos átlagnak, amely Somogy vármegyét követően a második legalacsonyabbnak számított a térségi rangsorban.
A székhely szerinti adatok alapján a termelés volumene 11 százalékkal csökkent a 2022. I. negyedévihez képest, a nagy súlyú ipari területek közül a vegyipar és az élelmiszeripar kibocsátása is jelentősen visszaesett.
Az ipari értékesítés 64 százalékát adó belföldi eladások volumene 12, az exporté 25 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A kivitel nagyobb mértékű csökkenésében jelentős szerepet játszott a gépipari export visszaesése. Baranya, Tolna és Zala vármegye mellett a hazai eladások aránya csak itt haladta meg az exportét.
2023. I. negyedévben a fővárosi székhelyű építőipari vállalkozások teljesítménye – a 2022-es év második felétől fokozódó gazdasági nehézségek hatására – romlott az előző év azonos időszakához képest. A legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások termelése összehasonlító áron – az országos 7,5 százalékos csökkenésnél kisebb mértékben – 6,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
A termelés visszaesését a kibocsátás nagyobb részét (71 százalékát) adó épületépítések 6,6, és az egyéb építmények építésének 5,2 százalékos volumencsökkenése okozta.
A termelési érték alapján a főváros építőipari vállalkozásainak súlya nőtt, 2023. I. negyedévben az országos kibocsátás 35,9 százalékát adták, amely 0,5 százalékponttal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. A budapesti székhellyel rendelkező cégek körében az egy lakosra jutó termelési érték (200,7 ezer forint) országosan itt volt a legmagasabb, a hazai átlag több mint kétszerese.
2023. I. negyedévben az új szerződések és az időszak végi rendelésállomány volumene – a bizonytalanná váló gazdasági kilátások miatt – egyaránt jelentősen csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A március végi 1405,1 milliárd forint értékű rendelésállomány összehasonlító áron 23 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál, amit elsősorban az egyéb építmények építésére vonatkozó szerződések csökkenése okozott.
2022-ben az előző évi, több mint 10 éves csúcshoz képest mérséklődött a lakásépítési kedv Budapesten, 2023 I. negyedévében pedig felerősödött ez a tendencia: az egy évvel korábbinál 42 százalékkal kevesebb új lakás épült. Az országos szintű csökkenés (–20 százalék) döntő tényezője ez volt. Összesen 1,4 ezer lakást vettek használatba a fővárosban, 35 százalékukat a XIII., 23 százalékukat a XIV., 18 százalékukat a III. kerületben. A visszaesés ellenére a Budapesten épített lakások tízezer lakosra jutó száma a vármegyék és a főváros alkotta rangsorban a legnagyobb, az országos átlag 2,2-szerese volt.
A fővárosi csökkenés alapvetően a vállalkozásoknál jelentkezett, esetükben 45 százalékos visszaesést regisztrált a KSH. A lakásépítésekben jóval kisebb súlyt képviselő természetes személyeké ugyanakkor jelentősebb mértékben, közel hattizedével meghaladta az előző év azonos időszaki alacsony bázist.
Az építési kedv csökkenése a lakások túlnyomó többségét kitevő többszintes, többlakásos, illetve – a beruházások nagy részének befejeződésével – a lakóparki épületben használatba vett lakásoknál volt tetten érhető. A kis súlyú családi házas formánál viszont bővült a lakásátadások száma. Az új lakások átlagos alapterülete (69 m²) országos viszonylatban a legalacsonyabb, a 4 vagy annál több szobás lakások aránya (26 százalék) pedig a harmadik legalacsonyabb volt, mindkét mutató jelentősen elmaradt az átlagostól (95 m², illetve 47 százalék).
A járvány kitörésével többéves mélypontjára csökkent a lakásépítési hajlandóság Budapesten, 2021 II. negyedévétől azonban egy helyreállási folyamat vette kezdetét, ami 2022-ben – a kedvezményes lakásáfa és a rozsdaövezeti fejlesztéseket ösztönző feltételeknek köszönhetően – felerősödött. 2023 I. negyedévében azonban mérsékelt érdeklődés mutatkozott az építési engedélyek iránt a fővárosban: az egy évvel korábbihoz képest 16 százalékkal (1,7 ezerre) csökkent a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma. Ebben a lakásépítés jelentős drágulása és a lakáshitelek emelkedő kamatterhei mellett az is közrejátszott, hogy a kedvezményes áfa hosszabb távon is elérhető maradt.
Budapesten a Covid19-járvány lecsengését követő időszakban fellendült a turizmus, de a kedvezőtlen gazdasági környezet hatására a turisztikai szálláshelyek vendégéjszakában mért forgalomnövekedése lelassult. 2023 I. negyedévében a forgalom nagysága 15 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit, így itt nagyobb bővülés történt, mint a többi hat, növekedést felmutató vármegyében. A vármegyék közül egyikben sem emelkedett a vendégéjszakák száma mindhárom hónapban, csak a fővárosban.
A kereskedelmi szálláshelyeken (1 millió 790 ezer éjszaka) 15, a magán- és egyéb szálláshelyeken (710 ezer éjszaka) 16 százalékkal nagyobb volt a 2023. I. negyedévi forgalom, mint egy évvel korábban.
A főváros turisztikai szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák többségét (több mint héttizedét) pesti belvárosi kerületekben (az V., VI., VII., VIII. és a IX. kerületben) regisztrálták, mindegyikben nőtt a forgalom 2022 I. negyedévéhez képest. A VI., a VII. és a VIII. kerületben kiemelkedő, 28–33 százalékos bővülés történt.
A vendégéjszakák több mint nyolctizedét külföldi vendégek töltötték el a turisztikai szálláshelyeken. Az általuk eltöltött éjszakák száma 20 százalékkal nőtt, a belföldivendég-éjszakáké 4,1 százalékkal csökkent. A külföldivendég-forgalomban a küldő országokat tekintve az Egyesült Királyság, Olaszország és Izrael volt a legjelentősebb.
A működési költségek emelkedése ellenére 2023 márciusában a hónap egy részében vagy egészében nyitva tartó kereskedelmi szálláshelyek száma (305) szinte ugyanannyi volt, mint egy évvel korábban, a bennük található férőhelyeké viszont jelentősen (9500-zal) csökkent, 57 ezerre. Magán- és egyéb szálláshelyből bővült a kínálat, 5200 üzemelt 26 ezer férőhellyel, a működő egységek száma 1400-zal nőtt.
Budapest kiskereskedelmi üzlethálózatában 2023. I. negyedévben folyó áron 839,4 milliárd forint értékű forgalom realizálódott, az országos 22 százaléka. A forgalom volumenének emelkedő trendje 2022 decemberében megtört, 2023. január–március között a kiigazítás nélküli adatok alapján az előző év azonos időszakához mérten – az országosnál (–8,9 százalék) kisebb mértékű – 6,3 százalékos volt a csökkenés, országosan a legkisebb.
A főváros egy lakosára átlagosan 501 ezer forint bolti forgalom jutott, a mutató értéke országosan itt volt a legmagasabb, 106 ezer forinttal meghaladta az országos átlagot.
2022. december végén a fővárosban mintegy 23,4 ezer kereskedelmi egység várta a vásárlókat, 1,5 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Tízezer lakosra 140 üzlet jutott, az ellátottság a főváros és a vármegyék rangsorában Tolna vármegye után itt a legmagasabb.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
