Idén 741 milliárd dollárt költhetnek reklámra a világon

Idén 741 milliárd dollárt költhetnek reklámra a világon
2023. 01. 28., 12:13

A globális reklámköltések összértéke idén várhatóan eléri a 740,9 milliárd dollárt, ami 3,8 százalékos bővülést jelent az előző évi 713,6 milliárd dollárral szemben – áll a dentsu globális kreatív, marketing- és médiaügynökségi hálózat által közzétett, a világ közel 60 országára kiterjedő előrejelzésében.

A dentsu Global Ad Spend Forecasts című elemzésének adatai azt mutatják, hogy a covid első hullámait követő évek erőteljes növekedése idén mérsékeltebb ütemben folytatódik: a tavaly tapasztalt 8 százalékos növekedés helyett idén feleakkora mértékű lesz a globális reklámpiac bővülése. A visszafogottabb várakozásokat számos tényező magyarázza: a magas inflációs ráta, a piaci recessziós félelmek, valamint a magas kamatszint mind negatívan befolyásolják a vállalati és fogyasztói költéseket.

A reklámköltések csatornák szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a korábbi évek trendjét folytatva 2023-ban is dinamikusan növekszik a digitális reklámok részaránya: ebben a szegmensben várhatóan 422,8 milliárd dollár lesz a hirdetések összértéke, ami 57,1 százalékos részesedést jelent a teljes reklámpiacból. Mindez főként a videotartalmaknak (+7 százalék), valamint a közösségi platformokon (+13,5 százalék), a kiskereskedelmi felületeken, (+22 százalék), illetve a keresőplatformokon (+7,2 százalék) elhelyezett reklámok további térhódításának köszönhető.

A második legnagyobb részaránnyal rendelkező, a reklámköltések negyedét kitevő televíziós hirdetések értéke 0,2 százalékkal fog nőni, miközben köztéri hirdetésekre, illetve rádióreklámokra egyaránt 2-2 százalékkal, mozireklámokra pedig 6,1 százalékkal fognak többet költeni a hirdetők. Egyedül a nyomtatott felületek reklámpiaca csökken majd 3,6 százalékkal: a napilapok és magazinok hirdetési piacának trendszerű, erőteljes zsugorodása idén is folytatódni fog, immár csupán 6,7 százalékát téve ki a teljes reklámpiaci tortának.

„A hazai reklámköltések idén nagyjából a nemzetközi várakozásoknak megfelelően alakulnak majd. Míg a televízióban és más klasszikus médiatípusokban (a print kivételével) visszafogott, néhány százalékos bővülés várható, digitális területeken (főként a social, online display és online video szegmensekben) a reklámpiaci átlag másfél-kétszerese is lehet a növekedési ütem” – mondta Turóczi András, a dentsu Media vezetője.

„A reklámra fordított összegek növekedése itthon is jelentős részben az inflációs hatásnak köszönhető, ami főként a televíziós, a közterületi és az online videós reklámok szegmenseiben érezteti majd hatását.”

A következő években várhatóan ismét erősebb növekedés jellemzi majd a globális reklámpiacot: a dentsu elemzése 2024-re 4,8 százalékos míg 2025-re 4,5 százalékos növekedési ütemet jelez előre a reklámpiacon – ez a növekedési ütem nagyjából egyezik a pandémia előtti években tapasztalt mértékkel. A digitális média egyre inkább domináns szegmense lesz a reklámpiacnak, költési részaránya 2025-ben már elérheti a 60 százalékos szintet.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS