Húsz hónap után újra 10 ezer tranzakció felett zárt az ingatlanpiac

2024. 03. 12., 15:10

Folytatódott az erős éveleji tendencia, ami nem csak az érdeklődés tekintetében, de már a tranzakciószámokat illetően is jelentős eredményeket hozott. A tavalyi évnél drasztikusan, 72 százalékkal erősebb forgalommal zárt februárban a hazai ingatlanpiac, amely éppen egy éve volt mélyponton – írja a Duna House.

A Duna House által becsült 10 754 tranzakció 2024 januárjához képest 29 százalékkal volt erősebb, és újra átlépte a 10 ezres határt, ami utoljára 20 hónapja történt meg. A Duna House várakozása szerint az első negyedévben biztosan kitart majd az otthonteremtési támogatások és a csökkenő hitelkamatok okozta fokozódó ingatlanpiaci aktivitás. A cégcsoport nemzetközi pénzügyi márkájának, a Credipass-nak a hazai adatai alapján idén februárban 70 milliárd forint szerződéses összegű lakáscélú jelzáloghitel realizálódott, amely januárhoz képest 5 százalékos csökkenést jelent, viszont a tavalyi, februári mélyponthoz képest még így is több mint a duplájára nőtt, 112százalék-ot emelkedett. A hiteles vásárlóknál egyértelműen érezhető a csökkenő kamatok okozta bizalom, amely így az ingatlantranzakciók számában is emelkedést jelenthet.

Folytatódott az év eleji lendület az év második hónapjában is, azonban a nézelődők elkezdtek lemorzsolódni, és helyükbe léptek a komoly érdeklődők, akik valós vásárlási szándékkal érkeztek a piacra. A Duna House Keresletindexe ennek megfelelően enyhe, 3 pontos enyhülést mutat az előző hónaphoz képest, azonban éppen megegyezik az elmúlt 12 év hullámzó ingatlanpiacának februári értékeiből számított átlaggal.

Az új év az erősebb kereslettel együtt az ingatlanárak országos emelkedését is meghozta. A vidéki házgyári lakások esetében lokációtól függően 1-4 százalékos irányárváltozás és 3-4 százalékos alku is társult a magasabb négyzetméterárakhoz, míg a téglaépítésűek tulajdonosai magasabb, 5-8 százalékos mértékben is csökkentették az árat a hirdetés során, ami mellé 6-7 százalékos vevői alkunak is teret hagytak.

A belvárosi téglaépítésűek kivételével a fővárosi kerületek ingatlanjait illetően is áremelkedést mutatnak az adatok, az irányárváltozás 2-6, az alku mértéke 2-4 százalék között alakult. Változás történt a minőségi preferenciát illetően is, ugyanis a fővárosban elérte a 10 százalékot a megvásárolt ingatlanok között a felújítást igénylő lakások aránya, amire utoljára 2022-ben volt példa. Emellett átrendeződött a budapesti piac a kerületek népszerűségét illetően is: háttérbe szorult a befektetők által kedvelt belváros és élre törtek a saját célra vásárlók között preferált területek. Továbbra is Angyalföld vezeti a sort, azonban Újbuda, a II. kerület, valamint Zugló keresettsége az ötödik és hatodik helyre tolta az erzsébet- és terézvárosi ingatlanokat.

A fővárosi ingatlanvásárlók többsége a 40-50 év közötti korcsoporthoz tartozott, míg a 30-40 éves korosztály jelenléte felére csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A legfőbb vevői motiváció a befektetési célú vásárlás volt, emellett a tavalyihoz mérten 7 százalékponttal, 24százalék-ra növekedett az első lakásukat vásárlók aránya. Befektetési céllal 50,1 millió forintot, első lakásra 44,6 millió forintot költöttek az ügyfelek.

Vidéken azonos arányban szerepeltek az adásvételek vevői oldalán a 30-40, valamint a 40-50 év közötti korosztály képviselői. A legerősebb vevői motiváció címet ezúttal két kategória, a befektetési célú vásárlás és az első lakás szerzése adta, szorosan utánuk következett a nagyobb ingatlanba költözők csoportja. Az első lakásukat vásárlók aránya 3 százalékponttal emelkedett tavaly februárhoz képest, míg a befektetők jelenléte 9 százalékpontot enyhült. Az első lakásukat vásárlók 32,9 millió forintot fordítottak ingatlanra, befektetési célú vételekre 36,9 millió forintot, nagyobb ingatlanra 56,6 millió forintot szántak az ügyfelek a vidéki területeken.

A legfőbb eladási ok a fővárosban a korábbi ingatlanbefektetés, vidéken pedig változatlanul az örökölt ingatlan értékesítése volt. A budapestiek körében jelentős volt továbbá a nagyobb ingatlanba költözők aránya is, jelenlétük 8 százalékponttal erősödött az előző év februárjában mért adatokhoz viszonyítva.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS