Már-már ott tartunk, hogy külföldre olcsóbb elutazni egy hétre, mint a Balatonra, de a koronavírus-járvány okozta egészségügyi kockázatok miatt mégis sokan választották ezen a nyáron is a belföldi nyaralást. Mindez az ingatlanpiacra is érezhető hatással van, a jó fekvésű nyaralókat ugyanis pillanatok alatt elkapkodják akár egymillió forint feletti négyzetméteráron is. Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa úgy látja, ugyan augusztus elején beütött az ilyenkor megszokott megtorpanás, de az elkövetkező hónapokban nem számít komolyabb visszaesésre.
A koronavírus-járvány árnyékában nem mindenki merészkedett még ezen a nyáron külföldre, így ahogy tavaly, úgy idén is rengetegen utaztak a Balatonra, a Velencei-tóra vagy a Tisza-tóra, függetlenül attól, hogy az árak az egekbe szöktek. A vendéglátásban éppen ezért a rövid szezon is visszahozza szinte az egész éves számokat, ami talán kissé meglepő módon az ingatlanpiacra is hatást gyakorol.
Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa elmondta, a jó fekvésű, partmenti nyaralók rendkívül gyorsan elkelnek akár egymillió forintos vagy afeletti négyzetméteráron is, de a kicsit távolabb eső, nem frekventált helyen található házakért is élénk a kereslet.
„Tömegek töltötték az idei nyáron is a szabadságukat a magyar tengernél, de sokan ráeszméltek arra: miért béreljenek apartmant, ha venni is tudnának? Az emberek nagy része még mindig home office-ban dolgozik és a pandémia alatt sokan elgondolkoztak rajta, hogy emiatt akár a Balaton, akár a Velencei-tó, akár a Tisza-tó partjainál vásárolnak ingatlant akár magáncélra, akár befektetési jelleggel. A Balatonnál soha nem voltak ilyen drágák a lakások, és bár tetőzik az ingatlanpiac, ez nem egyenlő azzal, hogy visszaesés következne” – magyarázta.
A kereslet pumpálta fel az árakat
Gadanecz Zoltán szerint kis túlzással azt lehet mondani, hogy olcsóbb most elrepülni Dubajba, mint lemenni a Balatonra enni egy lángost. De pont a sokszor egyik napról a másikra változó és esetenként átláthatatlan járványügyi szabályozások miatt a legtöbben még a biztonságosnak mondható szomszédos országokba se mertek elmenni.
„Mindenki kiéhezett már a nyaralásra, a magyar turisztikai célállomások megteltek, itthon költötték el a pénzüket az emberek még úgy is, hogy esetenként akár 20 százalékos áremelkedés van tavalyhoz képest. Biztonságosabbnak érezték, hogy a határon belül vannak” – folytatta a szakértő.
Az is lendített a vízpartok ingatlanpiacán, hogy egyelőre nem tudni, mit hoz a jövő járványügyi szempontból. Nem tudni, mikor lehet újra korlátozások nélkül utazni bárhova, a Balaton viszont mindig itt lesz, és ingatlanbefektetésként jó üzletet is lehet belőle csinálni.
Végezetül tendenciaként említette, hogy a Balaton kevésbé központi, kieső részeihez is képesek elmenni a vásárlók, hogy 200 ezer forinttal olcsóbb négyzetméteráron juthassanak ingatlanhoz, amennyiben könnyen megközelíthető az adott település. Inkább utaznak 50 kilométerrel többet naponta, ha spórolni tudnak, ezzel viszont a teljes régióban nyomják fel az árakat.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.