Tíz év alatt több mint duplájára nőtt a magyar átlagbér, de még ez is kevés volt ahhoz, hogy a vevők lépést tudjanak tartani az ingatlanárak emelkedésével. A Bank360.hu kiszámolta, hány négyzetméterre volt elég egyhavi kereset idén januárban, tíz éve és 2002-ben.
2022 januárjában a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 310 700 forint volt Magyarországon a KSH adatai szerint. Ebből az egyhavi keresetből az Ingatlannet.hu adatbázisa szerint 0,59 négyzetméternyi átlagos lakást tudtunk volna venni. Tíz évvel ezelőtt még 0,63 négyzetméterre volt elég az akkori átlagbér a 2012-es ingatlanáraknál.
A trendek azt mutatják, hogy a 2002. és 2012. közötti időszakban a lakásvásárlók pozíciója minden lakástípusnál javult valamennyit. A 2002-es 77 622 forintos nettó átlagfizetésből az országban átlagosan 0,5 négyzetméter lakást tudtunk volna venni az Ingatlannet.hu visszatekintő adatai szerint. 2012-ben ez a szám ment fel 0,63 négyzetméterre. 2012 és 2022 januárja között azonban az átlagkeresetek lendületes emelkedése ellenére is romlott a helyzet. A lakások 2012-es 227 072 ezer forintos négyzetméterenkénti átlagára ugyanis 526 850 forintra emelkedett, így az országos átlagbérből már csak 0,59 négyzetméterre tellett.
Hasonló tendencia tapasztalható a különböző lakástípusoknál és különböző települések esetében is. Budapesten, a XI. kerületben az átlagbérből 2002-ben 0,34 négyzetméternyi téglalakást tudtunk volna venni, 2012-ben már 0,42 négyzetmétert, 2022 januárjában viszont újra csak 0,32 négyzetméterre futotta.
Miskolcon drasztikusabb volt a változás. 2002-ben az országos átlagbérből 0,9 négyzetméter miskolci téglalakást tudtunk volna venni, 2012-ben 0,94-et, 2022 januárjában már csak 0,49-et.
A panellakásoknál is ugyanezt a tendenciát látjuk. 2002-ben egy budapesti XI. kerületi panel 0,42 négyzetméterét tudtuk volna megvenni, 2012-ben jóval többet, 0,66 négyzetmétert, 2022 januárjában azonban már csak 0,35 négyzetméter jött volna ki az átlagfizetésből. Ekkorra az újbudai panelek ára négyzetméterenként 886 706 ezer forintra kúszott fel.
A miskolci panelek is 2012 óta drágultak meg igazán. 2002-ben az országos átlagbérből 0,92, 2012-ben 1,35, 2022 januárjában pedig csak 0,85 négyzetméterre tellett volna. A példának vett panelek ugyanis átlagosan 84 418-ról 365 401 forintra drágultak négyzetméterenként 20 év alatt.
A Bank360.hu azt is megvizsgálta, hogy vajon a helyi nettó átlagbérek hogyan viszonyultak a helyi árakhoz, hiszen lakást jellemzően helyben vesznek az emberek. 2011-ben 230 207 forint volt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei nettó átlagbér, míg a budapesti 56 százalékkal magasabb. A borsodiak 0,74 négyzetméternyi miskolci lakást tudtak volna venni az egyhavi megyei átlagbérből, míg a budapestiek a fővárosi átlagbérből csak 0,43-at.
A 2022. januári 310 700 forintos országos átlagbérből a Bank360.hu lakáshitel kalkulátorával számolva, 20 éves futamidőre 21 millió forint lakáshitelt tudunk felvenni. A bankok általában 20-40 százalékos önerőt várnak el. Ha 30 százalékos önerővel számolunk, akkor egy 31 millió forint körüli lakásra telik a fizetésünkből, feltéve, hogy nem veszünk igénybe semmilyen kedvezményt, és nincs más hitelünk. 5 éves kamatperiódussal (ami azt jelenti, hogy a kamat 5 évig változatlan marad) 142 722 forintos havi törlesztőrészlettel kell számolnunk, 10 éves kamatperiódussal 149 121 forintos törlesztőrészlet a legolcsóbb ajánlat.
Ebből az Ingatlannet.hu-n található eladó ingatlanok közül az adatok szerint kijönne egy 35 négyzetméteres budapesti XI. kerületi panel, vagy például egy 48,5 négyzetméteres miskolci téglaépítésű lakás. Budapest XV. kerületében 55 négyzetméteres panelt is találunk 32 millióért, a XI. kerületben pedig 32 négyzetméteres téglalakás eladó 33,7 millióért.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.