Hatalmas lendületet vett januárban az ingatlanpiac

2024. 02. 12., 14:10

Aktívan, az egy évvel korábbit 43 százalékkal meghaladó forgalommal kezdte az évet a hazai ingatlanpiac, a jelzáloghitelek összege pedig ennél is dinamikusabb, 80 százalékos növekedést mutat a Duna House adatai szerint.

A Duna House által becsült 8354 januári tranzakció decemberhez képest 6 százalékos, 2023 januárjához viszonyítva pedig 43 százalékos bővülést jelez. Az aktív évkezdetet a tavalyról elhalasztott, valamint a tudatosan januárra előkészített tranzakciók, az új, bővülő otthonteremtési kedvezmények által generált forgalom és a csökkenő kamatpálya miatt erősödő bizalom magyarázza. A Duna House várakozása szerint az első negyedévben biztosan fokozódó ingatlanpiaccal számolhatnak a lakásvásárlók és eladók egyaránt, amelyet a csökkenő kamatpályának köszönhetően 6 százalék alatt elérhető hitelkamatok is tovább erősíthetnek.

A cégcsoport nemzetközi pénzügyi márkája, a Credipass hazai adatai alapján az aktív év vége után tovább tudott erősíteni januárban a hitelpiac. A pénzügyi közvetítő 73,5 milliárd forint szerződéses összegű lakáscélú jelzáloghitel-volument becsül az év első hónapjára, amely év/év alapon 80 százalékos növekedést jelent. Az első negyedévben a hitelpiaci előrejelzések és a jelenleg indított ügyletek alapján pedig már érződni fog a bejelentett önkéntes THM plafon és az új otthonteremtési támogatásokkal elérhető kedvező hitelkonstrukciók pozitív hatása is, amely jelentősen aktívabbá fogja tenni a hiteles vásárlókat az ingatlanpiacon, így növelve tovább az ingatlanpiaci tranzakciók számát.

Az idei év januárjában egyértelműen érezhető a megújult otthonteremtési támogatások hatása a keresletet illetően. A Duna House Keresletindexe az előző év végéhez képest majdnem megduplázódott, 45-ről 87-re emelkedett.

Az előző év januárjához képest a vidéki területeken a panellakások tekintetében áremelkedést mutattak a Duna House értékesítési adatai 2024 első hónapjában. A házgyári lakások esetében így 473–507 ezer forintos négyzetméterár között alakul a vidéki átlag. A téglaépítésűek terén keleten stagnálást, nyugaton enyhülést mutatnak az adatok. A panellakásokat 1–5 százalékos hirdetésiár-csökkentés és 3–4 százalék vevői alku jellemezte vidéken, míg a téglaépítésűek tekintetében keleten és nyugaton egyaránt 6 százalékot engedtek az irányárból a tulajdonosok, ezen felül pedig Kelet-Magyarországon 8, a nyugati területeken 6 százalékos alkunak is teret hagytak.

A házgyári lakásokat illetően a fővárosban Budán enyhe árcsökkenést, Pesten emelkedést mutatnak az adatok. Pesten így 702 ezer forintra nőtt, Budán 778 ezer forintra csökkent a négyzetméterenkénti átlag. A téglaépítésű lakásoknál Buda kivételével mindenütt emelkedett idén januárban az átlagos négyzetméterár. Budán 4 százalékot engedtek a tulajdonosok a hirdetés során az árból, Pesten 5 százalék, a belvárosban 6 százalék volt az árcsökkentés, ami mellé 4 százalékos vevői alku is társult a fővárosi téglaépítésű ingatlanok esetében. A januári értékesítési adatok alapján az előző év azonos időszakához képest emelkedett az ingatlanok értékesítéséhez szükséges idő.

Országosan a jó állapotú ingatlanokat vásárolták inkább az ügyfelek az év első hónapjában. Nyugat-Magyarország kivételével, ahol a második legkeresettebb ingatlanállapot a lakható kategória volt, minden területen a nagyon jó állapotúakat vitték inkább a jó állapotúak után. Az értékesítési adatok alapján a felújítandó ingatlanok aránya keleten volt a leggyengébb, a felújítási kedv nyugaton volt a legerősebb, 13 százalék.

A fővárosban ingatlant vásárlók között 24 százalékos többségben voltak jelen a Babaváró, vagyis a 30–40 éves korosztály képviselői. A legfőbb vevői motiváció 36 százalékkal a befektetési célú vásárlás volt, emellett a tavalyihoz képest 1 százalékpontot erősödött az első lakásukat vásárlók aránya. Befektetési céllal 57,7 millió forintot, első lakásra 38,9 millió forintot fordítottak az ügyfelek. A vidéki területeken a vevői motivációt tekintve az első lakásukat vásárlók 26 százalékos jelenlétükkel megelőzték a befektetési céllal szerződőket, akiknek aktivitása a tavalyi év azonos időszakához képest 13 százalékponttal mérséklődött. Az első lakásukat vásárlók 30,6 millió forintot fordítottak ingatlanra, a befektetési célú vételekre 27 millió forintot szántak az ügyfelek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 11. 09., 16:20
Korábbi vállalásának megfelelően a Magyar Fejlesztési Bank 34 milliárd forintot folyósított a Demján Sándor Beruházási Magántőkealap részére; a tranzakció révén 109, a program feltételeinek megfelelő vállalkozás juthat hozzá a tervezett beruházásai és fejlesztései megvalósításához szükséges tőkéhez – tájékoztatott a pénzintézet.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Lassan búcsút veszünk az árrésstoptól, amely masszív veszteségbe tolt egész kereskedelmi ágazatokat és termékpályákat, ezért cserébe pedig éppen arra a célra volt alkalmatlan, amire elvileg bevezették. Dr. Csorbai Hajnalka, az árrésstoppal kapcsolatban kritikus szakmai közleményeket is kiadó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke hangsúlyozta: a kis üzletek - bár nem voltak közvetlenül érintettek - nagy számban zártak be, miközben a korlátozásra kényszerített áruházláncok úgy-ahogy átvészelték ezt az időszakot. A JVSZ vezetője a BizniszPlusznak levezette, mit művelt a hazai gazdasággal a piactorzító beavatkozás, mit vár a szakma attól, hogy eltűnik a termékláncra nehezedő nyomás, illetve milyen utat igényel az áhított euróbevezetés.
2026. 10. 17., 23:00
epizód: 2026 / 20   |   hossz: 26:36
A nemzetközi vámháború következtében visszaesett az e-kereskedelem Kínából származó áruforgalma, de a vásárlók és az igényeik nem tűntek el, csak a kereslet terelődött át más platformokra. A jelenség végre kiugrási lehetőség lenne a hazai kereskedőknek a távol-keleti webshopokkal szemben, de a növekedés egyelőre nem itthon, hanem a régióban érzékelhető, mondja a PwC Magyarország szakértője. Cserjés-Kopándi Ildikó a szervezet felmérése alapján azt látja, téves az az elképzelés, hogy az ár kizárólagos fontosságú a magyar vevőknek, és elárulta, milyen előnyök vannak még, amelyek segíthetnek a hazai közönség átcsábításában.
2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS