Hatalmas lendületet vett januárban az ingatlanpiac

2024. 02. 12., 14:10

Aktívan, az egy évvel korábbit 43 százalékkal meghaladó forgalommal kezdte az évet a hazai ingatlanpiac, a jelzáloghitelek összege pedig ennél is dinamikusabb, 80 százalékos növekedést mutat a Duna House adatai szerint.

A Duna House által becsült 8354 januári tranzakció decemberhez képest 6 százalékos, 2023 januárjához viszonyítva pedig 43 százalékos bővülést jelez. Az aktív évkezdetet a tavalyról elhalasztott, valamint a tudatosan januárra előkészített tranzakciók, az új, bővülő otthonteremtési kedvezmények által generált forgalom és a csökkenő kamatpálya miatt erősödő bizalom magyarázza. A Duna House várakozása szerint az első negyedévben biztosan fokozódó ingatlanpiaccal számolhatnak a lakásvásárlók és eladók egyaránt, amelyet a csökkenő kamatpályának köszönhetően 6 százalék alatt elérhető hitelkamatok is tovább erősíthetnek.

A cégcsoport nemzetközi pénzügyi márkája, a Credipass hazai adatai alapján az aktív év vége után tovább tudott erősíteni januárban a hitelpiac. A pénzügyi közvetítő 73,5 milliárd forint szerződéses összegű lakáscélú jelzáloghitel-volument becsül az év első hónapjára, amely év/év alapon 80 százalékos növekedést jelent. Az első negyedévben a hitelpiaci előrejelzések és a jelenleg indított ügyletek alapján pedig már érződni fog a bejelentett önkéntes THM plafon és az új otthonteremtési támogatásokkal elérhető kedvező hitelkonstrukciók pozitív hatása is, amely jelentősen aktívabbá fogja tenni a hiteles vásárlókat az ingatlanpiacon, így növelve tovább az ingatlanpiaci tranzakciók számát.

Az idei év januárjában egyértelműen érezhető a megújult otthonteremtési támogatások hatása a keresletet illetően. A Duna House Keresletindexe az előző év végéhez képest majdnem megduplázódott, 45-ről 87-re emelkedett.

Az előző év januárjához képest a vidéki területeken a panellakások tekintetében áremelkedést mutattak a Duna House értékesítési adatai 2024 első hónapjában. A házgyári lakások esetében így 473–507 ezer forintos négyzetméterár között alakul a vidéki átlag. A téglaépítésűek terén keleten stagnálást, nyugaton enyhülést mutatnak az adatok. A panellakásokat 1–5 százalékos hirdetésiár-csökkentés és 3–4 százalék vevői alku jellemezte vidéken, míg a téglaépítésűek tekintetében keleten és nyugaton egyaránt 6 százalékot engedtek az irányárból a tulajdonosok, ezen felül pedig Kelet-Magyarországon 8, a nyugati területeken 6 százalékos alkunak is teret hagytak.

A házgyári lakásokat illetően a fővárosban Budán enyhe árcsökkenést, Pesten emelkedést mutatnak az adatok. Pesten így 702 ezer forintra nőtt, Budán 778 ezer forintra csökkent a négyzetméterenkénti átlag. A téglaépítésű lakásoknál Buda kivételével mindenütt emelkedett idén januárban az átlagos négyzetméterár. Budán 4 százalékot engedtek a tulajdonosok a hirdetés során az árból, Pesten 5 százalék, a belvárosban 6 százalék volt az árcsökkentés, ami mellé 4 százalékos vevői alku is társult a fővárosi téglaépítésű ingatlanok esetében. A januári értékesítési adatok alapján az előző év azonos időszakához képest emelkedett az ingatlanok értékesítéséhez szükséges idő.

Országosan a jó állapotú ingatlanokat vásárolták inkább az ügyfelek az év első hónapjában. Nyugat-Magyarország kivételével, ahol a második legkeresettebb ingatlanállapot a lakható kategória volt, minden területen a nagyon jó állapotúakat vitték inkább a jó állapotúak után. Az értékesítési adatok alapján a felújítandó ingatlanok aránya keleten volt a leggyengébb, a felújítási kedv nyugaton volt a legerősebb, 13 százalék.

A fővárosban ingatlant vásárlók között 24 százalékos többségben voltak jelen a Babaváró, vagyis a 30–40 éves korosztály képviselői. A legfőbb vevői motiváció 36 százalékkal a befektetési célú vásárlás volt, emellett a tavalyihoz képest 1 százalékpontot erősödött az első lakásukat vásárlók aránya. Befektetési céllal 57,7 millió forintot, első lakásra 38,9 millió forintot fordítottak az ügyfelek. A vidéki területeken a vevői motivációt tekintve az első lakásukat vásárlók 26 százalékos jelenlétükkel megelőzték a befektetési céllal szerződőket, akiknek aktivitása a tavalyi év azonos időszakához képest 13 százalékponttal mérséklődött. Az első lakásukat vásárlók 30,6 millió forintot fordítottak ingatlanra, a befektetési célú vételekre 27 millió forintot szántak az ügyfelek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS