GKI: mintegy 883 ezer lakás újulhat meg az év végéig

2022. 01. 31., 09:57

Egyre többen fontolgatják meglévő ingatlanuk felújítását, korszerűsítését, az idei első negyedévi felmérés eredménye szerint tovább erősödtek a lakossági tervek – derül ki a GKI és a Masterplast közös kutatásának eredményeiből. A következő egy évben a lakóingatlanok 22 százaléka (833 ezer lakás) újulhat meg kisebb-nagyobb mértékben. A legerőteljesebb terveket a községekben élők fogalmazták meg – ebben szerepe lehet, hogy a falusi csok nyújtotta támogatások a jelenlegi szabályok szerint idén június 30-án zárulnak.

A lakásukra nagyobb összeget költeni kívánó háztartások számában ugyan az elmúlt két esztendőben visszaesések is előfordultak, de az emelkedés jelenti az alaptendenciát. Az elbizonytalanodások hátterében a meg-megújuló járványhullámok is érezhetők. A korszerűsítések és -felújítások gazdasági környezete kedvező. A bővülő jövedelmek, a gyermeket nevelő családok számára elérhető kormányzati támogatások ösztönzőleg hatnak, bár a jelenlegi szabályozás szerint a falusi csok 2022 június 30-áig, az otthon-felújítási program december 31-éig vehető igénybe. A szülők számára idén elérhető szja-visszatérítés általában elég magas összeget jelent, amivel bele lehet vágni egy felújításba. A nyugdíjak emelkedése inkább csak a magasabb nyugellátásban részesülők számára lehet elég egy ilyen akcióhoz.

A 2022 első negyedévi felmérés eredményei szerint a háztartások 5,9 százaléka biztosan, 16,7 százaléka valószínűleg nagyobb összeget fog költeni lakóingatlanára a következő egy évben. Ha e tervek mind megvalósulnak, akkor mintegy 883 ezer lakáson végezhetnek el kisebb-nagyobb munkálatokat 2022 végéig. Ez a szám az előző negyedévi megkérdezés eredményénél 61, az egy évvel ezelőttinél 245 ezerrel magasabb. Erősödött az eltökéltség is. Egy évvel ezelőtt minden hetedik felújításon gondolkodó számolt be biztos elhatározásról, a mostani eredmények szerint már minden negyedik. Ennek hátterében részben a már említett hamarosan lejáró határidők is állhatnak.

[cikkbanner

]A következő egy évre tervezett felújítási és korszerűsítési akciók, 2022. I. negyedév

(említési gyakoriság, százalék)

 

Biztosan

Valószínűleg

Családi házak

6,0 (4,8)

18,4 (18,3)

Panellakások

3,9 (2,7)

14,9 (13,9)

Téglaépítésű társasházi lakások

5,2 (3,1)

15,9 (12,2)

Összesen

5,4 (3,9)

16,7 (16,1)

(Forrás: GKI felmérések. Zárójelben a 2021. októberi eredmény.)

Csakúgy, mint az előző felmérések esetében a legerőteljesebb felújítási szándék most is a családi házak lakói körében érhető tetten (minden negyedik ház érintett lehet), míg a társasházak lakói némileg 

visszafogottabb terveket fogalmaztak meg (a panelben lakó családok 19, a tégla építésű lakásokban lakók 21 százaléka lehet érintett).

A legerőteljesebb felújítási-korszerűsítési szándékok most is a községekben vannak jelen, az ezekben élők csaknem 40 százaléka tervez nagyobb költést a következő egy évben. A potenciálisan érintettek aránya a kisvárosokban 23, Budapesten 22, a megyeszékhelyekben 20 százalék. Magyarország régiói közül a közép-dunántúliban érezhető a legnagyobb várható aktivitás. Átlag feletti még a felújítási kedv a közép-magyarországi és az észak-magyarországi régióban is.

A középgeneráció, azaz a 30 és 49 év közöttiek lehetnek a közeljövőben a legaktívabbak, az ilyen családfővel rendelkező háztartások csaknem harmada számolt be felújítási tervektől, míg a 18-29 és az 50-59 év közöttiek közül csak minden ötödik, az 59 év felettiek közül minden hatodik lehet érintett. A diplomás családfővel bíró háztartások is átlag feletti terveket fogalmaztak meg.

GKI negyedévente szervez felmérést a lakosság lakás-felújítási és korszerűsítési terveinek, szándékainak feltérképezésére. Idén januárban 1000 embert vontak be a reprezentatív kutatásba. A felmérés 2020 januárjától a Masterplast Nyrt. támogatásával készül.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 19., 10:00
A VOSZ idén tavasszal tisztújító választásokra készül: véget ér a 2021-től megkezdett időszak és kezdődik egy új, 2026-ban. Az elmúlt években – Eppel János elnöklevével – a VOSZ nagyot lépett előre, amelyet első sorban a VOSZ vállalkozói közösségének erősödése, a VOSZ hálózat fejlődése bizonyít.
2026. 01. 19., 09:05
1762 új traktort helyeztek forgalomba 2025-ben Magyarországon, 2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A számok ugyanakkor azt jelzik, hogy a piac továbbra is óvatos, a gazdák beruházási döntései megfontoltabbá váltak – írják az Agroinform.hu szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS