A lakást vásárolni vagy építeni biztosan vagy valószínűleg szándékozó háztartások aránya 2022 negyedik negyedévében érte el az utóbbi időszak mélypontját.
A gyorsuló infláció, a rezsicsökkentés szabályainak módosítása miatti bizonytalanság és a korábbinál jóval magasabb hitelkamatok hatására a lakosság óvatosabbá vált – olvasható a GKI 2023. áprilisi jelentésében.
Az idei év elején a kormányzat meghosszabbította a csok és a babaváró hitel hatályát, ezáltal nyitva maradt a kedvezőbb finanszírozás lehetősége a gyerekeseknek, illetve a gyerekeket vállalni szándékozóknak. Ezek az intézkedések pozitívan hatottak.
A lakásvásárlási tervek áprilisban – hasonlóan januárhoz – enyhén élénkültek, bár az egy évvel korábbinál még így is kevésbé erőteljesek. A jelen felmérés során a válaszadó háztartások 2,2 százaléka biztosan, 5,7 százaléka valószínűleg vásárol vagy épít(tet) lakást a következő egy évben.
A lakásvásárlás iránt leginkább a 30 év alattiak érdeklődnek, körükben a biztosan vásárlók aránya 4,2 százalék, míg a valószínűleg ezt tevőké 12,6 százalék. A középgenerációk a mintaátlagnak megfelelő, míg az 50 év felettiek annál jóval szerényebb tervekről számoltak be.
Budapesten továbbra is pezsgő maradhat a lakáspiac, az itt élők számoltak be a legmagasabb arányban lakásvásárlási tervekről. A másik végletet a kisvárosok jelentik, az itt élők készülnek legkisebb arányban lakásvásárlásra. A jövedelmi helyzet is nagyban befolyásolja a vásárlási szándékokat: minél magasabb a háztartások jövedelme, annál nagyobb arányban készülnek lakóingatlant vásárolni vagy építtetni.
A GKI negyedévente szervez felmérést a lakosság lakásvásárlási, illetve felújítási és korszerűsítési terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezése céljából. Az áprilisi megkérdezés során megkérdezett lakossági minta 1000 fős, nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.