GKI: 10 százalékkal drágulhatnak az új lakások

2022. 03. 31., 09:12

Alig változtak az ingatlanfejlesztő és -közvetítő cégek kilátásai az idei első negyedévben, miközben a lakásvásárlásra és építésre vonatkozó lakossági várakozások – feltehetően az orosz-ukrán háborútól nem függetlenül – romlottak az előző negyedévhez képest, de alig változtak az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva – derül a GKI Gazdaságkutató és a Masterplast közös márciusi felméréséből.

2022 első negyedévében az ingatlanokkal foglalkozó cégek következő 12 hónapra vonatkozó várakozásai alig változtak: az országos és a fővárosi lakáspiaci index értéke egyaránt 10-10 ponttal csökkent az előző negyedévhez viszonyítva.

Az áremelkedési várakozások erősödtek: a használt lakások ára a következő 12 hónapban 5-6 százalékkal, az új lakásoké 10 százalékkal emelkedhet.

Budapesten a használt lakások árának növekedésére számít a megkérdezett vállalkozások kétharmada, és ez az arány az ország egészében sem lényegesen kisebb. Budapesten és Kelet-Magyarországon valamivel 6 százalék feletti, a nyugat-magyarországi körzetben valamivel 5 százalék alatti áremelkedés várható a kutatás szerint.

Az építési-kivitelezési árak várható dinamikus emelkedése az új építésű lakások árát is emeli, a válaszadó cégek 80 százaléka áremelkedésre számít a következő egy évben, ennek mértékét 10 százalékosra tették.

A lakásbérleti piacon is többségbe kerültek a díjak emelkedésére számítók, a cégek a következő egy évben 6 százalékos emelkedést várnak.

Az elemzés szerint a lakáspiaci keresletet támogatja a gyermeket nevelő vagy vállaló családoknak szóló kedvezmény-csomag, az MNB zöld lakáshitel programja, és a tovább emelkedő lakossági jövedelmek is – igaz, ez utóbbit a megugró infláció erodálja. Az orosz-ukrán háború a magyar ingatlanpiacot sem hagyta érintetlenül: az ingatlanokkal foglalkozó cégek 53 százaléka szerint alapvetően negatív, 16 százalékuk szerint pozitív hatás várható, további 31 százalékuk szerint a konfliktusnak nincs érdemi hatása.

A lakásvásárlásra és építésre vonatkozó lakossági várakozások a tavalyi első negyedévhez képest nem változtak jelentősen. Az idén márciusi felmérésben 84 ezer háztartás nyilatkozott úgy, hogy a következő egy évben biztosan vásárol vagy építtet lakást, míg további 180 ezer háztartás szándéka valószínű volt. Tavaly decemberben ugyanez a két érték 95 és 224 ezer volt, tavaly márciusban pedig 72 és 201 ezer.

A GKI negyedévente szervez felmérést az ingatlannal foglalkozó cégek kilátásainak feltérképezéséről, a márciusi kutatásban 101 cég vett részt. Az elemzés a lakossági reprezentatív felmérés eredményeit is tartalmazza. A kutatás 2020 januárjától a Masterplast Nyrt. támogatásával készül. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS