GDP: így jött össze a második negyedévi mínusz 13,6 százalék

2020. 09. 01., 10:00

A bruttó hazai termék volumene Magyarországon 2020 II. negyedévében 13,6 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához viszonyítva; a statisztikai hivatal hétfőn a részletes adatokat is közzétette.

A koronavírus okozta járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet a legtöbb nemzetgazdasági ág teljesítményére kedvezőtlen hatást gyakorolt. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 13,5, az előző negyedévhez viszonyítva 14,5 százalékkal csökkent. A nemzetgazdaság teljesítménye az I. félévben 6,1 százalékkal mérséklődött a nyers adatok szerint.

Termelési oldal

Az ipar teljesítménye 20,1, ezen belül a feldolgozóiparé 21,7 százalékkal zsugorodott az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóipari ágazatok közül a gyógyszergyártás növekedése mérsékelte a visszaesést, az ipar hozzáadott értékének csökkenéséhez a közútijármű-gyártás járult hozzá a legnagyobb mértékben.

Az építőipar hozzáadott értéke 13,2 százalékkal visszaesett.

mezőgazdaság teljesítménye 2,1 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest.

szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 12,2 százalékkal csökkent. A legnagyobb visszaesés a művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatás (27,1 százalék), illetve a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágakban (24,6 százalék) volt. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység hozzáadott értéke 12,6 és 14,1 százalékkal csökkent. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 3,4 százalékkal nőtt. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke 13,0 százalékkal visszaesett.

A bruttó hazai termék 2020. II. negyedévi, 13,6 százalékos csökkenéséhez a szolgáltatások 6,8, az ipar 4,3, az építőipar 0,7 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül a visszaeséshez a közigazgatás, oktatás, egészségügy járult hozzá a leginkább (1,9 százalékpont).

Felhasználási oldal

háztartások tényleges fogyasztása 8,6 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakihoz képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 8,4 százalékkal csökkent. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása ennél nagyobb mértékben, 12,8 százalékkal lett alacsonyabb az egy évvel korábbinál, miután a nem rezidensek (pl. turisták) fogyasztási kiadása jelentős mértékben visszaesett a II. negyedévben. Ezen belül az átlagnál kevésbé mérséklődött a tartós (8,2 százalék), a féltartós (11,3 százalék) és a nem tartós (2,1 százalék) termékekre fordított hazai fogyasztási kiadások volumene, ugyanakkor a szolgáltatások (24,8 százalék) esetében nagyobb mértékű visszaesés történt.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 11,1 százalékkal csökkent, a közösségi fogyasztásé 5,8 százalékkal nőtt. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 0,2 százalékkal mérséklődött.

A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 6,6 százalékkal alacsonyabb lett.

bruttó állóeszköz-felhalmozás a II. negyedévben 13,5 százalékkal kisebb lett az előző év azonos időszakához képest. Mind az építési beruházás, mind a gép- és berendezés-beruházások volumene jelentősen csökkent. A nemzetgazdasági ágak többségénél alacsonyabb lett a beruházási volumen, így a beruházásokon belül a legnagyobb súllyal rendelkező nemzetgazdasági ágakban is.

bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 5,0 százalékkal csökkent.

A fogyasztási és felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás az II. negyedévben összességében 6,1 százalékkal alacsonyabb lett.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában – folyó áron – 53 milliárd forintos passzívum keletkezett. Utoljára 2008 IV. negyedévében volt a külkereskedelmi egyenleg negatív. Az export volumene 24,0, az importé 15,8 százalékkal csökkent. Az áruforgalomban a kivitel 19,9, a behozatal 15,0 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 38,1, importja 20,3 százalékkal zuhant.

A bruttó hazai termék 2020. II. negyedévi, 13,6 százalékos visszaeséséhez a végső fogyasztás 4,5, a bruttó felhalmozás 1,4 százalékponttal, míg a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 7,7 százalékponttal járult hozzá.

KSH

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS