Gadanecz Zoltán: az egyhavi kaució már a múlté az albérletpiacon

2022. 01. 25., 19:02

Az albérletpiac 2022 elejére eljutott arra a szintre, hogy gyakorlatilag lehetetlen egyhavi kaucióval kivenni egy lakást Budapesten. Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint ennek oka leginkább az, hogy mivel albérletek ára az ingatlanárakhoz képest még mindig kedvező, a tulajdonosok a letéttel szeretnék bebiztosítani magukat.

Két év elteltével még mindig nem tértek vissza az albérletárak a koronavírus járvány előtti szintre, ráadásul jóval több bérlemény van jelenleg a piacon az elmúlt évekhez viszonyítva, a kínálat túlnőtte a keresletet.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa úgy értékelt, rendkívül jó áron lehet kifogni albérleteket a fővárosban, emiatt egyébként sokan halogatják is az ingatlanvásárlást.

A szakértő elmondta, visszatért a régi megoldás, miszerint sokan akár szobákat is kiadnak és közösséget vállalnak idegenekkel a saját lakásukban, hogy pénzt csináljanak.

A tulajdonosok a változó körülmények miatt a nagyobb összegű kaucióval próbálják bebiztosítani, hogy hosszú távon maradjon a bérlő, és havi fix passzív jövedelmüket egyetlen hónapra se veszítsék el.

„Az egyhavi kaució már a múlté, tulajdonképpen lehetetlen ilyen konstrukcióval albérletet találni. Ugyan a bérlő visszakapja a letétet, ha elköltözik, de több pénz van addig a tulajdonosnál. A festési, javítási költségeket indokolt esetben a szerződés alapján a kaució terhére átháríthatja a bérlőre, akinek így nagyobb kockázattal járhat a váltás” – mutatott rá Gadanecz Zoltán.

A szakértő szerint az is egyértelműen megfigyelhető trend, hogy a tulajdonosi réteg legalább egy évre szóló határozott szerződést szeretne, elvétve találni már csak olyan bérleményt, amit 6-9 hónapra is ki lehet venni.

„A főbérlők ragaszkodnak az egy évhez, aminek lélektani okai vannak. Szerződésben szeretné mindenki kötelezni az albérlőjét, hogy adott ideig fizesse a bérleti díjat, mert nem akarnak a pótlással foglalkozni később” – magyarázta.

„Jelenleg a hosszútávon kiadott ingatlanok nem hoznak fényes hozamot. Átlagban egy kétszobás budapesti társasházi lakásért 40 millió forint körüli összeget kell fizetni, miközben 140-150 ezer forint fölött aligha lehet kiadni, megtérülése tehát igen lassú” – mondta Gadanecz Zoltán.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS