Gadanecz Zoltán: az egyhavi kaució már a múlté az albérletpiacon

2022. 01. 25., 19:02

Az albérletpiac 2022 elejére eljutott arra a szintre, hogy gyakorlatilag lehetetlen egyhavi kaucióval kivenni egy lakást Budapesten. Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint ennek oka leginkább az, hogy mivel albérletek ára az ingatlanárakhoz képest még mindig kedvező, a tulajdonosok a letéttel szeretnék bebiztosítani magukat.

Két év elteltével még mindig nem tértek vissza az albérletárak a koronavírus járvány előtti szintre, ráadásul jóval több bérlemény van jelenleg a piacon az elmúlt évekhez viszonyítva, a kínálat túlnőtte a keresletet.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa úgy értékelt, rendkívül jó áron lehet kifogni albérleteket a fővárosban, emiatt egyébként sokan halogatják is az ingatlanvásárlást.

A szakértő elmondta, visszatért a régi megoldás, miszerint sokan akár szobákat is kiadnak és közösséget vállalnak idegenekkel a saját lakásukban, hogy pénzt csináljanak.

A tulajdonosok a változó körülmények miatt a nagyobb összegű kaucióval próbálják bebiztosítani, hogy hosszú távon maradjon a bérlő, és havi fix passzív jövedelmüket egyetlen hónapra se veszítsék el.

„Az egyhavi kaució már a múlté, tulajdonképpen lehetetlen ilyen konstrukcióval albérletet találni. Ugyan a bérlő visszakapja a letétet, ha elköltözik, de több pénz van addig a tulajdonosnál. A festési, javítási költségeket indokolt esetben a szerződés alapján a kaució terhére átháríthatja a bérlőre, akinek így nagyobb kockázattal járhat a váltás” – mutatott rá Gadanecz Zoltán.

A szakértő szerint az is egyértelműen megfigyelhető trend, hogy a tulajdonosi réteg legalább egy évre szóló határozott szerződést szeretne, elvétve találni már csak olyan bérleményt, amit 6-9 hónapra is ki lehet venni.

„A főbérlők ragaszkodnak az egy évhez, aminek lélektani okai vannak. Szerződésben szeretné mindenki kötelezni az albérlőjét, hogy adott ideig fizesse a bérleti díjat, mert nem akarnak a pótlással foglalkozni később” – magyarázta.

„Jelenleg a hosszútávon kiadott ingatlanok nem hoznak fényes hozamot. Átlagban egy kétszobás budapesti társasházi lakásért 40 millió forint körüli összeget kell fizetni, miközben 140-150 ezer forint fölött aligha lehet kiadni, megtérülése tehát igen lassú” – mondta Gadanecz Zoltán.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 07., 16:05
2026. januárban a magyarországi kutaknál a 95-ös benzin átlagára 555, a dízelüzemanyagé 570 forint volt, az előbbi 4, az utóbbi 3 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok átlagára – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „régiós átlagárnál” ugyanakkor 15, illetve 18 forinttal magasabb volt a magyarországi árszint.
2026. 02. 06., 17:25
Az országban működő nyolc regionális békéltető testület 2025-ben összesen 11 574 fogyasztói jogvitát zárt le sikeresen, 704-gyel többet, mint az előző évben. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által koordinált békéltető testületek ingyenesen vehetők igénybe, és az ország egész területén elérhető vitarendezési fórumok a fogyasztók és a vállalkozások között.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS