Felpörgött a fővárosi ingatlanpiac

2024. 04. 04., 15:10

Kezd kilábalni a hullámvölgyből az ingatlanpiac, az első negyedéves tranzakciószámok az egy évvel ezelőtti évkezdethez képest közel 35 százalékkal magasabb forgalomról árulkodnak, főleg a főváros éledezik – mondta el Kosztolánczy György, az Otthon Centrum vezérigazgatója.

„Jól indult az idei év az ingatlanpiacon, az Otthon Centrum hálózatában szinte minden mutató felülmúlta a tavalyi év azonos időszakát” – ismertette az országos felmérés adatait Kosztolánczy György. A cég vezérigazgatója elmondta, hogy a tavaly január és március között mért adatokhoz viszonyítva az idei év első három hónapjában 11 százalékkal több ügyfél, 26,1 százalékkal több ingatlan mutatás és 53,2 százalékkal több vételi ajánlat született az Otthon Centrum hálózatában. Az igazán meghatározó adat pedig az, hogy az eladások száma 37 százalékkal nőtt a tavalyi év hasonló időszakához képest.

Az első negyedévi eladások országos átlagértéke 49,5 millió forint, míg az átlagos négyzetméterár 676 ezer forint volt. Az árak egy év alatt jelentősen emelkedtek, a tavalyi első negyedévben az átlagos ingatlanérték még 44,43 millió forint, míg a négyzetméterár átlagértéke 604 ezer forint volt. „Ez azt jelenti, hogy az abszolút ár 11,4 százalékkal, a négyzetméterár pedig 11,9 százalékkal nőtt egy év alatt.”

Az adásvételek számának megoszlása ugyancsak rendhagyó módon alakult az első negyedévben: Budapest belvárosi kerületeiben bonyolították az összes tranzakció 17,7 százalékát, sőt a külső pesti városrészek esetében is igen magas, 16,4 százalékos részesedést mért az Otthon Centrum. Vagyis a főváros pesti kerületeiben történt az összes adásvétel több mint harmada, amihez, ha hozzávesszük a Budán mért 11,3 százalékot, akkor Budapest egyedül megközelítette az összes tranzakciószám felét. Az agglomerációban az adásvételek 12,3, a kisvárosokban 12,1, míg a községekben mért 10,7 százaléka megközelítőleg azonos forgalomról árulkodik. Idén januárban az adásvételek terén a leggyengébben a régióközpontok (9,9 százalék) és a megyei jogú városok teljesítettek (9,7 százalék).

A legfrissebb adatok az ingatlanpiac jelentős átrendeződéséről árulkodnak, hiszen a tavalyi év azonos időszakában kisebb különbségek voltak a településtípusok között. 2023 első negyedévében a legtöbb adásvétel Budapest belvárosában történt (14,8 százalék), amelyet a külső pesti kerületek követtek (14,7 százalék). Ugyanakkor az elmúlt év azonos időszakában több tranzakció volt az agglomerációban (14,4 százalék), csakúgy, mint a kisvárosokban (13,5 százalék) és a községekben (12,4 százalék).

„Látványosan megerősödött a fővárosi ingatlanpiac, emellett abszolút értékben országos szinten is a tavalyinál több adásvételre lehet számítani idén” – árnyalta a képet Kosztolánczy György, aki szerint a lendület kitart egész évben, a keresletet pedig tovább fűti a csökkenő jegybanki alapkamat és az állami támogatások újabb formája. A CSOK Plusz várhatóan 10–15 ezer plusz tranzakciót hoz, miközben az éves tranzakciószám meghaladhatja majd a 130 ezer adásvételt. A főváros, az agglomerációs térségek, illetve a nagyvárosokban és a Balaton-parton várható a legtöbb adásvétel, míg a falusi csok a vidéki városok közelében lévő, ám eddig vándorlási veszteséggel küzdő településeknek adhat lendületet.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 06., 10:20
A februári időszak farsangi összejöveteleinek elmaradhatatlan és népszerű eseménye a tombolasorsolás. A tombolajáték azonban egyben szerencsejáték is, amelyet a szerencsejátékok szervezésére vonatkozó előírások szerint előzetesen be kell jelenteni a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságánál.
2026. 02. 06., 17:25
Az országban működő nyolc regionális békéltető testület 2025-ben összesen 11 574 fogyasztói jogvitát zárt le sikeresen, 704-gyel többet, mint az előző évben. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által koordinált békéltető testületek ingyenesen vehetők igénybe, és az ország egész területén elérhető vitarendezési fórumok a fogyasztók és a vállalkozások között.
2026-02-05 14:15:00
A fizetések átlátható kommunikációja továbbra sem általános, és az uniós bértranszparencia-elvárásokra való felkészültség is vegyes képet mutat – derül ki a Manpower Magyarország „Fizetési és foglalkoztatási trendek” című, 2026 első félévére vonatkozó felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS