Felpörgött a fővárosi ingatlanpiac

2024. 04. 04., 15:10

Kezd kilábalni a hullámvölgyből az ingatlanpiac, az első negyedéves tranzakciószámok az egy évvel ezelőtti évkezdethez képest közel 35 százalékkal magasabb forgalomról árulkodnak, főleg a főváros éledezik – mondta el Kosztolánczy György, az Otthon Centrum vezérigazgatója.

„Jól indult az idei év az ingatlanpiacon, az Otthon Centrum hálózatában szinte minden mutató felülmúlta a tavalyi év azonos időszakát” – ismertette az országos felmérés adatait Kosztolánczy György. A cég vezérigazgatója elmondta, hogy a tavaly január és március között mért adatokhoz viszonyítva az idei év első három hónapjában 11 százalékkal több ügyfél, 26,1 százalékkal több ingatlan mutatás és 53,2 százalékkal több vételi ajánlat született az Otthon Centrum hálózatában. Az igazán meghatározó adat pedig az, hogy az eladások száma 37 százalékkal nőtt a tavalyi év hasonló időszakához képest.

Az első negyedévi eladások országos átlagértéke 49,5 millió forint, míg az átlagos négyzetméterár 676 ezer forint volt. Az árak egy év alatt jelentősen emelkedtek, a tavalyi első negyedévben az átlagos ingatlanérték még 44,43 millió forint, míg a négyzetméterár átlagértéke 604 ezer forint volt. „Ez azt jelenti, hogy az abszolút ár 11,4 százalékkal, a négyzetméterár pedig 11,9 százalékkal nőtt egy év alatt.”

Az adásvételek számának megoszlása ugyancsak rendhagyó módon alakult az első negyedévben: Budapest belvárosi kerületeiben bonyolították az összes tranzakció 17,7 százalékát, sőt a külső pesti városrészek esetében is igen magas, 16,4 százalékos részesedést mért az Otthon Centrum. Vagyis a főváros pesti kerületeiben történt az összes adásvétel több mint harmada, amihez, ha hozzávesszük a Budán mért 11,3 százalékot, akkor Budapest egyedül megközelítette az összes tranzakciószám felét. Az agglomerációban az adásvételek 12,3, a kisvárosokban 12,1, míg a községekben mért 10,7 százaléka megközelítőleg azonos forgalomról árulkodik. Idén januárban az adásvételek terén a leggyengébben a régióközpontok (9,9 százalék) és a megyei jogú városok teljesítettek (9,7 százalék).

A legfrissebb adatok az ingatlanpiac jelentős átrendeződéséről árulkodnak, hiszen a tavalyi év azonos időszakában kisebb különbségek voltak a településtípusok között. 2023 első negyedévében a legtöbb adásvétel Budapest belvárosában történt (14,8 százalék), amelyet a külső pesti kerületek követtek (14,7 százalék). Ugyanakkor az elmúlt év azonos időszakában több tranzakció volt az agglomerációban (14,4 százalék), csakúgy, mint a kisvárosokban (13,5 százalék) és a községekben (12,4 százalék).

„Látványosan megerősödött a fővárosi ingatlanpiac, emellett abszolút értékben országos szinten is a tavalyinál több adásvételre lehet számítani idén” – árnyalta a képet Kosztolánczy György, aki szerint a lendület kitart egész évben, a keresletet pedig tovább fűti a csökkenő jegybanki alapkamat és az állami támogatások újabb formája. A CSOK Plusz várhatóan 10–15 ezer plusz tranzakciót hoz, miközben az éves tranzakciószám meghaladhatja majd a 130 ezer adásvételt. A főváros, az agglomerációs térségek, illetve a nagyvárosokban és a Balaton-parton várható a legtöbb adásvétel, míg a falusi csok a vidéki városok közelében lévő, ám eddig vándorlási veszteséggel küzdő településeknek adhat lendületet.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 28., 10:10
A szerződés alapvető jellemzője, hogy a felek egybehangzó akaratát fejezi ki. Mi a helyzet akkor, hogy az egyik szerződő felet tévedésbe ejtették, és emiatt döntött a szerződéskötés mellett? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2024-05-29 09:00:27
Nehéz elvonatkoztatnom a csehszlovák múltamtól – még bőven szocializmus volt, mikor először kóstoltam Komáromban mogorva nagyapám mellett álldogálva a majonézes halsalátát, vagyis a treskát.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS