Ezek az ország legolcsóbb és legdrágább utcái: százszoros a különbség

2023. 11. 30., 14:10

Kiderült, melyik Magyarország legdrágább és legszegényebb utcája az eladott ingatlanok ára alapján. A legdrágább lakóingatlanokat tavaly a budapesti Költő utcában adták el, közel 2,5 milliós négyzetméteráron, míg a legolcsóbbakat Mezőhegyes külterületén, 21-23 ezer forintért. Hét évvel korábban a legmagasabb fajlagos ár kevesebb mint fele ekkora, 1,2 millió forint volt. Az Ingatlannet.hu elemzése szerint viszont a legalacsonyabb négyzetméterár nem változott.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) megújította az ingatlanadattárát, és több évre visszamenőleg városokra és utcákra lebontva is közöl ingatlanárakat. Ezek forrása az adóhatóság illetékhivatali adatbázisa. Közzétették annak a húsz-húsz utcának a nevét is, amelyekben a legmagasabb, illetve a legalacsonyabb áron keltek el lakások vagy házak. (A statisztikába csak azok a települések és utcák kerültek bele, ahol az évben legalább három ingatlan-adásvétel történt.) Tavaly a különbség több mint százszoros volt, a négyzetméterárak 21 ezer forinttól 2 millió 489 ezer forintig terjedtek - derül ki az Ingatlannet.hu összegzéséből.

A legdrágább a budapesti, XII. kerületi Költő utca volt tavaly az eladott ingatlanok ára alapján, 2,489 millió forintos átlagos négyzetméterárral. Hét évvel korábban még „csak” 514 ezer forint volt itt a fajlagos ár, a drágulás azóta közel ötszörös. Akkor még nem is fért volna be a legdrágább húsz utca közé a Költő utca, befért viszont a XII. kerületből a pár utcával lejjebb lévő Ormódi utca, 1,093 milliós fajlagos árral, amivel a második helyezett volt a toplistán.

Természetesen 2015-ben is Budapesten, az I. kerületi, gellérthegyi Orom utcában cseréltek gazdát a legmagasabb áron lakóingatlanok, 1,217 millió forint átlagos négyzetméteráron. Az Orom utca tavaly is a legdrágábbak között volt, 2,181 millió forint fajlagos árral.

Három vidéki utca van a legdrágábbak között

A második legdrágább utca Balatonfüreden van: a tóhoz, vitorlás kikötőhöz közeli Honvéd utcában 2,344 millió forint átlagos négyzetméteráron keltek el ingatlanok 2022-ben. Nem sokkal lemaradva, 2,259 millió forinttal a pesti belváros következik, a Szabadság tér és a Vértanúk tere közti kis utca, a Vécsey utca.

A legdrágább húsz helyszín közé három vidéki tudott beférni a budapestiek mellé, Balatonfüred egy és Siófok két tó közeli utcája, a Deák Ferenc sétány és a kikötőhöz vezető Vitorlás utca, 1,7 és 1,6 milliós négyzetméterárral.

Hét év alatt nem változott a legalacsonyabb négyzetméterár

Ha a legolcsóbb lakóhelyeket nézzük, azt látjuk, hogy „befagyott” az ár, hét év alatt nem változott a legalacsonyabb négyzetméterár. Tavaly Békés megyében, Mezőhegyes külterületén (az 57-es, az Ómezőhegyes és a Komlósfecskéspuszta majorokban) cseréltek gazdát a legalacsonyabb négyzetméteráron ingatlanok, 23 ezer, illetve 21 ezer forintért. A borsodi Rudabánya Árpád utcájában valamivel többet, 27 ezer forintot adtak négyzetméterenként az ingatlanokért. Ehhez képest 2015-ben a putnoki Rákóczi utcában és az esztergomi Hősök terén volt a legalacsonyabb a fajlagos ár, 23 és 24 ezer forinttal.

A KSH országos lakáspiaci árindexe 2015 és 2022 között 254 százalékot emelkedett, ami azt jelenti, hogy ez idő alatt a lakóingatlanok a két és félszeresükre drágultak. Vannak azonban olyan helyek is, ahol még ennél is nagyobb volt a drágulás.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 27., 14:20
A NAV az idén több mint 5,6 millió adózónak készítette el az szja-bevallási tervezetét, amelyet 280 ezren már véglegesítettek is. A bevallási határidő 2025. május 20-a, de akinek visszajár adó, annak érdemes minél előbb elfogadni a tervezetét vagy beküldeni a bevallást, hogy mielőbb megkapja a neki járó összeget.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS