EY: a gazdaság további növekedésére számítanak a cégvezetők

2018. 11. 28., 16:15

Optimistábbak lettek a magyar gazdaság jövőjével kapcsolatban a vállalatvezetők: 66 százalékuk növekedéssel számol és mindössze 5 százalékuk vár visszaesést. A világgazdaság növekedési lehetőségeivel kapcsolatban is derülátók a megkérdezettek, tízből kilenc válaszadó pozitívan ítéli meg a kilátásokat – derül ki az EY legfrissebb tőkebizalmi barométeréből.

A 45 országban több mint 2600 döntéshozó körében végzett felmérés szerint a kedvező üzleti környezet fellendíti a tranzakciós piacot a következő 12 hónapban.

A stabil üzleti környezet az összeolvadási és felvásárlási (M&A) piacra is kedvező hatással lehet. A magyar cégvezetők 86 százaléka növekvő számú akvizícióra számít a következő egy évben. A legnépszerűbb befektetési célországnak Magyarország mellett az Egyesült Királyság, Franciaország és Olaszország számít a kutatás alapján.

A kutatás szerint a magyar cégek növekedését leginkább a digitális átalakulással járó kihívások és a megfelelő tudású és tehetségű munkaerő hiánya akadályozza a válaszadók 29 illetve 27 százaléka szerint.

Rencz Botond, az EY vezérigazgatója kiemelte: azok a vállalkozások a legvonzóbbak a befektetők számára, amelyek lépést tudnak tartani a technológiai fejlődéssel. Ezért többek között azoknak a cégtulajdonosoknak is érdemes megkezdeniük folyamataik automatizálását és kollégáik fejlesztését, akik rövid- vagy középtávon tervezik, hogy eladóként megjelennek a tranzakciós piacon.

Bár a magyar vállalatok is feszülten figyelik a Brexit körüli tárgyalások kimenetelét, a szabályozási és geopolitikai bizonytalanságok a globális átlagnál kevésbé aggasztják őket: a magyar cégvezetők 30 százalékát aggasztja, míg a világátlag 46 százalék. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS