Értékálló befektetés a belvárosi ingatlan

Értékálló befektetés a belvárosi ingatlan
2023. 03. 22., 11:09

Nem olcsó mulatság, de hosszú távon megéri belvárosi ingatlanba fektetni. Az V. kerületben 2022 év végére az ingatlanra fordított átlagos összeg már a 100 millió forintot is meghaladta. A tágabb értelemben vett belvárosi kerületek (V., VI., VII.) négyzetméterára is elérte a milliós lélektani határt, a befektetési célú vásárlások aránya a 2021-es adatokhoz képest 15 százalékponttal, 60 százalékra nőtt ezen a területen tavaly.

Elérte az 1 millió forintos lélektani határt a tágabb értelemben vett belvárosi területek átlagos négyzetméterára 2022 év végére a fővárosban. A befektetők által kedvelt V., VI. és VII. kerületek áremelkedése a 2023-as tranzakciós adatok szerint továbbra is kitart, a 2022 második félévében értékesített ingatlanok adataihoz képest 6százalék-os mértékben, 1,08 millió forintra növekedtek az átlagos négyzetméterárak ezen a területen idén.

Öt évvel ezelőtti elemzésében 2020-ra időzítette az egymillió forintos árszint elérkezését négyzetméterenként az V. kerületben a Duna House, azonban a használt téglalakások átlagos négyzetméterára már 2019 II. félévére meghaladta az 1 millió forintot. Az idei év első hónapjainak tranzakciói alapján a VI. és a VII. kerületi átlagárak is közelítenek a milliós határ felé, Terézvárosban 944, Erzsébetvárosban pedig már 960 ezer forintra nőtt az ingatlanok ára négyzetméterenként.

Hosszabb időintervallumot vizsgálva a belvárosi kerületek áremelkedése 2014 II. félévétől kezdve szinte szünet nélkül tart, mindössze a pandémia időszakában mutatnak érezhető stagnálást az ingatlanközvetítő értékesítési adatai.

„Jól jártak, akik évekkel ezelőtt belvárosi ingatlanba fektették megtakarításukat, hiszen 2022 év végére a 10 évvel ezelőtti, 2012-es második féléves adatokhoz viszonyítva több mint egymillió forinttal lettek drágábbak az V. kerületi ingatlanok négyzetméterenként. A terézvárosi és erzsébetvárosi trend is hasonló, előbbinél 236százalék-os, utóbbinál 220százalék-os négyzetméterár-emelkedést mutatnak a számok” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

Bár a 2022-es év gazdasági és politikai eseményei jelentősen visszavetették a vásárlói kedvet, a befektetők lendülete kitartott. A hazai ingatlanpiacon a 2022-es tranzakciós adatok alapján változó intenzitású, mégis jelentős volt a befektetési céllal vásárlók aktivitása, akik június kivételével minden hónapban a vevők több mint 40 százalékát tették ki, de a januári és decemberi 54 százalékos csúcsot is felül tudták múlni októberben, amikor 55 százalékos abszolút többségben voltak a budapesti ingatlanpiacon. A belvárosi kerületekben még kiemelkedőbb, 60 százalékos arányban szerződtek a vevők befektetési szándékkal.

„2022 októbere a belvárosi kerületek keresettsége szempontjából is csúcspontot jelentett. Népszerűségét tekintve 2022 júliusában szerepelt a legjobban a kerületek között az V. kerület, ekkor a 6. helyen végzett a sorban és az érdeklődők 14,6 százaléka jelölte meg preferált területként. 2022 októberében ugyan visszacsúszott a 7. helyre a keresettségi listán, mégis jelentős, 15,8 százalékos volt az V. kerületi ingatlanok iránt érdeklődők aránya a Duna House felmérése szerint” – folytatta a szakértő.

Az ingatlanpiac átalakulásának és a lakáshitelkamatok drágulásának következményeképp többek döntöttek az ingatlanvásárlás elhalasztása mellett. A bérlemények iránti kereslet növekedésével erősödött a kiadó ingatlanok szegmense, az infláció, az átlagbér és a minimálbér növekedése pedig a bérleti díjak további emelkedését hozta maga után.

„A belvárosi lokáció mind a rövid, mind pedig a hosszú távú kiadásra berendezkedő tulajdonosok számára ideális választás. A Duna House aktuális, fővárosi kínálatának 16százalék-át teszik ki a belvárosi területen hirdetett ingatlanok, amelyek között a többmillió eurós épületektől a 13 millió forintra tartott 15 négyzetméteres minigarzonig válogathatnak az érdeklődők” –tette hozzá Benedikt Károly.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS