Erre készülhet: inflációs és államháztartási adatok jönnek a héten

2018. 11. 04., 15:00

A jövő hét makronaptárának legfontosabb eseménye az októberi inflációs adat és az államháztartás október végi helyzetének ismertetése lesz. Emellett külkereskedelmi, lakásépítési, kiskereskedelmi, ipari és a kereskedelmi szálláshelyek forgalmára vonatkozó statisztikák is megjelennek.

Hétfőn közli a külkereskedelmi termékforgalom augusztusi részletes adatait második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az október 9-én kiadott első becslés szerint idén augusztusban az export euróban számított értéke alig 0,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva a júliusi 11,4 százalékos kiugró teljesítményt követően. Az import 6,1 százalékkal emelkedett az előző havi 10,8 százalékos növekedés után. A havi külkereskedelmi többlet az elemzők várakozásától lényegesen elmaradva mindössze 51 millió euró volt, 381 millió euróval kevesebb a tavaly augusztusinál.

(Szintén a jövő héten, pénteken jelennek meg a külkereskedelmi termékforgalom szeptemberi adatai a KSH első becslése alapján.)

Kedden teszi közzé a lakásépítések és építési engedélyek első három negyedévi adatait a KSH. Az első fél évben 6517 új lakás épült, 30,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 18 066 volt, 8,9 százalékkal kevesebb, mint 2017 azonos időszakában.

Szerdán ismerteti a kiskereskedelem szeptemberi adatait első becslése alapján a KSH. Augusztusban a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 6,3 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 6,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A január-augusztusi időszakban a forgalom volumene - szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint - 6,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Csütörtökön hozza nyilvánosságra a szeptemberi ipari termelési adatokat első becslése alapján a KSH. Augusztusban 1,5 százalékkal nőtt az ipari termelés volumene az egy évvel korábbihoz képest, a munkanaphatástól megtisztított adatok alapján 4,5 százalékkal emelkedett a KSH második becslése szerint.

Csütörtökön publikálja az októberi fogyasztói árindexet is a KSH. Szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 3,6 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, augusztushoz viszonyítva átlagosan 0,3 százalékkal nőttek. Az év első kilenc hónapjában 2,7 százalékos inflációt mért a KSH.

Pénteken ismerteti a kereskedelmi szálláshelyek szeptemberi forgalmi adatait a KSH. Augusztusban a külföldi vendégek száma 2,7 százalékkal emelkedett, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma viszont 0,2 százalékkal csökkent. A belföldi vendégek száma 5,6 százalékkal, a vendégéjszakák száma 5,7 százalékkal nőtt éves szinten. A kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevétele augusztusban 63,261 milliárd forintot tett ki, éves szinten 12,2 százalékkal emelkedett.

Pénteken közli az államháztartás központi alrendszerének első tíz havi előzetes adatait a Pénzügyminisztérium (PM). Szeptemberben az államháztartás központi alrendszere - a központi költségvetés, a társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok együtt - 149,8 milliárd forint többletet ért el, az idei első kilenc hónapban pedig 1496,5 milliárd forint deficittel zárt. Az idei első kilenc hónapban az egész évre előirányzott hiány 110 százaléka teljesült. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS