Erősödött márciusban a hazai ingatlanpiac

Erősödött márciusban a hazai ingatlanpiac
2023. 04. 03., 18:18

A Duna House havi Tranzakciószám Becslése szerint 2023 márciusában országosan 7787 lakóingatlan cserélt tulajdonost; a cégcsoport jelzáloghitel-előrejelzése szerint a hónap folyamán 39,5 milliárd forint szerződéses összegű lakáscélú jelzáloghitel realizálódott.

2023 márciusában 25 százalékos erősödéssel az első negyedév legjobb hónapját zárta a hazai ingatlanpiac. A Duna House saját adatain alapuló becslés alapján országosan 7787 adásvétel történt, ami az előző évhez képest továbbra is 46 százalékos visszaesést, februárhoz képest azonban jelentős, közel 25 százalékos növekedést jelent.

2023 első három hónapjában mindösszesen 19 893 adásvétel történt, ami az elmúlt 10 év leggyengébb első negyedéves mutatója, ennél kevesebb tranzakciót utoljára 2013-ban becsült az ingatlanközvetítő vállalat. A Duna House a második negyedévben fokozatosan emelkedő aktivitással és így egyre növekvő tranzakciószámokkal számol a hazai piacon.

Az erősödés a lakáspiac után a jelzáloghitel-piacon is elindult, márciusban a Credipass hazai adatai alapján 39,5 milliárd forintos volumen becsülhető, ami 19 százalékos növekedést mutat februárhoz, de jelentős, 71 százalékos csökkenést jelez az előző év márciusi adatához képest.

Az MNB tényadatai és a márciusi becslés alapján 2023 első három hónapjában 113,4 milliárd forint értékű lakáscélú jelzáloghitel realizálódott, ez 67 százalékos elmaradást jelent 2022 első negyedévéhez képest. A szakértők az ingatlanpiac további erősödése miatt a pozitív irányú változás folytatását várják a következő hónapok hitelpiacán is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS