A Duna House becslése szerint 2024 áprilisában 11 200 tranzakció jött létre a hazai ingatlanpiacon, 65 százalékkal több, mint egy évvel korábban; a realizálódott lakáshitelek szerződéses összege a Credipass adatai szerint 105 milliárd forint volt, ami éves szinten 170 százalékos növekedést jelent.
Az érdeklődés erősödése nyomán mind vidéken, mind a fővárosban tovább emelkedtek a négyzetméterárak. Házgyári lakást vidéken 534–587 ezer forint/m2 közötti átlagos négyzetméteráron, téglaépítésű lakást keleten 350, nyugaton 365 ezer forint/m2 áron lehetett vásárolni. A fővárosi panellakásokért Budán 962 ezer forintos átlagos négyzetméterárat, a pesti oldalon pedig 791 ezer forint/m2-t kellett fizetni. Az előző év áprilisához képest a téglaépítésű lakásoknál a pesti oldal kerületei kivételével szintén mindenütt nőtt idén az átlagos négyzetméterár, így az, aki fővárosi téglalakás vásárlását tervezi, elhelyezkedéstől függően 713 ezer – 1,1 millió forint közötti költségre számíthat.
A budapesti ingatlanvásárlók választása ebben a hónapban is zömében a 40–60 négyzetméteres otthonokra esett, de Pesten keresettek voltak a 20–40 négyzetméter közötti kisebb lakások is. Az ingatlanközvetítő közreműködésével áprilisban zárt tranzakciók között a budai oldalon majdnem minden második ingatlan 70 millió forint feletti értéket képviselt, míg a pesti kerületekben inkább a 40–50 millió forint közötti áron megvásárolható lakásokra volt nagyobb kereslet. A preferált lokációt illetően 2024 áprilisában fokozódott a XIII. kerület iránti kereslet, a fővárosi ingatlanvásárlók többsége, 18,4 százaléka jelölte meg Angyalföldet választott kerületként az ingatlankeresés során. Népszerűségét tekintve a második helyen Újbuda végzett. A befektetők körében kedvelt belvárosi kerületek, Terézváros és Erzsébetváros ezúttal a harmadik, illetve ötödik helyet szerezték meg a rangsorban a Duna House kerületek közötti népszerűséget vizsgáló felmérése szerint.
A fővároshoz képest az agglomeráció és a vidéki területek ingatlanpiaca még mindig megfizethetőbb alternatívát nyújt az otthonteremtők számára, amit a négyzetméterárakon túl az átlagos ingatlanérték változása is alátámaszt. Ennek ellenére a tranzakciós adatok szerint már az adásvételek tárgyát képező ingatlanok több mint negyede országosan (Közép-Magyarország kivételével) 40 millió forint feletti értéket képviselt, Pest vármegyében pedig már az eladások felét az 50 millió forint feletti értékű ingatlanok fedték le.
Budapesten a legfőbb vevői motiváció (32 százalékkal) a befektetési célú vásárlás volt, emellett magas, 28 százalékos volt az első lakásukat vásárlók aránya is. Befektetési céllal 62,5 millió forintot, első lakásra 47,2 millió forintot költöttek az ügyfelek. Az első lakásukat vásárlók vidéken is aktívak voltak, az áprilisi adásvételek több mint negyede köttetett e célból, mégis többségben voltak a nagyobb ingatlanba költöző vásárlók. A vidéki területeken az első lakás megvásárlására átlagosan 30,8 millió forintot fordítottak az ügyfelek, míg nagyobb otthonra 52,4 millió forintot szántak. Az eladók motivációjának vizsgálata során megállapítható, hogy Budapesten a nagyobb ingatlanba költözés volt a döntő eladási ok, a tulajdonosok 16 százaléka örökségétől vált meg idén áprilisban a fővárosban. Vidéken a legfőbb eladási okok között azonos arányban, 26–26 százalékkal az örökölt ingatlan értékesítése és a korábbi, befektetésként szerzett ingatlan eladása szerepelt.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”