Élelmiszerre és rezsire megy a 25 éven aluliak szja-mentességből adódó többletjövedelme

2022. 04. 26., 14:33

A 25 éven aluli munkavállalók egyharmada tervezi, hogy munkahelyet vált az őket érintő szja-mentesség hatására, de a 25 éven felüliek negyedében is felmerült már a munkahelyváltás gondolata az elmúlt hónapokban – derül ki egy friss kutatásból. A legtöbb fiatal élelmiszerre és rezsire költi a január 1-je óta keletkezett többletjövedelmét. A DreamJo.bs annak járt utána, hogy mik a tapasztalatok a 25 éven aluliak számára bevezetett szja-mentesség kapcsán a gyakorlatban.

A 25 év alatti fiatalok idén január 1-jétől új adóalap-kedvezményt vehetnek igénybe, amelynek értelmében nem kell személyi jövedelemadót fizetniük meghatározott mértékig az összevont adóalapba tartozó, a törvényben meghatározott jövedelmeik után. Mindez pedig azt jelenti, hogy február elején már több tízezer forinttal magasabb fizetés érkezhetett azoknak a fiataloknak a számlájára, akik 25 év alatti munkavállalóként adómentességet élveznek.

Bár még korai lenne hosszú távú következtetéseket levonni az elmúlt hónapok alapján, a DreamJo.bs újgenerációs állásportál saját kutatásában kérdezte az érintetteket, hogy mik az eddigi tapasztalatok, és mire számítanak a szakemberek, valamint a munkavállalók a téma kapcsán.

Kevesen tervezik bővíteni a 25 éven aluli munkavállalók számát

A munkáltatók nagy része egyelőre a kivárás mellett döntött. A megkérdezettek csaknem kétharmada mondta azt, hogy még kérdéses számukra, hogy milyen változásokat hoz majd a 25 éven aluliak szja-mentessége. Közel egyharmaduk viszont már most pozitívan értékeli az intézkedéseket, azok száma pedig marginális, akik negatív változásnak éreznék a bevezetett szabályozást. Érdekes, hogy tízből nyolc vállalat úgy nyilatkozott, hogy az új szabályozás bevezetése nem befolyásolja a 25 éven aluliak foglalkoztatását, vagyis nem terveznek több 25 éven aluli munkavállalót alkalmazni.

Kevesen foglalkoznak a kialakult bérfeszültségekkel

A 25 év alatti válaszadók közül tízből heten úgy látják, hogy munkáltatójuk eddig nem változtatott a bérezésen a bevezetett szabályozás hatására és minden kolléga bruttó bére változatlan maradt. Marginális azoknak a száma, ahol a 25 éven aluliak bruttó bérét csökkentették és azok száma is elenyésző, ahol már most kompenzálják a 25 éves korukat betöltőket.

A kutatásból kiderült, hogy a bérfeszültségek csökkentése kapcsán a megkérdezett munkáltatók 70 százaléka nem tervez lépni. Pedig a probléma valós, hiszen, míg a 25 éven aluli válaszadóknak egyharmada érezte már, hogy bérfeszültség keletkezett a 25 éven aluliak és 25 éven felüliek között, a 25 éven felüliek kétharmada észlelte eddig az új szabályozásból adódó bérfeszültségeket.

Várhatóan emelkedik a munkahelyváltók száma

A felmérés alapján a mentességet nem élvezők csaknem egynegyedében már felmerült, hogy munkahelyet vált az új szabályozások hatására. Van, aki azért, mert nem érzi korrektnek a munkáltatója eljárását a témában, van, aki pedig úgy érzi, hogy máshol jobban megbecsülnék. A 25 éven aluliaknál is aktívabbá vált a munkahelykeresés gondolata a korábbiakhoz képest, hiszen a válaszadók egyharmada érzi úgy, hogy szívesen pályázna meg egy új pozíciót, mivel több lehetőséget érez a szabályozásoknak köszönhetően a piacon.

Legtöbben élelmiszerre és rezsire költik a többletbevételt

Érdekes kérdés, hogy mire költik a 25 éven aluliak az szja-mentességből adódó többletjövedelmüket. A legtöbben (40 százalék) élelmiszerre és rezsire szánják a pénzt, ezt követi a tanulás és fejlődés (20 százalék), valamint a szórakozás (20 százalék). Vannak, akik befektetést, illetve megtakarítást terveznek (10 százalék) és az utazás és az albérlet fizetése is felmerült a válaszadók körében.

Bár a hosszú távú következtetéseknek még nincs helye, az biztos, hogy a mentesség nagyban hozzájárul a 25 éven aluliak életminőségének javulásához, mivel alig több, mint 10-ből 1 megkérdezett nyilatkozott úgy, hogy nem érez számottevő különbséget az eddigi anyagi lehetőségeihez képest. A válaszadók csaknem felének viszont nagy mértékben segíti a megélhetését az szja-mentesség, a többi megkérdezett pedig kis mértékben, de határozottan érzi a pozitív változást.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS