Élelmiszerre és rezsire megy a 25 éven aluliak szja-mentességből adódó többletjövedelme

2022. 04. 26., 14:33

A 25 éven aluli munkavállalók egyharmada tervezi, hogy munkahelyet vált az őket érintő szja-mentesség hatására, de a 25 éven felüliek negyedében is felmerült már a munkahelyváltás gondolata az elmúlt hónapokban – derül ki egy friss kutatásból. A legtöbb fiatal élelmiszerre és rezsire költi a január 1-je óta keletkezett többletjövedelmét. A DreamJo.bs annak járt utána, hogy mik a tapasztalatok a 25 éven aluliak számára bevezetett szja-mentesség kapcsán a gyakorlatban.

A 25 év alatti fiatalok idén január 1-jétől új adóalap-kedvezményt vehetnek igénybe, amelynek értelmében nem kell személyi jövedelemadót fizetniük meghatározott mértékig az összevont adóalapba tartozó, a törvényben meghatározott jövedelmeik után. Mindez pedig azt jelenti, hogy február elején már több tízezer forinttal magasabb fizetés érkezhetett azoknak a fiataloknak a számlájára, akik 25 év alatti munkavállalóként adómentességet élveznek.

Bár még korai lenne hosszú távú következtetéseket levonni az elmúlt hónapok alapján, a DreamJo.bs újgenerációs állásportál saját kutatásában kérdezte az érintetteket, hogy mik az eddigi tapasztalatok, és mire számítanak a szakemberek, valamint a munkavállalók a téma kapcsán.

Kevesen tervezik bővíteni a 25 éven aluli munkavállalók számát

A munkáltatók nagy része egyelőre a kivárás mellett döntött. A megkérdezettek csaknem kétharmada mondta azt, hogy még kérdéses számukra, hogy milyen változásokat hoz majd a 25 éven aluliak szja-mentessége. Közel egyharmaduk viszont már most pozitívan értékeli az intézkedéseket, azok száma pedig marginális, akik negatív változásnak éreznék a bevezetett szabályozást. Érdekes, hogy tízből nyolc vállalat úgy nyilatkozott, hogy az új szabályozás bevezetése nem befolyásolja a 25 éven aluliak foglalkoztatását, vagyis nem terveznek több 25 éven aluli munkavállalót alkalmazni.

Kevesen foglalkoznak a kialakult bérfeszültségekkel

A 25 év alatti válaszadók közül tízből heten úgy látják, hogy munkáltatójuk eddig nem változtatott a bérezésen a bevezetett szabályozás hatására és minden kolléga bruttó bére változatlan maradt. Marginális azoknak a száma, ahol a 25 éven aluliak bruttó bérét csökkentették és azok száma is elenyésző, ahol már most kompenzálják a 25 éves korukat betöltőket.

A kutatásból kiderült, hogy a bérfeszültségek csökkentése kapcsán a megkérdezett munkáltatók 70 százaléka nem tervez lépni. Pedig a probléma valós, hiszen, míg a 25 éven aluli válaszadóknak egyharmada érezte már, hogy bérfeszültség keletkezett a 25 éven aluliak és 25 éven felüliek között, a 25 éven felüliek kétharmada észlelte eddig az új szabályozásból adódó bérfeszültségeket.

Várhatóan emelkedik a munkahelyváltók száma

A felmérés alapján a mentességet nem élvezők csaknem egynegyedében már felmerült, hogy munkahelyet vált az új szabályozások hatására. Van, aki azért, mert nem érzi korrektnek a munkáltatója eljárását a témában, van, aki pedig úgy érzi, hogy máshol jobban megbecsülnék. A 25 éven aluliaknál is aktívabbá vált a munkahelykeresés gondolata a korábbiakhoz képest, hiszen a válaszadók egyharmada érzi úgy, hogy szívesen pályázna meg egy új pozíciót, mivel több lehetőséget érez a szabályozásoknak köszönhetően a piacon.

Legtöbben élelmiszerre és rezsire költik a többletbevételt

Érdekes kérdés, hogy mire költik a 25 éven aluliak az szja-mentességből adódó többletjövedelmüket. A legtöbben (40 százalék) élelmiszerre és rezsire szánják a pénzt, ezt követi a tanulás és fejlődés (20 százalék), valamint a szórakozás (20 százalék). Vannak, akik befektetést, illetve megtakarítást terveznek (10 százalék) és az utazás és az albérlet fizetése is felmerült a válaszadók körében.

Bár a hosszú távú következtetéseknek még nincs helye, az biztos, hogy a mentesség nagyban hozzájárul a 25 éven aluliak életminőségének javulásához, mivel alig több, mint 10-ből 1 megkérdezett nyilatkozott úgy, hogy nem érez számottevő különbséget az eddigi anyagi lehetőségeihez képest. A válaszadók csaknem felének viszont nagy mértékben segíti a megélhetését az szja-mentesség, a többi megkérdezett pedig kis mértékben, de határozottan érzi a pozitív változást.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 07., 11:25
A kötelező nyugtaadat-szolgáltatás első hónapjában már több mint 12,3 millió nyugta adata érkezett be a NAV-hoz; a szeptemberben beküldött bizonylatok összértéke meghaladta a 32,6 milliárd forintot – tájékoztatott az adóhivatal. A NAV ingyenes ePénztárgép alkalmazásával már csaknem 700 ezer elektronikus nyugtát állítottak ki.
2026. 10. 06., 21:55
„A változások elsősorban a fogyasztóknak értékesítő kereskedőket, webáruházakat és online piactereket érintik. A gyártóknak és importőröknek is érdemes azonban áttekinteniük, hogy a kereskedőknek átadott – a termékek tartósságára, javíthatóságára, várható élettartamára, szoftverfrissítéseire és tartóssági jótállására vonatkozó – információk pontosak és megfelelően alátámasztottak-e.”
2026. 10. 06., 16:25
Szeptember 27-től új fogyasztóvédelmi előírások léptek életbe Magyarországon az Európai Unió EmpCo irányelve nyomán. A szabályozás 12 új tétellel bővíti az automatikusan jogsértőnek tekintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistáját, és konkrétabb kommunikációs sztenderdeket vár el a zöld állítások kapcsán.
2026-10-07 14:25:00
Széles körben ismert az online vásárlások esetén a fogyasztót megillető 14 napos elállási jog. Az elálláshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében 2026. júniustól kötelező online elállási funkciót biztosítani a távollévők közötti fogyasztói szerződések esetén. Az elállási joggal, illetve az online elállási funkcióval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2026-10-06 21:15:08
Khurshid Samiev, a szamarkandi régió kormányzóhelyettesének vezetésével üzleti delegáció tárgyal Budapesten 2026. október 15-16. között. Üzbég vállalatok képviselőinek részvételével üzleti fórumot rendeznek október 15-én Budapesten.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS