Ekkora használt lakást vagy házat vásárolhat 30 millióból

2022. 09. 28., 09:13

A korábbi évektől eltérően 10 millióval magasabb, vagyis 20 helyett minimum 30 millió forintos képzeletbeli határral érdemes számolnia annak, aki ingatlanvásárláson gondolkodik a közeljövőben. A legtöbb megyeszékhelyen és a fővárosi kerületekben is szobaszámban mérhető a különbség a pandémia előtti időszakhoz képest. Vajon mi kapható ma 30 millió forintért az ingatlanpiacon? A Duna House szakértői kiszámolták.

„A pandémia kezdetén, illetve az azt megelőző évben, 2019-ben még a 20 millió forintos ingatlanokat ismertető körképpel is szemléltethető volt a piac aktuális helyzete, azonban 2022-re az áremelkedés és a szegmenst érintő hatások miatt egyértelmű, hogy az idei évben kénytelen 30 millióra emelni az ingatlanvásárlásra szánt minimumot, akár házat, akár lakást keres a vásárló” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

A vizsgálatba bevont megyeszékhelyek közül – a korábbi évek összeállításaival ellentétben – 2022-ben Békéscsaba került ki győztesként, itt vásárolható ugyanis a legnagyobb alapterületű (94 m2-es) használt lakás 30 millió forintból. Békés megye székhelye és a korábbi csúcstartó, Miskolc között csekély, mindössze 2 m2 a különbség a keretösszegből elérhető ingatlanméret tekintetében. A fővárossal összehasonlítva azonban jelentősebb a szakadék, itt kerülettől függően harmadakkora otthonra futja a büdzséből. Érdekesség azonban, hogy széles palettán mozog a kínálat, a XII. kerületi 27 négyzetméteres lakástól, a hasonló méretű belvárosi, V. kerületi garzonon át, egészen a külsőbb kerületekben található, élhetőbb méretű, 52 négyzetméteres ingatlanokig terjed a 30 milliós választék.

A vidéki nagyvárosok közül a debreceni lakásvásárlók kaphatják a legkisebb méretű ingatlant a pénzükért, nekik be kell érniük egy 41 négyzetméteres használt lakással, ha mindössze 30 millió forintot fordíthatnak otthonteremtésre, míg 2020-ban 20 millióból 44 négyzetmétert lehetett vásárolni.

„Az ország keleti felén kedvezőbb kilátásokkal számolhatnak a vásárlók, hiszen átlagosan ezeken a területeken akár 70 négyzetméteres lakást is kifoghatnak, míg a nyugati kínálatot mustrálóknak be kell érniük 10 négyzetméterrel szerényebb alapterületű lakásokkal ugyanazért az összegért” tette hozzá a szakértő.

Kaposváron és Békéscsabán közel azonos méretű, 125-127 négyzetméteres családiház kapható az átlagos négyzetméterárak alapján a 30 millió forintos keretösszegből, míg a korábbi évek 20 milliós körképeinek csúcstartója, Miskolc, már csak a harmadik helyen szerepel a sorban. Itt 2020-ban 10 millióval kevesebbért 113 négyzetméter került a vásárlók birtokába, míg a 2022-es adatok alapján 30 millió forintból mindössze egy 105 négyzetméteres ház kapható. A vidéki megyeszékhelyek közül a családiházak tekintetében a Napfény városa számít a legdrágábbnak, Szegeden 30 millió forint mindössze egy 45 négyzetméter nagyságú házra elegendő, míg 2020-ban 20 millió forintért, 80 négyzetmétert lehetetett kapni.

A számok világában a fővárosban sem elképzelhetetlen házat vásárolni ezért az összegért, bár tény, hogy a gyakorlatban kiváló időzítés és nagy szerencse kell hozzá. A kerületek között találunk olyat, ahol egy egyszobás, 34 négyzetméter körüli alapterületű házra is futja az átlagos négyzetméterárak alapján, a külsőbb kerületekben, például a X. kerületben, azonban élhetőbb méretű, akár 80 négyzetméteres ház is vásárolható.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS