Egyszerre nő és csökken a repülési adó januártól

2022. 11. 10., 09:22

Újraszabta a kormány az extraprofitadók között bevezetett repülési hozzájárulást. Az összeg nagysága januártól az úti célon túl a repülőgép szén-dioxid-kibocsátásától függően alakul. Ez az alacsonyabb, 3900 forintos jelenlegi tarifánál így lehet 1200 forinttal több vagy kevesebb is. A magasabb, 9750 forintos repülési adónál a különbség plusz-mínusz 2950 forintot tehet ki.

Alaposan átalakítja a kormány a légitársaságok hozzájárulásának hívott repülési adót januártól. Ennek hatására ugyanarra az útra a mostaninál többet, kevesebbet vagy ugyanannyit kell fizetni attól függően, hogy a repülőgépnek mekkora az együlésre jutó szén-dioxid-kibocsátási értéke – írja a Bank360.hu. Az extraprofitadók között bevezetett hozzájárulást utasonként kell fizetnie a repülőtéren földi kiszolgálást végző cégeknek, amelyek ezt a költséget átterhelik a légitársaságokra.

A július elsejétől élő szabályozás jelenleg a Magyarországról induló utasok esetében két tarifát alkalmaz:

Első kategória: utasonként 3900 forintot kell fizetni, ha az utas végső úti célja az Európai Unió, Nagy-Britannia, Észak-Írország, valamint Albánia, Andorra, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Izland, Koszovó, Liechtenstein, Moldova, Monaco, Montenegró, Norvégia, San Marino, Svájc, Szerbia és Ukrajna. 

Második kategória: utasonként 9750 forintot kell fizetni végső úti célként minden más országba repülő utas után.

Ezt a rendszert alakítja át az új kormányrendelet 2023 januárjától olyan módon, hogy az utazási célország mellett a repülőgép egy székére jutó károsanyag-kibocsátási értéke alapján sávos tarifát vezetnek be.

Az első kategória országaiba tartozó országokba utazva a repülési adó a mostani, egységesen 3900 forint helyett így alakul:

– 10,50 kilogrammnál alacsonyabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 2700 forint,
– 10,50 kilogramm vagy annál magasabb és 17,50 kilogrammnál alacsonyabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 3900 forint,
– 17,50 kilogramm vagy annál magasabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 5100 forint.

A második kategóriába tartozó országok esetében a jelenlegi, egységesen 9750 forintos repülési adó új sávjai így alakulnak:

– 10,50 kilogrammnál alacsonyabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén 6800 forint,
– 10,50 kilogramm vagy annál magasabb és 17,50 kilogrammnál alacsonyabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén 9750 forint,
– 17,50 kilogramm vagy annál magasabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén 12 700 forint.

A légitársaságoknak a hozzájárulás nevű extraprofitadó megállapításához meg kell küldeni a szükséges adatot a földi kiszolgálást végző cégeknek az adott hónapban üzemeltetett valamennyi érintett légi járműről. Ez az adat a szén-dioxid-kibocsátási érték és a motorszám szorzatának egy ülésre jutó értéke.

Ha ezt az adatot a tárgyhót követő 5. napig nem adja meg a légitársaság, akkor a földi kiszolgálónak automatikusan a célországtól függő legmagasabb repülési adót kell megfizetnie.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-27 19:10:00
A Gazdasági Versenyhivatal kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és piaci helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS