Egyszerre nő és csökken a repülési adó januártól

2022. 11. 10., 09:22

Újraszabta a kormány az extraprofitadók között bevezetett repülési hozzájárulást. Az összeg nagysága januártól az úti célon túl a repülőgép szén-dioxid-kibocsátásától függően alakul. Ez az alacsonyabb, 3900 forintos jelenlegi tarifánál így lehet 1200 forinttal több vagy kevesebb is. A magasabb, 9750 forintos repülési adónál a különbség plusz-mínusz 2950 forintot tehet ki.

Alaposan átalakítja a kormány a légitársaságok hozzájárulásának hívott repülési adót januártól. Ennek hatására ugyanarra az útra a mostaninál többet, kevesebbet vagy ugyanannyit kell fizetni attól függően, hogy a repülőgépnek mekkora az együlésre jutó szén-dioxid-kibocsátási értéke – írja a Bank360.hu. Az extraprofitadók között bevezetett hozzájárulást utasonként kell fizetnie a repülőtéren földi kiszolgálást végző cégeknek, amelyek ezt a költséget átterhelik a légitársaságokra.

A július elsejétől élő szabályozás jelenleg a Magyarországról induló utasok esetében két tarifát alkalmaz:

Első kategória: utasonként 3900 forintot kell fizetni, ha az utas végső úti célja az Európai Unió, Nagy-Britannia, Észak-Írország, valamint Albánia, Andorra, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Izland, Koszovó, Liechtenstein, Moldova, Monaco, Montenegró, Norvégia, San Marino, Svájc, Szerbia és Ukrajna. 

Második kategória: utasonként 9750 forintot kell fizetni végső úti célként minden más országba repülő utas után.

Ezt a rendszert alakítja át az új kormányrendelet 2023 januárjától olyan módon, hogy az utazási célország mellett a repülőgép egy székére jutó károsanyag-kibocsátási értéke alapján sávos tarifát vezetnek be.

Az első kategória országaiba tartozó országokba utazva a repülési adó a mostani, egységesen 3900 forint helyett így alakul:

– 10,50 kilogrammnál alacsonyabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 2700 forint,
– 10,50 kilogramm vagy annál magasabb és 17,50 kilogrammnál alacsonyabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 3900 forint,
– 17,50 kilogramm vagy annál magasabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 5100 forint.

A második kategóriába tartozó országok esetében a jelenlegi, egységesen 9750 forintos repülési adó új sávjai így alakulnak:

– 10,50 kilogrammnál alacsonyabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén 6800 forint,
– 10,50 kilogramm vagy annál magasabb és 17,50 kilogrammnál alacsonyabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén 9750 forint,
– 17,50 kilogramm vagy annál magasabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén 12 700 forint.

A légitársaságoknak a hozzájárulás nevű extraprofitadó megállapításához meg kell küldeni a szükséges adatot a földi kiszolgálást végző cégeknek az adott hónapban üzemeltetett valamennyi érintett légi járműről. Ez az adat a szén-dioxid-kibocsátási érték és a motorszám szorzatának egy ülésre jutó értéke.

Ha ezt az adatot a tárgyhót követő 5. napig nem adja meg a légitársaság, akkor a földi kiszolgálónak automatikusan a célországtól függő legmagasabb repülési adót kell megfizetnie.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 09. 08., 16:10
A 2025-ben közzétett álláslehetőségek 8,7 százaléka, idén pedig 10 százalékuk kínál lehetőséget otthoni munkavégzésre. Az IT területeken és az SSC szektorban a leginkább jellemző, hogy a munkáltatók lehetővé teszik dolgozóiknak a home office valamilyen formáját. A UI, UX és webdesigner állások több mint felénél adott ez az opció – derült ki a Profession.hu legfrissebb adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS