Egyre többen vásárolnak 100-200 millió forintos ingatlant

2019. 04. 23., 10:00

Az ingatlanpiac a fénykorát éli, Budapest egész területén megnövekedett az adásvételek száma. Ma már az sem számít ritkaságnak, hogy magánszemélyek vásárolnak 100 millió forint értékű lakásokat. Budán lassan árplafon közelít, az agglomerációt pedig húzza magával a főváros.

Továbbra is van kereslet Budapest minden pontján ingatlanokra, de idén a nagyobb értékű lakások piaca is megmozdult. Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa elmondta, ma már könnyebben találnak gazdára a 80-100-200 millió forintos ingatlanok is.

„Nemcsak cégek vásárolnak, hanem magánszemélyek is. Ez olyan szegmens, ami korábban stagnált, egyedinek számított, és inkább a közszereplők és a tehetős ügyfelek vásároltak ekkora értékben. Ma már szélesebb réteg hajlandó megfizetni ezt az árat, határozottan nőtt a kereslet ebben a kategóriában is” -- mondta a szakember.

Azt tapasztalják, hogy az 50-70 négyzetméteres budai lakások szintjén az egymilliós négyzetméterárral lassan plafonba ütköznek.

„Ez az árkategória az, ahol az igazán jó adottságú lakásokat lehet csak gyorsan eladni. Saját zsebből a magánszemély nagyon válogat, alaposan megnézi az ingatlanok állapotát. A standard kockaházak háttérbe szorulnak, és csak akkor tudnak megfelelni a keresési igényeknek, ha a 90-es években vagy azután épültek, ezáltal szebb és újszerűbb formát kaptak” – nyilatkozott Gadanecz Zoltán.

Hozzátette, a 90-es évek előtt épült lakások állapota már nem megfelelő, mert a lakóközösség gyakran elöregedett, és nem fordít kellően nagy hangsúlyt az épületek állapotára.

A GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa arról is beszélt, az agglomeráció iránti kereslet is jelentősen emelkedett, ami általános jelenség, amikor jobban megy a piac.

„Az emberek nem sajnálják az időt és a pénzt, hogy nagyobb lakást vásároljanak a város közelében. Aki korábban kiment Dunakeszire, az hajlandó kimenni Gödre is, hogy tágasabb ingatlanhoz jusson akár kevesebb pénzből. Csömör, Pécel és Budakeszi is nagyon népszerű, és amíg nem történik visszaesés a piacon, ez a kereslet növekedés folytatódni fog. Budapest még mindig húzza magával az agglomerációt” – zárta szavait a szakember.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS