Egyre többen vágnak bele az otthonteremtésbe

2023. 08. 16., 16:07

Az elsőlakás-vásárlást tervezők között magas arányban vannak jelen azok, akik az otthonteremtési támogatások igénybevételével tennének szert saját ingatlanra, közülük sokan már csak az idei évben élhetnek a jelenlegi lehetőséggel. A tervezgetés helyett egyre többen vágtak bele a megvalósításba, 2023 első félévének eladásai alapján a fővárosban 21, vidéken 23 százalékban voltak jelen az első lakást vásárlók a Duna House szerint, a júliusi adatok alapján pedig 28 százalékkal vezető vásárlási ok lett vidéken az első ingatlanhoz jutás. Míg a vidéki otthonteremtéshez átlagosan 30 millió forint alatti összeg is elegendő, addig Budapesten 15 millió forinttal többre van szükség.

Az állami otthonteremtési támogatások jövő évtől hatályos változásai felbolygatták az ingatlanpiacot. A városi csok eltörlése és a Babaváró támogatás módosítása számos fiatal pár vagy gyermeket nevelő, tervező család otthonteremtési vágyainak újragondolását vagy a tervek megvalósításának előrehozását eredményezheti.

„Az első lakás vásárlását tervező érdeklődők nagy részét jelentősen befolyásolják a bejelentett változások. Több tízmillió forintot jelenthet nekik a jó időzítés, ezért mindenképpen javasoljuk számukra az ingatlan- és pénzügyi szakértővel történő egyeztetést” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

A 2022-es év ingatlanpiaci eseményei visszavetették az első lakásukat vásárlók aktivitását, a tavalyi évben a fővárosban átlagosan 16 százalékos arányban, míg vidéken 21 százalékban voltak jelen az ingatlanpiaci tranzakciókban a Duna House Barométer adatai szerint. Az idei első félév azonban fokozott lendületet adott számukra, a fővárosban 21, vidéken 23 százalékra nőtt a jelenlétük. A budapesti első lakást vásárlók átlagosan 44 millió forintot meghaladó összeget fordítottak ingatlanvásárlásra az idei első félévben, amelyért átlagosan 57 négyzetméteres lakásokat kaptak. Érezhetően jobban jártak azok, akik a vidéki letelepedés mellett döntöttek, ugyanis megközelítőleg 80 négyzetméteres otthonaikra a fővárosinál 15 millió forinttal kedvezőbb áron szerződhettek.

A Duna House adatai alapján az idei év tranzakcióit vizsgálva, országosan 18 százalékban adta a vevői motivációt az első lakáshoz jutás. A vásárlók ötöde Pest vármegyét választotta, de jelentős, 9-12 százalékos arányban szereztek 77-82 négyzetméter alapterületű első lakást Bács-Kiskun és Komárom-Esztergom vármegyében a fiatalok. Bács-Kiskun vármegyében átlagosan 26,5 millió forintot fordítottak első lakásra, míg Komárom-Esztergom vármegye településein 28,2 millió forintba került az otthonteremtés.

A Pest vármegyei elsőlakás-vásárlások zömében, 77 százalékban tágas, átlagosan 95 négyzetméter alapterületű, 35,6 millió forintos átlagos eladási árú családiházak szerepeltek, de számottevő 11 százalékos arányban voltak jelen azok a vásárlók is, akik új ingatlanra szerződtek. Az átlagosan 88 négyzetméteres újépítésűekért 64,8 millió forintot adtak a vevők a területen.

Az első lakásukat vásárlók többsége, 24 százaléka fővárosi ingatlanra szerződött. A legkevesebbet a panellakást preferáló vevők fizetettek első lakásukért, ugyanis átlagosan 55,5 négyzetméter nagyságú budapesti házgyári lakást 39 millió forintos átlagos áron szerezhettek. Az alacsonyabb vételár ellenére az első lakást vásárlók mindössze harmada választott panelt, a többség, pontosan a vásárlók fele téglaépítésű ingatlanra tette a voksát, ők 50 négyzetméteres saját otthonért 44,1 millió forintot fizettek. Kerttel rendelkező fővárosi házra az ügyfelek 13 százaléka kötött adásvételi szerződés a Duna House ingatlanszakértőinek közreműködésével. A vizsgált vevői kör négyzetméterenként a legkevesebbet házvásárlás során fizetett, közel 77 négyzetméterért, mindössze 41,7 millió forintot, vagyis 545 ezer forintos négyzetméterárat adtak.

„Az első lakásukat keresők között az idei első félévben alacsony számban voltak jelen azok, akik a magas négyzetméterárak ellenére belevágtak egy újépítésű ingatlan vásárlásába. A fővárosi elsőlakás-vásárlók mindössze 4 százaléka tartozott ide, ők a panellakásokért fizetett átlagos árnál 30 millió forinttal többet, 58,7 millió forintot adtak 71 négyzetméteres otthonokért”– emelte ki a szakértő.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 16., 13:25
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett előzetesen bérfejlesztést, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55 százaléka számol(t) ezzel. A munkavállalók döntő többsége (82 százalék) ugyanakkor arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős minta alapján készített felméréseiből.
2026-02-13 09:05:00
A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján keresztül érhető el. A zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS