Egyre többen vágnak bele az otthonteremtésbe

2023. 08. 16., 16:07

Az elsőlakás-vásárlást tervezők között magas arányban vannak jelen azok, akik az otthonteremtési támogatások igénybevételével tennének szert saját ingatlanra, közülük sokan már csak az idei évben élhetnek a jelenlegi lehetőséggel. A tervezgetés helyett egyre többen vágtak bele a megvalósításba, 2023 első félévének eladásai alapján a fővárosban 21, vidéken 23 százalékban voltak jelen az első lakást vásárlók a Duna House szerint, a júliusi adatok alapján pedig 28 százalékkal vezető vásárlási ok lett vidéken az első ingatlanhoz jutás. Míg a vidéki otthonteremtéshez átlagosan 30 millió forint alatti összeg is elegendő, addig Budapesten 15 millió forinttal többre van szükség.

Az állami otthonteremtési támogatások jövő évtől hatályos változásai felbolygatták az ingatlanpiacot. A városi csok eltörlése és a Babaváró támogatás módosítása számos fiatal pár vagy gyermeket nevelő, tervező család otthonteremtési vágyainak újragondolását vagy a tervek megvalósításának előrehozását eredményezheti.

„Az első lakás vásárlását tervező érdeklődők nagy részét jelentősen befolyásolják a bejelentett változások. Több tízmillió forintot jelenthet nekik a jó időzítés, ezért mindenképpen javasoljuk számukra az ingatlan- és pénzügyi szakértővel történő egyeztetést” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

A 2022-es év ingatlanpiaci eseményei visszavetették az első lakásukat vásárlók aktivitását, a tavalyi évben a fővárosban átlagosan 16 százalékos arányban, míg vidéken 21 százalékban voltak jelen az ingatlanpiaci tranzakciókban a Duna House Barométer adatai szerint. Az idei első félév azonban fokozott lendületet adott számukra, a fővárosban 21, vidéken 23 százalékra nőtt a jelenlétük. A budapesti első lakást vásárlók átlagosan 44 millió forintot meghaladó összeget fordítottak ingatlanvásárlásra az idei első félévben, amelyért átlagosan 57 négyzetméteres lakásokat kaptak. Érezhetően jobban jártak azok, akik a vidéki letelepedés mellett döntöttek, ugyanis megközelítőleg 80 négyzetméteres otthonaikra a fővárosinál 15 millió forinttal kedvezőbb áron szerződhettek.

A Duna House adatai alapján az idei év tranzakcióit vizsgálva, országosan 18 százalékban adta a vevői motivációt az első lakáshoz jutás. A vásárlók ötöde Pest vármegyét választotta, de jelentős, 9-12 százalékos arányban szereztek 77-82 négyzetméter alapterületű első lakást Bács-Kiskun és Komárom-Esztergom vármegyében a fiatalok. Bács-Kiskun vármegyében átlagosan 26,5 millió forintot fordítottak első lakásra, míg Komárom-Esztergom vármegye településein 28,2 millió forintba került az otthonteremtés.

A Pest vármegyei elsőlakás-vásárlások zömében, 77 százalékban tágas, átlagosan 95 négyzetméter alapterületű, 35,6 millió forintos átlagos eladási árú családiházak szerepeltek, de számottevő 11 százalékos arányban voltak jelen azok a vásárlók is, akik új ingatlanra szerződtek. Az átlagosan 88 négyzetméteres újépítésűekért 64,8 millió forintot adtak a vevők a területen.

Az első lakásukat vásárlók többsége, 24 százaléka fővárosi ingatlanra szerződött. A legkevesebbet a panellakást preferáló vevők fizetettek első lakásukért, ugyanis átlagosan 55,5 négyzetméter nagyságú budapesti házgyári lakást 39 millió forintos átlagos áron szerezhettek. Az alacsonyabb vételár ellenére az első lakást vásárlók mindössze harmada választott panelt, a többség, pontosan a vásárlók fele téglaépítésű ingatlanra tette a voksát, ők 50 négyzetméteres saját otthonért 44,1 millió forintot fizettek. Kerttel rendelkező fővárosi házra az ügyfelek 13 százaléka kötött adásvételi szerződés a Duna House ingatlanszakértőinek közreműködésével. A vizsgált vevői kör négyzetméterenként a legkevesebbet házvásárlás során fizetett, közel 77 négyzetméterért, mindössze 41,7 millió forintot, vagyis 545 ezer forintos négyzetméterárat adtak.

„Az első lakásukat keresők között az idei első félévben alacsony számban voltak jelen azok, akik a magas négyzetméterárak ellenére belevágtak egy újépítésű ingatlan vásárlásába. A fővárosi elsőlakás-vásárlók mindössze 4 százaléka tartozott ide, ők a panellakásokért fizetett átlagos árnál 30 millió forinttal többet, 58,7 millió forintot adtak 71 négyzetméteres otthonokért”– emelte ki a szakértő.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS