Egyre többen vágnak bele az otthonteremtésbe

2023. 08. 16., 16:07

Az elsőlakás-vásárlást tervezők között magas arányban vannak jelen azok, akik az otthonteremtési támogatások igénybevételével tennének szert saját ingatlanra, közülük sokan már csak az idei évben élhetnek a jelenlegi lehetőséggel. A tervezgetés helyett egyre többen vágtak bele a megvalósításba, 2023 első félévének eladásai alapján a fővárosban 21, vidéken 23 százalékban voltak jelen az első lakást vásárlók a Duna House szerint, a júliusi adatok alapján pedig 28 százalékkal vezető vásárlási ok lett vidéken az első ingatlanhoz jutás. Míg a vidéki otthonteremtéshez átlagosan 30 millió forint alatti összeg is elegendő, addig Budapesten 15 millió forinttal többre van szükség.

Az állami otthonteremtési támogatások jövő évtől hatályos változásai felbolygatták az ingatlanpiacot. A városi csok eltörlése és a Babaváró támogatás módosítása számos fiatal pár vagy gyermeket nevelő, tervező család otthonteremtési vágyainak újragondolását vagy a tervek megvalósításának előrehozását eredményezheti.

„Az első lakás vásárlását tervező érdeklődők nagy részét jelentősen befolyásolják a bejelentett változások. Több tízmillió forintot jelenthet nekik a jó időzítés, ezért mindenképpen javasoljuk számukra az ingatlan- és pénzügyi szakértővel történő egyeztetést” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

A 2022-es év ingatlanpiaci eseményei visszavetették az első lakásukat vásárlók aktivitását, a tavalyi évben a fővárosban átlagosan 16 százalékos arányban, míg vidéken 21 százalékban voltak jelen az ingatlanpiaci tranzakciókban a Duna House Barométer adatai szerint. Az idei első félév azonban fokozott lendületet adott számukra, a fővárosban 21, vidéken 23 százalékra nőtt a jelenlétük. A budapesti első lakást vásárlók átlagosan 44 millió forintot meghaladó összeget fordítottak ingatlanvásárlásra az idei első félévben, amelyért átlagosan 57 négyzetméteres lakásokat kaptak. Érezhetően jobban jártak azok, akik a vidéki letelepedés mellett döntöttek, ugyanis megközelítőleg 80 négyzetméteres otthonaikra a fővárosinál 15 millió forinttal kedvezőbb áron szerződhettek.

A Duna House adatai alapján az idei év tranzakcióit vizsgálva, országosan 18 százalékban adta a vevői motivációt az első lakáshoz jutás. A vásárlók ötöde Pest vármegyét választotta, de jelentős, 9-12 százalékos arányban szereztek 77-82 négyzetméter alapterületű első lakást Bács-Kiskun és Komárom-Esztergom vármegyében a fiatalok. Bács-Kiskun vármegyében átlagosan 26,5 millió forintot fordítottak első lakásra, míg Komárom-Esztergom vármegye településein 28,2 millió forintba került az otthonteremtés.

A Pest vármegyei elsőlakás-vásárlások zömében, 77 százalékban tágas, átlagosan 95 négyzetméter alapterületű, 35,6 millió forintos átlagos eladási árú családiházak szerepeltek, de számottevő 11 százalékos arányban voltak jelen azok a vásárlók is, akik új ingatlanra szerződtek. Az átlagosan 88 négyzetméteres újépítésűekért 64,8 millió forintot adtak a vevők a területen.

Az első lakásukat vásárlók többsége, 24 százaléka fővárosi ingatlanra szerződött. A legkevesebbet a panellakást preferáló vevők fizetettek első lakásukért, ugyanis átlagosan 55,5 négyzetméter nagyságú budapesti házgyári lakást 39 millió forintos átlagos áron szerezhettek. Az alacsonyabb vételár ellenére az első lakást vásárlók mindössze harmada választott panelt, a többség, pontosan a vásárlók fele téglaépítésű ingatlanra tette a voksát, ők 50 négyzetméteres saját otthonért 44,1 millió forintot fizettek. Kerttel rendelkező fővárosi házra az ügyfelek 13 százaléka kötött adásvételi szerződés a Duna House ingatlanszakértőinek közreműködésével. A vizsgált vevői kör négyzetméterenként a legkevesebbet házvásárlás során fizetett, közel 77 négyzetméterért, mindössze 41,7 millió forintot, vagyis 545 ezer forintos négyzetméterárat adtak.

„Az első lakásukat keresők között az idei első félévben alacsony számban voltak jelen azok, akik a magas négyzetméterárak ellenére belevágtak egy újépítésű ingatlan vásárlásába. A fővárosi elsőlakás-vásárlók mindössze 4 százaléka tartozott ide, ők a panellakásokért fizetett átlagos árnál 30 millió forinttal többet, 58,7 millió forintot adtak 71 négyzetméteres otthonokért”– emelte ki a szakértő.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 09., 14:10
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége üdvözli a kata megújítására irányuló kormányzati szándékot. A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsájtott törvénytervezettel alapvetően egyetértenek: a változtatás megkönnyíti a legkisebb hazai vállalkozások adózását, ezzel hozzájárul a vállalkozói aktivitás növekedéséhez. A VOSZ öt területen javasolja a tervezet továbbfejlesztését.
2026. 10. 08., 11:15
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége fontosnak tartja az igazságos és arányos közteherviselést. Jelentős vagyonnal nagyobb közteherviselési felelősség jár. A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsájtott vagyonadó-tervezet jelenlegi formájában történő bevezetését azonban a VOSZ nem támogatja, mindenekelőtt azért nem, mert az veszélyezteti a magyar kis- és középvállalkozások fejlődését.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS