Egyre többen értékesítik ingatlanörökségüket

2022. 09. 15., 11:27

Szeretteink elvesztése különösen érzékeny időszak, a lelki sebezhetőség mellett az ügyintézéssel, adminisztratív terhekkel is foglalkozni kell, ha pedig ingatlant is tartalmaz az örökség, döntést kell hozni a sorsáról. A Duna House felmérése szerint most – a jelentősebb piaci átrendeződés elején – a felmerülő nehézségek, jogi bonyodalmak, családon belüli ellentétek ellenére is egyre többen döntenek az örökölt ingatlan értékesítése mellett.

Kezdetét vette az ingatlanpiac átrendeződése a Duna House Barométer legfrissebb, augusztusi tranzakciós adatai szerint. Az ingatlanközvetítő hálózat megbízói között végzett felmérésben ezúttal az eladói motiváció került górcső alá. Az ingatlanukat értékesítők utoljára a koronavírus-járvány csúcsidőszakában, 2020-ban és 2021 év elején jelölték meg ilyen magas arányban a tulajdonukban lévő lakás, ház eladásának legfőbb okaként az örökségtől való megválást. A Duna House értékesítési adatai szerint 2022 augusztusában, vidéken az összes tranzakció 30 százalékát tette ki az örökölt ingatlan értékesítése, Budapesten ez az érték 24 százalék volt. Míg a fővárosban átlagosan 56 millió forintot kaptak az örökösök idén augusztusban, addig az ország egyéb területén „mindössze” 22,2 millió forintért keltek el az örökölt ingatlanok. Az, aki idén adta el a rá hagyott ingatlant jól időzített, hiszen az eladott ingatlanok után kapott összeg az elmúlt 5 év átlagait nézve sosem volt még ekkora értékű sem vidéken, sem Budapesten.

2017-től vizsgálva az adatokat, éves átlagban a fővárosban nem volt még ilyen magas arányú az örökség áruba bocsátása, mint 2022 augusztusában. Vidéken a járvány által leginkább sújtott 2020-as évben volt éves átlagban 30 százalékos az örökölt lakástól megváló eladók aránya.

2022 januárjától fokozatosan gyarapodik az örökölt ingatlanok száma a tranzakciók között vidéken és Budapesten is. „Igaz, hogy a fővárosban a könnyebb kiadhatóság miatt még mindig jövedelmezőbb megtartani egy saját tulajdonú ingatlant, mint vidéken, az energiaárak emelkedése okozta bonyodalmaktól tartva egyre többen döntenek mégis az eladás mellett budapesti örökség esetén is” – mondta Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője.

„A pandémia hatására megváltoztak a fogyasztói és lakhatási szokások, az emberek kivágytak a szabadba, így második otthonként kezdték használni az örökölt, vidéki ingatlanokat. Az rezsiárak emelkedése, a kedvezőtlen gazdasági környezet és az ingatlanpiac várható változásai azonban újra arra ösztönzik a tulajdonosokat, hogy ismét inkább készpénzre váltsák a kihasználatlan házakat” – tette hozzá a szakértő. Az örökölt ingatlan eladása azonban nem egyszerű folyamat, számtalan jogi, adó- és ingatlanügyi kérdést kell tisztázni a sikeres adásvételhez. Az első és legfontosabb pont a tulajdonjog, amelyet az örökös a hagyatéki eljárást követően adó- és értékbizonyítvány birtokában jegyeztethet be a földhivatalnál. Mindennel együtt akár 1–1,5 évig is eltarthat, mire realizálható a hozam az örökségből. Nem mindegy azonban, mikor válik meg az örökös újdonsült tulajdonától: 5 éven belüli nyereséges továbbértékesítés esetén ugyanis lakástulajdon esetében nem csak a 9%-os illeték, hanem jövedelemadó fizetésére is kötelezett az eladó.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS