Egyre több a 200 milliós családi ház a Balatonnál

2022. 07. 18., 19:53

Visszatértek az érdeklődők a balatoni nyaralópiacra, bár a leendő tulajdonosoknak a tavalyinál is mélyebben a zsebükbe kell nyúlni, ha a magyar tengernél szeretnének ingatlanba fektetni. A drágulás üteme kissé alábbhagyott, de továbbra sem ritka, hogy fővárosi árat kell fizetni egyes ingatlanokért a tó környékén. A Duna House szakemberei összegyűjtötték a legfontosabb ingatlanpiaci információkat a Balaton mellől.

„A Balaton változatlanul nagy népszerűségnek örvend a magyarok körében, a főváros mellett kiemelt lokációnak számít a hazai ingatlanpiacon. Míg a pandémia éveiben egészéves kereslet jellemezte ezt a területet, idén visszatérni látszik a szezonalitás a balatoni ingatlanpiacra, hiszen március végétől, a választások alatt némiképp alábbhagyott a kereslet, azonban július elejére visszatértek a vízpart kényelmét kereső vevők” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

Az ingatlanpiacra jellemző, szűkülő kínálat és a dráguló négyzetméterárak a balatoni piacon is próbatétel elé állítják az ingatlant kereső ügyfeleket. Az északi part az eddigi adásvételek adatai alapján az idei szezonban is drágább a délinél, a használt ingatlanok ára ezen a területen átlagosan 400-800 ezer forint körül mozog, amely 50 millió forint feletti átlagos ingatlanértéket jelent, és egyre gyakoribb a 200 millió forint feletti családi ház vagy nyaraló.

A szinte már elővárosnak számító Balaton felzárkózott a fővároshoz az ingatlanárak tekintetében, így újépítésű lakást nem találni 1 millió forintos négyzetméterár alatt. A Balaton déli partján minimálisan olcsóbbak a négyzetméterárak a használt ingatlanok tekintetében, de a Balaton fővárosának számító Siófokon a vízpart közeli ingatlanokért a 2 millió forint feletti négyzetméterárat is hajlandóak voltak már megfizetni a vevők. A balatoni ingatlanpiac egészéről elmondható, hogy ugyan a tavalyi évhez képest lassuló ütemben, de még mindig átlagosan 10-20%-kal emelkedtek a négyzetméterárak.

„A járványhelyzet alatt megváltoztak a fogyasztói szokások, még több ember szeretne minél több időre kiszabadulni a zajos nagyvárosok bezártságából. Sokszor már csütörtök délután tele van az autópálya a Balatonra tartókkal, akik jellemzően ragaszkodnak a városi kényelmükhöz és ezért hajlandóak fővárosi árakat fizetni az újépítésű, vízparti apartmanokért” – folytatta a szakértő.

Aki szűkebb keretből gazdálkodik, és 30-40 millió forinttal vág neki a nyaralóvásárlásnak, annak a tavalyinál nagyobb kompromisszumot kell kötnie, hogy ne érje csalódás. Ezért az összegért főként a vízparti településektől 3-5 kilométerrel távolabb eső, kisebb községekben lehet használható ingatlanhoz jutni.

Duna House szakértőinek tapasztalatai alapján a magyar vevők vannak többségben a balatoni nyaralót keresők körében, a fővárosiak mellett a tótól 150-200 kilométeres távolságra található nagyvárosokból is érkeznek még érdeklődők.

A Falusi CSOK meghosszabbításával a magyar családok számára még mindig nyitott a lehetőség, ha nem csak hétvégi kikapcsolódást keresnek, hanem életvitelszerűen a vidéki életet választanák, az azonban biztos, hogy könnyebben találnak megfelelő ingatlant elérhető áron, ha nem a tó melletti, felkapott településeken keresgélnek.

„Értékesítőink tapasztalatai alapján már a német és a holland családok sem a vízparti ingatlanok, hanem főként a belső-somogyi területeken nagyobb kertes autentikus parasztházak iránt érdeklődnek, ahol megoldható a gazdálkodás” – tette hozzá Benedikt Károly.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 07., 16:05
2026. januárban a magyarországi kutaknál a 95-ös benzin átlagára 555, a dízelüzemanyagé 570 forint volt, az előbbi 4, az utóbbi 3 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok átlagára – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „régiós átlagárnál” ugyanakkor 15, illetve 18 forinttal magasabb volt a magyarországi árszint.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS