Visszatértek az érdeklődők a balatoni nyaralópiacra, bár a leendő tulajdonosoknak a tavalyinál is mélyebben a zsebükbe kell nyúlni, ha a magyar tengernél szeretnének ingatlanba fektetni. A drágulás üteme kissé alábbhagyott, de továbbra sem ritka, hogy fővárosi árat kell fizetni egyes ingatlanokért a tó környékén. A Duna House szakemberei összegyűjtötték a legfontosabb ingatlanpiaci információkat a Balaton mellől.
„A Balaton változatlanul nagy népszerűségnek örvend a magyarok körében, a főváros mellett kiemelt lokációnak számít a hazai ingatlanpiacon. Míg a pandémia éveiben egészéves kereslet jellemezte ezt a területet, idén visszatérni látszik a szezonalitás a balatoni ingatlanpiacra, hiszen március végétől, a választások alatt némiképp alábbhagyott a kereslet, azonban július elejére visszatértek a vízpart kényelmét kereső vevők” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.
Az ingatlanpiacra jellemző, szűkülő kínálat és a dráguló négyzetméterárak a balatoni piacon is próbatétel elé állítják az ingatlant kereső ügyfeleket. Az északi part az eddigi adásvételek adatai alapján az idei szezonban is drágább a délinél, a használt ingatlanok ára ezen a területen átlagosan 400-800 ezer forint körül mozog, amely 50 millió forint feletti átlagos ingatlanértéket jelent, és egyre gyakoribb a 200 millió forint feletti családi ház vagy nyaraló.
A szinte már elővárosnak számító Balaton felzárkózott a fővároshoz az ingatlanárak tekintetében, így újépítésű lakást nem találni 1 millió forintos négyzetméterár alatt. A Balaton déli partján minimálisan olcsóbbak a négyzetméterárak a használt ingatlanok tekintetében, de a Balaton fővárosának számító Siófokon a vízpart közeli ingatlanokért a 2 millió forint feletti négyzetméterárat is hajlandóak voltak már megfizetni a vevők. A balatoni ingatlanpiac egészéről elmondható, hogy ugyan a tavalyi évhez képest lassuló ütemben, de még mindig átlagosan 10-20%-kal emelkedtek a négyzetméterárak.
„A járványhelyzet alatt megváltoztak a fogyasztói szokások, még több ember szeretne minél több időre kiszabadulni a zajos nagyvárosok bezártságából. Sokszor már csütörtök délután tele van az autópálya a Balatonra tartókkal, akik jellemzően ragaszkodnak a városi kényelmükhöz és ezért hajlandóak fővárosi árakat fizetni az újépítésű, vízparti apartmanokért” – folytatta a szakértő.
Aki szűkebb keretből gazdálkodik, és 30-40 millió forinttal vág neki a nyaralóvásárlásnak, annak a tavalyinál nagyobb kompromisszumot kell kötnie, hogy ne érje csalódás. Ezért az összegért főként a vízparti településektől 3-5 kilométerrel távolabb eső, kisebb községekben lehet használható ingatlanhoz jutni.
A Duna House szakértőinek tapasztalatai alapján a magyar vevők vannak többségben a balatoni nyaralót keresők körében, a fővárosiak mellett a tótól 150-200 kilométeres távolságra található nagyvárosokból is érkeznek még érdeklődők.
A Falusi CSOK meghosszabbításával a magyar családok számára még mindig nyitott a lehetőség, ha nem csak hétvégi kikapcsolódást keresnek, hanem életvitelszerűen a vidéki életet választanák, az azonban biztos, hogy könnyebben találnak megfelelő ingatlant elérhető áron, ha nem a tó melletti, felkapott településeken keresgélnek.
„Értékesítőink tapasztalatai alapján már a német és a holland családok sem a vízparti ingatlanok, hanem főként a belső-somogyi területeken nagyobb kertes autentikus parasztházak iránt érdeklődnek, ahol megoldható a gazdálkodás” – tette hozzá Benedikt Károly.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.