Egyre nagyobb teret nyer az alku az ingatlanpiacon

2022. 12. 19., 18:17

Az első negyedév kereslethangsúlyos ingatlanpiacán a legjobb ingatlanokra már sok esetben licitáltak a vásárlók, azonban az év során átalakult szegmensre ma már inkább az alku és néhol már a hirdetési ár csökkentése is jellemző. A tranzakciók mindössze ötöde zárult az eladó által meghirdetett áron. A vevők az adásvételek 75 százalékban kapnak teret az alkura a Duna House adatai alapján.

Az elmúlt évek fokozatosan erősödő kereslete –az otthonteremtési támogatások teljes palettájának elérhetősége mellett – az idei év eseményeinek következtében fokozatosan csökkent, míg a keresletiből kínálati piac vált. Régiótól és ingatlantípustól függetlenül egyelőre elmaradt a sokak által várt kiugró árcsökkenés, ugyanakkor a lassuló intenzitásnak köszönhetően megállt az árak emelkedése és kezdetét vette a korrekció az ingatlanpiacon. Felértékelődtek az igazán jó ajánlatok az egyre bővülő kínálatban, amelyekért még a kedvezőtlenebb piaci körülmények között is megvívnak a vevők.

„A Duna House közvetítőinek segítségével 2022-ben értékesített otthonok 5 százaléka kelt el a hirdetésben szereplő árnál magasabban, míg az első negyedéves elemzés alapján ez az arány csupán 4,2 százalék volt – mondta el Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. – Főként a befektetési céllal vásárlók versengenek, jellemzően a kiváló és jó állapotú ingatlanokért, amelyekért átlagosan 4 százalékot kínálnak a hirdetési áron felül. A Duna House idei értékesítési adatai alapján a legnagyobb értékű licit 35 millió forinttal többet jelentett az eladónak, mint amennyiért eredetileg meghirdette otthonát. Arányait tekintve viszont az idei év rekordját egy +31,2 százalékos licit megvalósulása jelentett.”

A legfrissebb Duna House Barométer szerint idén novemberben irányárváltozást a házgyári lakások esetében csak a nyugati országrész panellakásainál (3 százalék) mutattak a számok, az alku mértéke a fővárosi és kelet-magyarországi paneleknél 2 százalék, nyugaton a vevők mozgástere egy százalékponttal nagyobb.

A budapesti belvárosban a tulajdonosok 4 százalékot engedtek az alku során a használt téglaépítésűek árából, de a hirdetési áron továbbra is csak minimálisan (2 százalék) változtattak. A budai téglalakásoknál 1 százalékos irányár-változás mellett az előző hónaphoz képest 2 százalékponttal, 3 százalékra csökkent az alku mértéke, míg a pesti oldalon a végső árból 4 százalék volt a mozgástér, a hirdetési időszak során az irányáron 3 százalékot enyhítettek.

Országos tekintetben Kelet-Magyarországon volt a legjelentősebb mind az alku, mind pedig az irányár változásának mértéke. A végső árból a keleti régió eladói 8 százalékot engedtek, miközben már a hirdetés során 4 százalékkal csökkentették az irányárat. Nyugaton a hirdetésiár 3 százalékos változása mellett a tulajdonosok további 7 százalékot hajlandóak még engedni az eladási árból az alku során.

„Az ingatlanok energetikai korszerűsége és az alacsony fenntartási költségek fontossága az év második felében annyira felértékelődött, hogy a korszerűtlenebb otthonok tulajdonosainak a sikeres értékesítés érdekében mindinkább bele kell kalkulálniuk az elengedhetetlen átalakítások költségét a hirdetési árba, vagy kénytelenek rugalmasabbnak lenni az alkufolyamat során. A kereslet a modern, energiatakarékos és a rezsivédett ingatlanok felé tolódik, így ezen ingatlantípusok értékesítése egyszerűbbnek tűnhet a változás alatt álló ingatlanpiacon is, a későbbi kellemetlenségek elkerülése érdekében azonban mind az eladók, mind a vevők számára ajánlott a szakértői segítség elfogadása”tette hozzá Benedikt Károly.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS