Egyre kevesebbet lehet alkudni az ingatlanpiacon

2024. 08. 12., 18:10

Jelentősen csökkent a használt ingatlantípusok esetében az árengedmény mértéke – ismertette az Otthon Centrum elemzési vezetője az országos felmérés eredményét.

Az egyre erősödő ingatlanpiacon romlottak a vevők esélyei az alkura: mindhárom használt szegmensben abszolút értékben és arányait tekintve is jelentősen mérséklődött az elérhető árengedmény nagysága. Az Otthon Centrum mérése szerint az idei év első felében a használt házak teljes árengedménye országos átlagban 12,4 százalék volt, a téglalakások árából 6,9, míg a panelekéből 5,9 százalékot engedtek az eladók.

„Mindhárom használt szegmensben jelentősen csökkent az árengedmény mértéke a tavalyi évhez képest” – kommentálta a legfrissebb adatokat Soóki-Tóth Gábor. Az elemzési vezető elmondta, hogy ez a házak esetében 1,2 százalékos mérséklődést jelent, míg a lakásoknál 2 százalékos, a panellakásoknál pedig 3 százalékos az alku átlagos csökkenése. Nem meglepő módon, ezzel párhuzamosan a szerződéskötéskori árengedmény mértéke is apadt: a családi házaknál 8-ról 7,2 százalékra, a lakásoknál 3,4 százalékra, míg a panelek esetében 3,7 százalékra – utóbbi kereken 1 százalékos mérséklődést jelent az előző évi méréshez képest.

A panellakások árengedménye országosan 5,9 százalék volt az év első hat hónapjában, ami azt jelenti, hogy ismét ennél az ingatlantípusnál lehet a legkevesebbet alkudni. A legszerényebb árengedményt a hat régióközpontban tudják elérni a vevők idén, ezeken a településeken a teljes árengedmény 5,2 százalék. Ezzel szemben Budapesten 5,4 százalékos az alku mértéke, mely érték nem különbözött a városrészek között. A kisebb városokat mindez kevésbé jellemezte: a megyei jogú települések többségében 7,5, Pest vármegyében 8,1, míg a kisebb vidéki városokban elért 9,7 százalékos alku arról árulkodik, hogy a panellakások iránti kereslet elsősorban a nagyvárosokban élénkült.

A téglalakások árából átlagosan 6,9 százalékot engedtek az eladók az első félévben. A főváros pesti oldalán, az agglomerációban és a megyei jogú városokban 6,9–7,9 százalék közötti sávban ingadozik az átlag. Budán azonban kevesebbet, csak 5 százalékot engednek az eladók. A kisebb városokban, valamint községekben még mindig 12 százalék az alku mértéke, ami egyúttal azt is jelzi, hogy a piaci mozgás elsősorban a nagyvárosokban és közvetlen környezetükben erőteljes.

A használt házaknál idén 12,4 százalékra mérséklődött a teljes árengedmény mértéke: a nagyobb városokban az átlagnál kisebb, a kisebb településeken viszont az átlagnál magasabb alku jellemző. A téglalakásokhoz hasonlóan ebben a szegmensben is a budai térségben lehet a legkevesebbet alkudni, mindössze 10,1 százalékot. A régióközpontokban már 10,6, Pest vármegyében 10,8 százalék a középérték. A külső pesti kerületekben és a kisebb városokban 12,5 százalékos alku mondható átlagosnak. Átlag feletti érték a megyei jogú városokban fordult elő 13,8 százalékkal, míg a községekben ezt is jócskán meghaladva 17,9 százalékos az árengedmény.

„A legfrissebb adatok értékelése kimutatta, hogy a meghirdetett ingatlanok árát időközben maguk az eladók csökkentik a gyorsabb értékesítés reményében, míg az árengedmény másik részét a vásárlók alkudják ki konkrét ajánlattétel esetén” – részletezte az alku folyamatát Soóki-Tóth Gábor. A szakember kiemelte, hogy a szerződéskötés során az árengedmény mértéke a használt házaknál átlagosan 7,2 százalék, a paneleknél 3,7, míg a téglalakásoknál 3,4 százalék, vagyis a vevők ajánlatára országos átlagban ennyit engedtek az eladók az árból. Ezek az értékek a téglalakások esetében a teljes árengedmény 50 százalékát, a panellakások, valamint házak esetében a teljes alku 60 százalékát tették ki, vagyis utóbbi kettőnél a nagyobb árengedményt a vevők konkrét ajánlattétel esetén érték el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 16., 22:10
Hét évnyi szünet után, 2026. július 1-jétől újra életbe lép a reklámadó Magyarországon. A Grant Thornton legfrissebb elemzése szerint a szabályozás visszatérése kritikus adminisztrációs feladatokat ró a hirdetőkre és a közzétevőkre egyaránt. Mivel az adóév közben tér vissza, a vállalatoknak már most tavasszal fel kell készíteniük belső folyamataikat és szerződéses rendszereiket, hogy elkerüljék a súlyos mulasztási bírságokat és a kettős adózás kockázatát.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Pályakezdők és évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csatlakozhatnak a Paks II. szakembergárdájához. Az aktuális lehetőségeket a tavaszi állásbörzéken is meg lehet ismerni.