Duna House: rekord közeli negyedév az ingatlanpiacon

2022. 04. 01., 18:28

Magyarországon 2022 márciusában 14 548 ingatlan-adásvétel bonyolódott, valamint 108 milliárd forint szerződéses összegű lakáscélú jelzáloghitel realizálódott – áll a Duna House Tranzakciószám Becslésében és jelzáloghitel előrejelzésében.

A Duna House becslése szerint még mindig emelkedő szakaszában van az ingatlanpiac, amit a márciusi megvalósult 14 548 adásvétel is mutat. A lakóingatlanpiaci forgalom így az előző hónaphoz, februárhoz, képest több mint 5 százalékos további bővülést, az előző éves rekord márciushoz képest is csak 7 százalékos elmaradást jelent.

A 2022-es év első negyedévben összesen így 39 156 tranzakció zajlott Magyarországon, amely az elmúlt 10 év második legerősebb évkezdése, a tavalyi felfokozott érdeklődés melletti évkezdettől is csak 5%-kal maradt el. A Duna House piaci tapasztalatai alapján a hitelkamatok drágulása és az otthonteremtési kedvezmények még biztos kihasználása miatt sokan előre hozzák ingatlan vásárlásukat. Az adásvételek számát az erős befektetői aktivitás is erősíti, hiszen sokan fordulnak az ingatlanpiac felé ebben a bizonytalanabb és kiszámíthatatlanabb gazdasági környezetben.

A jelzáloghitel piac a lakáspiaccal együtt bővült, március hónapban a Duna House Pénzügyek adatai alapján 108 milliárd forintos volumen becsülhető, ami 4 százalékos növekedést mutat februárhoz és 3 százalékosat az előző év márciusi adatához képest. 2022 első negyedévében így minden hónapban 100 milliárd forint felett zárt a piac. Negyedéves tekintetben ez az MNB tényadatai és a márciusi DH becslés alapján 320 milliárd forintot jelent, amely 37%-os emelkedés mutat 2021 első negyedévéhez képest. Márciusban a piaci tapasztalatok alapján a hitelfolyósításnál is erősebben bővült a beadások száma, így várhatóan a következő hónapokban is nagyon erős hitelpiaci számok érkeznek majd.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS