Duna House: megduplázódott a fővárosi első lakást vásárlók aránya

2024. 04. 16., 10:10

Az ingatlanvásárlók ötöde szerződött 2024 első negyedévében első otthonára a Duna House értékesítési adatai alapján. Zömében (29 százalék) a fővárosi lokációt választották az ügyfelek, de Pest és Bács-Kiskun vármegye is vonzotta az első lakást szerzőket. Az első lakást vásárlókat a csökkenő kamatpálya és a javuló gazdasági helyzet mellett a 10 százalékos önerő lehetősége, valamint esetlegesen a CSOK Plusz és a hozzá tartozó részleges tartozás-elengedés, valamint az illetékmentesség is támogathatja az ingatlanszerzés során.

Az otthonteremtési támogatások változásának bejelentése jelentős hatással volt a tavalyi év ingatlanpiacára, a gyenge kereslet az év végén fokozódó érdeklődésbe fordult. A részletszabályok pontosítása pedig még 2023-ban cselekvésre ösztönözte az új támogatási rendszerből kieső vásárlókat, így tranzakciószámok tekintetében is növekedő pályára lépett a szegmens az év végére. Az igazi trendfordulót azonban az idei év eleje hozta meg a piac számára. 2024 januárjától rég nem látott, kedvezményes támogatási feltételekkel, részleges tartozás-elengedéssel, teljes illetékmentességgel és mindössze 10 százalékos önerőkötelezettséggel sarkallja első saját ingatlanuk megszerzésére a fiatal párokat a CSOK Plusz lehetősége.

„Folyamatosan erősödő érdeklődés tapasztalható az ügyfelek részéről a megújult otthonteremtési támogatási rendszer kedvezményei iránt. Az ország egészét vizsgálva, az idei év első negyedévében, a Credipass szakértői által közvetített hitelügyletek között 16,7 százalékos arányban voltak jelen az ügyfelek által igényelt CSOK Plusz által kínált kedvezményes konstrukciók. A fővárosi hitelfelvételek 14,4 százalékban szerepelt a kedvezményes hitel, ahol 48,7 százalékkal a kétgyermekes változat volt a leggyakoribb” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

Nem csak a Credipass által közvetített CSOK Plusz igénylések gyakorisága, de az első lakásukra szerződő vevők arányának növekedése is alátámasztja az otthonteremtési program sikerességét.

„A Duna House Barométer adatai szerint idén márciusban az előző év azonos időszakához hasonlítva közel duplájára, 26 százalékra emelkedett az első lakásukat vásárlók aránya a fővárosi tranzakciók között. A negyedéves adatok alapján szintén eléri a 25 százalékot a vásárlói kör aktivitása, akik a tavalyi éves átlagnál 1 százalékkal kevesebbet, 42,5 millió forintot szántak ingatlanvásárlásra idén. A csaknem azonos összeg azonban 2024-ben már csak 4 négyzetméterrel kisebb, átlagosan 51 négyzetméter alapterületű ingatlanokra volt elegendő Budapesten” – folytatta a szakértő.

A hazai ingatlanpiacon az idei év első negyedévében, a Duna House közvetítésével értékesített ingatlanok ötöde esetében szerződtek a vevők első lakásukra, amelyek országos átlagban 72 négyzetméteres élettérrel rendelkeztek és 35,6 millió forintot fizettek értük az ügyfelek. Vidéken az első lakásukra szerződők az adásvételek 26 százalékban voltak jelen 2024 első negyedévében, ők átlagosan 32,6 millió forintos kiadással, 80 négyzetméter körüli ingatlanokra tehettek szert.

A legtöbb első lakását vásárló ügyfél a fővárosban szerződött. Budapesten a téglaépítésű lakásokat (65 százalék) preferálták a leginkább az első lakást vásárlók, az átlagos ingatlanérték alapján egy 49 négyzetméteres téglalakás megvásárlásához 43,2 millió forintra volt szükség 2024 első negyedévében a fővárosban. Azok, akik ragaszkodtak a budapesti elhelyezkedéshez, de kevesebb összeggel vágtak bele az otthonteremtésbe, a negyedéves átlagok alapján akár 39,9 millió forintból is szert tehettek 55 négyzetméteres, fővárosi panellakásokra.

A Pest vármegyei lokációt is előszeretettel választották első lakás vásárlása céljából a vevők, akik 43,3 millió forintot fordítottak átlagosan első ingatlanukra, amely összegért 88 négyzetméteres otthonokkal gazdagodtak. A vidéki területeken Bács-Kiskun vármegye vonzotta a legtöbb első lakást vásárlót, országosan az ebből a célból szerződők 8százalék-a vásárolt itt magának átlagosan 77 négyzetméteres ingatlant, amely 29,4 millió forintos kiadást jelentett.

A vásárlók korosztályát vizsgálva vegyes a kép, hiszen a 20 év alatti vevőktől egészen a 60 év felettiekig terjed a skála. A legtöbben 24-24 százalék-ban 20 év alattiak, valamint 30-40 év közöttiek jutottak első lakásukhoz 2024 első negyedéve során.

„Jelentős segítséget jelent az otthonteremtés során a CSOK Plusz, azonban – ahogy azt a korosztály szerinti megoszlás adatai is mutatják – nem csak az új kedvezményre jogosultak kerültek előnyösebb helyzetbe, a gazdasági helyzet javulása és a csökkenő hitelkamatok szintén támogatják a CSOK Pluszra nem jogosult első lakásukat szerzők piacra lépését az idei év során” – tette hozzá Benedikt Károly.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS