Duna House: már hat fővárosi kerületben 1 millió forint felett jár az átlagos négyzetméterár

2024. 01. 29., 17:10

A fővárosi ingatlanvásárlók a XII. kerületben találkozhatnak a legmagasabb átlagos egységárral, míg a legolcsóbb négyzetméterárú otthonokat Pesterzsébet kínálta tavaly a Duna House adatai szerint.

A gazdasági bizonytalanságok, a magas hitelkamatok és az infláció miatt érdeklődők és tranzakciószámok tekintetében egyaránt alulteljesített 2023-ban a fővárosi ingatlanpiac, ennek ellenére mégsem maradt el az áremelkedés. A Duna House 2022-es értékesítési adatai alapján a fővárosban átlagosan 68 négyzetméteres alapterületű ingatlanok vásárlására 54,9 millió forintot fordítottak a vevők, az átlagos négyzetméterár 805 ezer forint volt. Ezzel szemben 2023-ban 10 százalékos négyzetméterár emelkedést mutatnak az adatok, így már 884 ezer forintra rúg az átlag, az ingatlanvásárlásra költött összeg 4 százalékkal, 57,3 millió forintra nőtt, ugyanakkor az alapterület 65 négyzetméterre csökkent. A KSH Ingatlanadattár 2022-es adatait vizsgálva magasabb árszint látható, itt az összes fővárosban értékesített ingatlan alapján számított átlagos négyzetméterár 848 ezer forint volt.

Ahogy az érdeklődés mértéke, úgy a négyzetméterárak változása is eltérően alakult Budapest 23 kerületében, amelyek közül 12 esetben emelkedtek 10 százalékos vagy azt meghaladó mértékben az árak. A legmarkánsabb árváltozás a XVI. kerületben jelentkezett, itt 33 százalékos növekedést követően 773 ezer forint lett az átlag, a megközelítőleg 120 négyzetméteres nagyságú ingatlanokért pedig átlagosan 93 millió forintot adtak a vevők. Szintén jelentős, 20 százalék feletti árkülönbözetet mutatnak az értékesítési adatok a budai II., III. és a XII., valamint a pesti XVIII. kerületben is. Mindössze alig 1 százalékot emelkedtek az árak a XIX. kerületben és Újbudán, stagnált az árszint Budafokon, és 1 százalékot csökkent a IV. kerületi és a csepeli ingatlanokért négyzetméterenként kért összeg. Emellett 3–4 százalékos mérséklődés tapasztalható Zugló és Soroksár ingatlanjai esetében.

Az egy év alatt 20 százalék feletti mértékben drágult kerületek között két, millió feletti négyzetméterárral rendelkező kerület is található, azonban a milliós kerületek köre ennél tágasabb lett az elmúlt év során. A 2022-es évhez képest – amikor mindössze 3 kerület tartozott mindössze ebbe a kategóriába – az év végére hatra bővült a milliós kerületek köre, így már a budai I., II., és XII., valamint a pesti V., VI. és a XIII. kerület kínálja millió feletti átlagos négyzetméteráron az ingatlanjait. Ezek közül a legjelentősebb kiadásra a XII. kerületi lokációt választóknak kell készülniük a tavalyi értékesítési adatok alapján, itt ugyanis már az 1,3 millió forintot is meghaladta az ingatlanokért kért négyzetméterenkénti összeg, az átlagos ingatlanérték pedig 89,2 millió forint volt, míg a milliós kerületek között a legolcsóbb 1,02 millió forint/m2-rel a XIII. kerület, ahol átlagosan 54,6 millió forintba került az ingatlanvásárlás.

Az 1,2 millió forintos átlagos négyzetméterárral rendelkező I., és a második legdrágábbnak (1,25 millió forint/m2) mondható V., valamint a XII. kerület mellé frissen csatlakozott a millió feletti négyzetméterárú kerületek kategóriájába a budai II. kerület, itt 26 százalékos emelkedés után 1,24 millió forintra nőtt az ingatlanok egységára. Bár négyzetméterárakban nem törhetett az élre, átlagos ingatlanérték tekintetében azonban tartolt a kerület. 114,2 millió forintos átlaggal ugyanis sikerült megelőznie az V. kerületet is, ahol ez az érték 100 millió forint körül alakult. A magasabb kiadás egyébként egy teljes értékű szobával, 12 négyzetméterrel nagyobb életteret is jelentett a tiszta levegőjű, zöld környezet előnyei mellett a II. kerületben vásárlók számára. A szintén újoncnak számító, befektetők által is kedvelt belvárosi lokáció, Terézváros 16 százalékos drágulást követően haladta meg a milliós határt. A VI. kerület mellett voksoló vevők 1,04 millió forintot fizettek átlagosan egy négyzetméterért és közel 59 millió forintot szántak ingatlanvásárlásra, amelyért 56 négyzetméteres lakásokat kaptak.

A fővárosban egyébként Csepelen lehetett a legkevesebb összegből ingatlant vásárolni, itt 34,8 millió forint volt az átlag 2023-ban, amiért 57 négyzetméteres alapterülettel gazdagodhattak az új tulajdonosok. Négyzetméterárak tekintetében ugyanakkor a XX. kerületi (pesterzsébeti) ingatlanokat vásárolhatták meg a vevők a legalacsonyabb áron, itt mindössze 590 ezer forintba került egy négyzetméter és 60 négyzetméteres otthonért átlagosan 35,6 millió forintot költöttek az ügyfelek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.
2024. 08. 16., 22:15
epizód: 2024 / 16   |   hossz: 22:09
Az Edinburgh-i Egyetem magyar docense nem csak azt mesélte el, hogyan vezetett az útja egy hazai egyetemről a tengerentúli Caltech-re, majd Skóciába, hanem azt is, hogy jelenlegi kutatási területe ígéretes jövőképet fest a szív- és érrendszeri betegek hatékonyabb gyógyítása számára. A kémiai és biomérnök tudós egy pakisztáni kollégájával együtt fejlesztett 3D nyomtatással készülő véreret, aminek még az alapanyagát is ők állítják elő, olcsó nyersanyagokból. A forradalmi megoldás véglegesítéséhez nemzetközi együttműködésre is nyitott tudósok szerint a találmányuk egy napon humán betegekbe is beültethető lesz, jelentősen csökkentve a fertőzések veszélyét és gyorsítva a felépülést.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS