Gyenge bizonyítvánnyal, összesen 43 987 adásvétellel zárta 2023-ban az első félévet a hazai ingatlanpiac a Duna House becslése szerint.
Az idei második negyedéves országos árindex három negyedév után újra emelkedést mutat, a keresletindex pedig júniusban már elérte a tavalyi szintet. Az elemzők szerint erősen befolyásolhatja a lakástámogatási rendszer változása a második félévet, hiszen egyes vevői szegmensek akár több 10 millió forint támogatástól is eleshetnek a bizonytalan jövő évi támogatási rendszer változása miatt. A városi csok-os vásárlók előrehozott kereslete és vásárlásai javíthatnak az idei második féléves számokon a Duna House szerint, a vevőknek érdemes időben elindítani a folyamatokat.
Az ingatlanközvetítő vállalat által adott idei éves 90-110 ezer tranzakciót mutató előrejelzési sávnak az alsó értékétől is kisebb elmaradásban van jelenleg a szegmens. Az ingatlanpiac élénkülése mellett a csok mellé még biztosan felvehető államilag támogatott hitelek iránti fokozott érdeklődésre számít a második félévben a cégcsoport nemzetközi pénzügyi márkája, a Credipass.
A pénzügyi szakértők közreműködésével 2023 második negyedévében indított hitelügyletek mellé beadott csok igények aránya országos megoszlásban az előző negyedévi 25,6 százalékról 28,3 százalékra nőtt, a kedvezményt még biztosan kihasználni tervezők miatt pedig e téren is további erősödés várható.
A Credipass adatai szerint az átlagos hitelnagyság Nyugat-Magyarország kivételével az ország minden területén csökkent az előző negyedévhez viszonyítva. Az ügyfelek 2023 második negyedévében is a huzamosabb ideig, legalább 10 éves időintervallumra fix, kiszámíthatóbb konstrukciókat keresték, az ország teljes területén a 20 éves futamidejű ügyletek aránya volt a legjelentősebb.
Az országos lakásárindex nominál értéken három negyedév után ismét emelkedésnek indult, az előző negyedévi adatnál 10 ponttal magasabb, vagyis 271 ponton áll, míg reál értéken enyhébb, 3 pontos növekedés után 133 ponton zárta a negyedévet. Az előző negyedévi csökkenés után országszerte újból emelkedett a panellakások árindexe, míg a téglaépítésűek esetében keleten további csökkenést, a nyugati országrészben pedig újbóli erősödést mutatnak az adatok. A fővárosi tégla árindex 3 pontos emelkedést jelez az előző negyedévhez képest. A reál értéket vizsgálva Budapesten a panelek esetében emelkedést, míg a téglaépítésűeknél további csökkenést mutatnak az adatok.
2023 második negyedévben a XVIII. kerület is csatlakozott azon fővárosi kerületek közé, ahol az újépítésű otthonok átlagos négyzetméterára meghaladta az 1 millió forintot. Így már 16 budapesti kerületben kértek 1 millió forint feletti négyzetméterárat az újépítésű projektek lakásaiért. A második negyedévben a budai II. kerület 2,5 millió forintot meghaladó új lakásokra vonatkozó négyzetméterárral átvette a legdrágább fővárosi kerület címet az I. kerülettől.
2023 második negyedévében Budapesten az előző negyedévhez hasonlóan a XIII. kerület mellett a XI. és a IX. kerületben volt a legmagasabb az újépítésű projektek aránya. Budafokon található a legkevesebb újépítésű ingatlan, és ugyancsak 100 elérhető ingatlan alatti palettáról választatnak azok, akik a budai II. kerületet vagy a külvárosi területeket preferálják.
A borsos árú és alacsony számú újlakás-kínálat ellenére átvette a vezető szerepet a fővárosi kerületek közötti népszerűségi versenyben a budai oldal. A legkeresettebb kerület a II. kerület volt, Újbuda állt a második helyen, a sorban pedig Terézváros következett, leszorítva a dobogóról a korábban megingathatatlan és újépítésben verhetetlen XIII. kerületet.
2023 júniusában a legfőbb vevői motiváció az ingatlanbefektetés volt a fővárosban, míg a vidéki területeken a nagyobb ingatlanba költözés dominált. Az ország teljes területén az első lakásukat vásárlók álltak a második helyen, akik a fővárosban átlagosan 42,2 millió forintot, míg vidéken 25,1 millió forintot költöttek.
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.