Duna House: jöhet a 10 milliós döntések féléve

2023. 07. 13., 13:22

Gyenge bizonyítvánnyal, összesen 43 987 adásvétellel zárta 2023-ban az első félévet a hazai ingatlanpiac a Duna House becslése szerint.

Az idei második negyedéves országos árindex három negyedév után újra emelkedést mutat, a keresletindex pedig júniusban már elérte a tavalyi szintet. Az elemzők szerint erősen befolyásolhatja a lakástámogatási rendszer változása a második félévet, hiszen egyes vevői szegmensek akár több 10 millió forint támogatástól is eleshetnek a bizonytalan jövő évi támogatási rendszer változása miatt. A városi csok-os vásárlók előrehozott kereslete és vásárlásai javíthatnak az idei második féléves számokon a Duna House szerint, a vevőknek érdemes időben elindítani a folyamatokat.

Az ingatlanközvetítő vállalat által adott idei éves 90-110 ezer tranzakciót mutató előrejelzési sávnak az alsó értékétől is kisebb elmaradásban van jelenleg a szegmens. Az ingatlanpiac élénkülése mellett a csok mellé még biztosan felvehető államilag támogatott hitelek iránti fokozott érdeklődésre számít a második félévben a cégcsoport nemzetközi pénzügyi márkája, a Credipass.

A pénzügyi szakértők közreműködésével 2023 második negyedévében indított hitelügyletek mellé beadott csok igények aránya országos megoszlásban az előző negyedévi 25,6 százalékról 28,3 százalékra nőtt, a kedvezményt még biztosan kihasználni tervezők miatt pedig e téren is további erősödés várható.

A Credipass adatai szerint az átlagos hitelnagyság Nyugat-Magyarország kivételével az ország minden területén csökkent az előző negyedévhez viszonyítva. Az ügyfelek 2023 második negyedévében is a huzamosabb ideig, legalább 10 éves időintervallumra fix, kiszámíthatóbb konstrukciókat keresték, az ország teljes területén a 20 éves futamidejű ügyletek aránya volt a legjelentősebb.

Az országos lakásárindex nominál értéken három negyedév után ismét emelkedésnek indult, az előző negyedévi adatnál 10 ponttal magasabb, vagyis 271 ponton áll, míg reál értéken enyhébb, 3 pontos növekedés után 133 ponton zárta a negyedévet. Az előző negyedévi csökkenés után országszerte újból emelkedett a panellakások árindexe, míg a téglaépítésűek esetében keleten további csökkenést, a nyugati országrészben pedig újbóli erősödést mutatnak az adatok. A fővárosi tégla árindex 3 pontos emelkedést jelez az előző negyedévhez képest. A reál értéket vizsgálva Budapesten a panelek esetében emelkedést, míg a téglaépítésűeknél további csökkenést mutatnak az adatok.

2023 második negyedévben a XVIII. kerület is csatlakozott azon fővárosi kerületek közé, ahol az újépítésű otthonok átlagos négyzetméterára meghaladta az 1 millió forintot. Így már 16 budapesti kerületben kértek 1 millió forint feletti négyzetméterárat az újépítésű projektek lakásaiért. A második negyedévben a budai II. kerület 2,5 millió forintot meghaladó új lakásokra vonatkozó négyzetméterárral átvette a legdrágább fővárosi kerület címet az I. kerülettől.

2023 második negyedévében Budapesten az előző negyedévhez hasonlóan a XIII. kerület mellett a XI. és a IX. kerületben volt a legmagasabb az újépítésű projektek aránya. Budafokon található a legkevesebb újépítésű ingatlan, és ugyancsak 100 elérhető ingatlan alatti palettáról választatnak azok, akik a budai II. kerületet vagy a külvárosi területeket preferálják.

A borsos árú és alacsony számú újlakás-kínálat ellenére átvette a vezető szerepet a fővárosi kerületek közötti népszerűségi versenyben a budai oldal. A legkeresettebb kerület a II. kerület volt, Újbuda állt a második helyen, a sorban pedig Terézváros következett, leszorítva a dobogóról a korábban megingathatatlan és újépítésben verhetetlen XIII. kerületet.

2023 júniusában a legfőbb vevői motiváció az ingatlanbefektetés volt a fővárosban, míg a vidéki területeken a nagyobb ingatlanba költözés dominált. Az ország teljes területén az első lakásukat vásárlók álltak a második helyen, akik a fővárosban átlagosan 42,2 millió forintot, míg vidéken 25,1 millió forintot költöttek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS