A házgyári lakásokat 2022-ben megtisztelő „rezsivédett” címke árfelhajtó erejét igyekezett kompenzálni 2023-ban az ingatlanpiac. A korábbi 32 százalékos átlagos emelkedést követően átlagosan 3 százalékos mértékben enyhültek az árak négyzetméterenként a fővárosi lakótelepi lakások esetében. A vásárlók 701 ezer forintot fizettek átlagosan Budapesten egy négyzetméter panellakásért, ami átlagosan 37,8 millió forint összegű ráfordítást igényelt a Duna House adatai szerint.
A háborús helyzet következtében kialakult energiaválság a figyelem középpontjába helyezte az alacsony energiaigényű ingatlanokat, így a 2022-es év második felének sztárjai lettek a modern újépítésűek mellett a szélesebb vevői kör számára is megfizethető alternatívát nyújtó, kedvező fenntartási költségekkel bíró házgyári lakások. A „rezsivédett” címke hatása azonban véget vetett a pénztárcakímélő áraknak, ugyanis a fokozódó kereslet miatt a 2022-es év során átlagosan 32 százalékkal emelkedtek 2021-hez képest a fővárosi lakótelepek lakásainak négyzetméterárai.
„Habár az összes fővárosi tranzakciót tekintve 2022-höz képest 1 százalékponttal, 18 százalékra erősödött a panellakások népszerűsége tavaly, a nagyfokú áremelkedést követően a 2023-as év mégis fordulatot hozott az árakat illetően. A vizsgált 12 fővárosi lakótelepből 5-nél tapasztalható az árak 3–20 százalék közötti mérséklődése, 4 területen stagnálást és csupán 3 esetben mutattak további növekedést az értékesítési adatok” – mondta el Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.
A fővárosban az ismertebb, nagyobb lakótelepeken kívül található panelházakban értékesített lakások adatait is beleértve, a legnagyobb arányban, 37 százalékban 600–700 ezer forint/m2 áron találtak gazdára a házgyári lakások, de gyakori (24 százalék) a 700–800 ezer forint közötti négyzetméterár kategóriában elkelt lakások előfordulása, millió feletti négyzetméterárat pedig csupán az esetek 3 százalékban fizettek a vevők. Összességében a fővárosban eladott panellakások adataiból készült statisztika alapján 701 ezer forint feletti átlagos négyzetméterárra és 37,8 millió forint körüli átlagos vételárra kell készülnie annak, aki ilyen típusú, átlagosan 54 négyzetméter alapterületű ingatlant vásárolna Budapesten.
Az átlagnál jóval magasabb árat kellett fizetni a legnevesebb lakótelepek lakásaiért. Míg 2022-ben a Fehérvári úti lakótelep, a 2023-as eladások alapján már a gazdagréti panelek árszintje volt a legmagasabb, itt csekély, 3 százalékos mérséklődés után 870 ezer forint feletti átlagos négyzetméteráron juthattak lakáshoz a vásárlók tavaly. A Fehérvári úton 7 százalékkal csökkentek az árak, így közel 840 ezer forintot költöttek házgyári lakásra ezen a területen a vevők.
Átlag feletti árat kellett még fizetni a stagnáló árszinten mozgó Vizafogón (804 ezer forint/m2) és Békásmegyeren (706 ezer forint/m2), valamint Ferencvárosban és Zuglóban is. Az utóbbiak esetében azonban 2022 után további, 5–7 százalékos áremelkedést hozott a tavalyi év. A IX. kerületben, a József Attila úton 722 ezer, a zuglói Füredi úti lakótelepen pedig 770 ezer forintos átlagos árakon lehetett lakáshoz jutni az elmúlt évben.
A 2022-höz képest 1 százalékkal magasabb, ám így is igen kedvező ár jelentős mennyiségben vonzotta a vevőket a Havanna lakótelepre. Az összes fővárosi panelvásárló 18 százaléka döntött a XVIII. kerületi lakótelep mellett, ahol 577 ezer forinttal a legalacsonyabb négyzetméterárakon lehetett ingatlant szerezni. A második legtöbb tranzakciót Újpesten zárták az ingatlanközvetítő munkatársai, ahol az előző évi drágulás után jelentősen, 13 százalékos mértékben korrigáltak az árak (662 ezer forint/m2).
A legmagasabb árú panellakást 2023-ban Budapest XIII. kerületében értékesítették a Duna House kollégái. Az ingatlanért kevéssel 67 millió forintot meghaladó összeget fizetett az új tulajdonosa. Négyzetméterár tekintetében egyre ritkább a milliós nagyságrend, 2023-ban a csúcstartó egy III. kerületi, 27 négyzetméter alapterületű, jó állapotú panellakás, amely 1,1 millió forintos négyzetméteráron, összességében 30 millió forintért kelt el.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.