Debrecenben van „az ország legdrágább Kölcsey utcája”

2022. 01. 21., 11:40

A Magyar Kultúra Napja ingatlanos szemmel – a Duna House összeállítása.

A Magyar Kultúra Napjaként ünnepeljük 1989 óta január 22-ét annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc ezen a napon tisztázta le a Himnusz kéziratát több mint 160 évvel korábban.  Hogy tisztelegnek költőnk emléke előtt a róla elnevezett közterületek? Hány városban viseli utca az ő nevét, és milyen átlagáron lehet ott lakást venni? Az emléknap alkalmából a Duna House összegyűjtötte ezeket az ingatlanpiaci érdekességeket.

A KSH ingatlanadattára szerint 2020-ban 12 településen volt olyan ingatlantranzakció, amely Kölcsey Ferencről elnevezett közterülethez kapcsolódik. Az itt eladott ingatlanok jellemzően többlakásos társasházak lakásai, de lakótelepi panelek is megtalálhatók köztük. A legolcsóbban Bács-Kiskun megyében, a jánoshalmai Kölcsey utcában lehetett otthonhoz jutni, méghozzá 116 ezer Ft/m2 áron. Ez egy átlagos, 55 négyzetméter nagyságú lakás esetében 6.380.000 forintos vételárat jelentett. Panelek tekintetében a legkedvezőbben Orosházán lehetett vásárolni, 192 ezer forintos négyzetméteráron, ami így 65 százalékkal magasabb költséget generált a békési ügyfeleknek.

A legdrágább Kölcsey utca Debrecenben található, a téglalakásokat átlagosan 515 ezer forintos négyzetméteráron lehetett eladni 2020-ban, ami több mint 28 millió forintos lakásárat jelentett egy átlagos méretű ingatlan esetében. A panelek közül a legmagasabb összegért Vácott lehetett vásárolni, 370 ezer Ft/m2-ért, tehát nagyságrendileg közel 20,5 millió forintot kellett kiadniuk a vevőknek új otthonukért.

A KSH legfrissebb, 2021 második félévéről szóló ingatlanadattára ugyan még nem teljes, de a trendek így is jól megfigyelhetők. A vidéki városok közül Orosházán és Szekszárdon, valamint Miskolcon és Hajdúszoboszlón kötöttek adásvételt tavaly a Himnusz szerzőjéről elnevezett közterületeken. Míg előbbi két településen 4, illetve 9 százalékkal nőttek az átlag négyzetméterárak, addig utóbbiaknál 2, illetve 5 százalékos csökkenés volt tapasztalható.

„Budapesten két kerületben neveztek el egy-egy utcát Kölcsey Ferencről, amelyeknél a szomszédos közterületeken található, eladott ingatlanok ára alapján megállapítható egy átlagos négyzetméterár. Ennek alapján a Józsefvárosban 681, a 18. kerületben pedig 500 ezer Ft/m2 árral számolhattak a potenciális vevők 2020-ban. A rendelkezésre álló tavalyi évi adatok alapján 4, illetve 5 százalékos áremelkedés realizálódott ezeken a környékeken” – számolt be Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 18., 22:15
A Demján Sándor Program összes támogatási eleme elindult, a 8+1 akciópont azt szolgálja, hogy direkt vagy indirekt módon segítsük a kis- és középvállalkozásokat– mondta Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára.
2025. 03. 18., 15:15
A K&H nagyvállalati növekedési index 2024. IV. negyedévi adatai alapján a nagyvállalatok közel 80 százaléka úgy számol, hogy meg tudja tartani dolgozóit a következő 12 hónapban, minden tízedik vállalatnál csökkenő létszámmal terveznek. A 10 milliárd forintos árbevételt meghaladó cégeknél a legpesszimistábbak, körükben a 15 százalékpontot is eléri a leépítéssel kalkulálók aránya.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS