Debrecen a második legdrágább magyar város

2020. 08. 03., 18:30

A lakásárak stagnálására, csökkenésére lehet számítani a szakértői várakozások szerint – derül ki a GKI és a Masterplast közös felméréséből.

A GKI negyedévente készít felmérést az ingatlannal foglalkozó cégek (fejlesztők, forgalmazók, tanácsadók és üzemeltetők) terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezésére, a mostani kutatásban 106 ingatlanokkal foglalkozó cég vett részt. A felmérés 2020 januárjától a Masterplast Nyrt. támogatásával készül.

A közlemény szerint a válaszadók 55 százaléka stagnálásra számít a fővárosi lakásáraknál, 35 százalékuk szerint pedig csökkenés várható, ezzel szemben a keleti régióban a megkérdezettek 80 százaléka, a nyugati országrészben pedig 71 százaléka számol árcsökkenéssel; a következő egy évben Budapesten a használt lakások ára átlagosan 5, vidéken 8–13 százalékkal eshet.

A felmérésben meghatározták a fővárosi és a magyarországi lakáspiaci indexet, ami egy-egy számba sűríti a megkérdezettek következő egy évre vonatkozó várakozásait. A GKI fővárosi lakáspiaci indexének értéke júliusban csaknem 5 ponttal emelkedett az áprilisi 14 pontos zuhanás után, az országos jelzőszám 3 pontos emelkedést mutat, az áprilisi 15 pontos esés után. Az előbbi index éves alapon 23, az utóbbi 21 pontos csökkenést mutat.

Az adatok azt mutatják, hogy míg a lakáspiaccal kapcsolatban lévő cégek várakozásai 2020 áprilisában – nagyrészt a koronavírus okozta negatív hatások következtében – lényegesen romlottak a januárihoz képest, júliusban enyhe pozitív korrekció következett be az országos átlagban és a fővárost tekintve is.

Debrecen a második legdrágább város

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője kifejtette, hogy bár az idei első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest 4,8 százalékos áremelkedés látható, ez azonban jelentős lassulást jelent. Ez az árnövekedés már csak negyede-harmada a korábbi időszakokban megfigyelt éves drágulási ütemnek. Ráadásul a lassulás még a koronavírus megjelenése előtti időszakra esik, ezért az elemző a későbbiekben is nyugodtabb lakáspiacra számít stagnáló vagy csökkenő árakkal.

Hozzátette, a saját célra lakást vásárlók lehetnek a jelenlegi helyzet nyertesei, hiszen számukra kiszámíthatóbbá és megfizethetőbbé válhatnak az árak.

Az ingatlan.com elemzése szerint a szerződésben szereplő hivatalos lakásárakhoz képest a kínálati árak jellemzően 10 százalékkal magasabbak, de együtt mozognak azokkal, ami azt mutatja, hogy egyre nagyobb alkupozícióval rendelkeznek a vásárlók.

Augusztus elején a budapesti használt lakások átlagos négyzetméterára 713 ezer forintot tett ki. Az országon belül – a kínálati árak alapján – Debrecen a második legdrágább város, ahol 452 ezer forintnál járnak a négyzetméterárak. Utána Székesfehérvár és Veszprém következik 436-436 ezer forintos átlaggal, Győrben pedig 435 ezer forintért kínálják a használt lakások négyzetméterét. A legolcsóbb megyeszékhelyek közé tartozik Miskolc 264 ezer forintos átlaggal, valamint 242 ezer forinttal Békéscsaba és Salgótarján 154 ezer forinttal. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS