Csökkennek az ingatlanárak a fővárosi agglomerációban

2023. 05. 10., 19:40

Csökkennek az árak Budapest egyik legkeresettebb és legdrágább agglomerációs övezetében. Az északnyugati szektorban idén az átlagos négyzetméterár 6 százalékos csökkenést mutat tavalyhoz képest a Duna House közreműködésével zárult eladások alapján. Az érdeklődők kedvelt célpontja Szentendre, a szektorban kötött adásvételek több mint harmada zárult a településen, ahol főként a nagyobb ingatlanba költözés motiválta a vásárlókat, az otthonteremtésre fordított összeg pedig megközelítette a 120 millió forintot.

A budapesti agglomerációs övezet 6 szektora közül az északnyugati szektor hosszú ideje az egyik legnépszerűbb és ennek megfelelően az egyik legdrágább térség a főváros vonzáskörzetében. A 2022-es gazdasági és politikai történések azonban a legkedveltebb települések ingatlanpiacára is hatással voltak, a pandémia időszakában szárnyaló négyzetméterárak a tavalyi év végén jelentkező általános ingatlanpiaci keresletcsökkenés hatására elsőként stagnálni kezdtek, a friss adatok alapján pedig már az árak enyhe mérséklődése is elérkezett az agglomerációban is.

Míg a 2022-ben értékesített ingatlanok adatai szerint a legdinamikusabb négyzetméterár-emelkedés az északnyugati szektorban volt tapasztalható, ahol 29 százalékkal lett költségesebb az otthonteremtés 2021-hez képest, addig 2023 első négy hónapjában a Duna House értékesítőinek közreműködésével zárult ingatlaneladások alapján az északnyugati területen található településeken a szektor átlagos négyzetméterára 6 százalékos mérséklődést mutat tavalyhoz képest.

„Aki az északnyugati szektorban tervezi a letelepedést, átlagosan 617 ezer forintos négyzetméterárral kalkulálhat, azonban a szektor legnépesebb és kiemelkedően népszerű településén, Szentendrén már jóval magasabb, 750 ezer forintos átlagos négyzetméterárra kell készülniük az érdeklődőknek” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

A korábban mindössze néhányezer lakost számláló kisváros lakóterületét a ’70-es évek vége felé külterületek belterületté alakításával növelték, amelyek azóta beépültek, így Szentendre lakosságának száma a KSH 2022-es adatai szerint már 28 660 főre növekedett.

„A pandémia időszakában a főváros külső kerületei mellett az agglomerációban található települések népszerűsége is megnövekedett. A városi bezártságot tágasabb térre és zöld környezetre cserélték a családok, ekkor az egyébként is kedvelt Szentendre iránti érdeklődés is megugrott. A kivételes hangulatú település keresettsége a járványidőszak végével és a kiköltözési hullám csillapodásával sem csökkent, ezért is nyitotta meg az ingaltanközvetítő hálózat immár második kirendeltségét a településen” – közölte a szakértő.

A Szentendrén letelepedők 2022-ben jellemzően nagyobb ingatlanba költözés miatt vásároltak a városban lakást vagy házat, amelyre a tavalyi év során átlagosan 84 millió forintot költöttek. A trend nem változott, 2023-ban is főként a nagyobb ingatlanba vágyók költöztek a településre, azonban az idei eladások között zömében nagy értékű, nagy alapterületű ingatlanok szerepeltek, így az átlagos ingatlanra fordított összeg megközelítette a 120 millió forintot a településen.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS