CSOK Plusz kisokos a zökkenőmentes otthonteremtéshez

2024. 01. 05., 18:10

Elstartolt a 2024-es év, ettől a héttől már az új állami támogatások segítik a gyermeket tervező házaspárok otthonteremtését. A zökkenőmentes ügyintézés érdekében a Duna House cégcsoport hitelközvetítője, a Credipass összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat a friss támogatás, a CSOK Plusz részleteiről.

„Bár a korábbi években elérhető támogatásokkal ellentétben vissza nem térítendő összeget nem tartalmaz, mégis jelentős segítséget nyújt az otthonteremtésben 2024. január 1-től a gyermeket tervező házaspárok számára a CSOK Plusz. A megújuló állami támogatás lényegében egy kedvezményes hitelfelvételi lehetőség, amelyet a kormány kamattámogatással és részleges tartozás-elengedéssel kombinálva tett még vonzóbbá és amely az igénylési feltételeknek megfelelő családok számára így egyedülálló lehetőséget nyújt az aktuális hitelpiacon” – mondta Fülöp Krisztián, a Credipass magyarországi vezetője.

Az igénylőkkel szemben támasztott alapkövetelmények bárki számára könnyedén értelmezhetőek: azon gyermeket vagy további gyermeket tervező házaspárok igényelhetik a kedvezményes hitelt, akiknél a feleség 41 év alatti, vagy akár idősebb is lehet, amennyiben 2025 év végéig 12 hetes várandósságát igazolja. A fix, maximum 3 százalékos kamatozású hitel a meglévő és vállalt gyermekek összlétszámától függően 15, 30 vagy maximum 50 millió forint lehet, amelyet minimum 10, maximum 25 éves futamidőre vehet fel az ügyfél.

Az első gyermek megszületésére 4, a másodikra 8, a harmadikra 10 év áll rendelkezésére az igénylőknek, de átmeneti szabályként 2024. március 31-ig még azok a gyermekek is vállalt gyermeknek tekintendők, akik 2024. január 1-je után születtek vagy akkor lettek örökbe fogadva. A törlesztés az első gyermek megszületése után 12 hónapig szüneteltethető, azonban az első évben tőketörlesztésre nem, csak kamattörlesztésre van mód. A tartozáselengedésnek köszönhetően, a kölcsönigénylés benyújtását követően újonnan születendő második, és harmadik gyermek megszületése után, pedig 10-10 millió forinttal kevesebbet kell majd visszafizetni.

A szabályzat korlátozza a bankok által felszámítható költségeket, e szerint legfeljebb a kölcsönösszeg 0,75 százalékának megfelelő, de maximum 300 ezer forint folyósítási díj számítható fel és maximum 1százalék előtörlesztési díj alkalmazható. A büntetőkamatokat illetően, amennyiben az elvárt határidőn belül a pár nem, vagy csak részben teljesíti a gyermekvállalást, úgy a határidő lejárta után megszűnik a kamattámogatás, ezen felül az igénylőknek arra is készülniük kell, hogy a rendeletben meghatározott büntetés összegét 120 napon belül vissza kell fizetniük.

Az ingatlanhoz kapcsolódóan fontos információ, hogy a támogatás igénybevételéhez a szóban forgó ingatlan vételára vagy bekerülési költsége – vásárlással egybekötött bővítés esetén a vételár és a bekerülési költség együttesen – nem haladhatja meg első közös lakásszerzők esetén a 80 millió forintot, vagy egyéb esetben a 150 millió forintot. A rendeletben meghatározott első lakás fogalma alapján első lakásszerző lehet az a házaspár, amelyeknél a felek a kölcsönkérelem benyújtásakor, vagy azt megelőzően Magyarország területén nem rendelkeztek ugyanabban a lakásban tulajdonjoggal. Ezt az jelenti, hogy akkor is igényelhetik a kedvezményes kölcsönt, ha külön-külön rendelkeztek már korábban ingatlannal. Erről elegendő csak nyilatkozatot tenni, egyéb dokumentum benyújtására nincs szükség.

Az továbbra is kikötés, hogy az ingatlan hitelintézet által megállapított forgalmi értéke legfeljebb 20 százalékkal térhet el a vételártól. Ha nem minősül első lakásnak az ingatlan, akkor fontos, hogy a CSOK Pluszból vásárolt lakás vételárának elég csak a pár korábbi közös lakásuk rájuk eső tulajdoni hányadának értékét meghaladnia. Azaz, ha egy 30 millió forintos lakásban a házaspárnak együttesen csak 50 százalék tulajdonrésze van, akkor 15 millió forintnál drágább lakást vagy lakóházat kell venniük ahhoz, hogy jogosultak legyenek a CSOK Pluszra. Nagy könnyebbség, hogy a családoknak nem lesz kötelező eladniuk a meglévő ingatlanjukat az igényléshez.

Használt és új lakás, illetve ház esetén fontos feltételek vonatkoznak a hasznos alapterületre is. Az alapterület vizsgálatánál a meglévő és vállalt gyermekek számát is figyelembe kell venni. Lakás esetében a minimális elvárás egy gyermeknél 40 négyzetméter, két gyermek esetén 50 négyzetméter, három vagy több gyermek esetén pedig 60 négyzetméter. Egylakásos lakóingatlan, lakóház esetében ennek az alapterületnek egy gyermeknél a 70 négyzetméternek, két gyermek esetén 80 négyzetméternek, három vagy több gyermek esetén pedig 90 négyzetméternek kell lennie – függetlenül attól, hogy új vagy használt. Ez fontos változás, hiszen eddig a használt egylakásos lakóingatlan esetén is elegendő volt a 40-60 négyzetméteres feltételnek való megfelelés, ez pedig tovább szűkítheti az igénylői kört.

Jó hír, hogy a kormány nemrégiben módosított az illetékkel kapcsolatos szabályon is: így most már mind a CSOK Pluszos, mind a falusi csokos ingatlanokra teljes illetékmentesség vonatkozik, azaz nem kell megfizetni a vételár 4százalék-át. Fontos tudni még, hogy a CSOK Pluszhoz önmagában nem elérhető az ÁFA-visszaigénylési lehetőség, ez csak a falusi csokkal vásárolt, vagy épített ingatlanok esetében maradt meg.

„Az igénylőkhöz, az ingatlanhoz és a hitelhez kapcsolódó szabályoknál sok apró részletre kell odafigyelni, ezért a gyors, problémamentes igényléshez tapasztalt és hozzáértő pénzügyi és ingatlanszakértői segítséget érdemes igénybe venni” – tette hozzá a cég vezetője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS