Budapesti lakáspiac: erősödött a belváros, visszaszorult Angyalföld

Budapesti lakáspiac: erősödött a belváros, visszaszorult Angyalföld
2022. 12. 06., 08:53

Az ingatlanpiac átalakulása a fővárosi kerületek iránti kereslet változásából is kitűnik. Visszaszorult a harmadik helyre a korábbi csúcstartó, Angyalföld és átvette az uralmat a pesti belváros. A Duna House ügyfelei körében végzett felmérés szerint a lista végét is átrendezte a fordulat, a pandémia alatt népszerű XVII. kerület a sereghajtók táborába került. 2022 augusztusa óta az érdeklődők mindössze 3,7 százaléka keresi célzottan a rákosmenti ingatlanokat

A 2022-es év eseményei erőteljes változásokat hoztak az ingatlanpiacon. A rezsicsökkentés eltörlése és ezzel együtt az energiaárak emelkedése az ingatlanok fenntartási költségeinek kiugró növekedését eredményezte, ami átalakította a keresletet és a kínálatot is. Soha nem kezelték még ennyire prioritásként az érdeklődők az ingatlanok energetikai jellemzőit, miközben a kínálat egyre inkább korszerűtlen otthonokban bővelkedik.

A fordulat országosan érezhető, a vidéki területek mellett a főváros ingatlanpiaca is változik. A Duna House ügyfelei között végzett felmérés szerint idén októberben a korábbi legnépszerűbb kerület, Angyalföld a népszerűségi lista éléről a harmadik helyre szorult, miközben a belvárosi kerületek, a VII. kerület, vagyis Erzsébetváros, valamint a VI. kerület, Terézváros tört az élre. A befektetők által kedvelt belvárosi területeken főként régi bérházak polgári lakásai alkotják a felhozatalt.

A szétválasztott kislakások alacsony fenntartási költségeinek köszönhetően tökéletesek bérbeadás céljából, ha pedig egy nagyobb alapterületű ingatlant sikerül kifogni, akkor akár szobánként kiadva, akár nagyobb munkával, a lakást több kisebb ingatlanra bontva is jól hasznosíthatóak ezek a belvárosi ingatlanok.

Az érdeklődés átalakulása nem csak a népszerűségi lista élén hangsúlyos, sokat mond a sereghajtók közötti sorrend módosulása is. A Duna House ingatlanpiaci elemzése szerint idén októberben Csepel, Soroksár és Rákosmente végzett az érdeklődési ranglista végén. Az elmúlt évekhez viszonyítva a legszembetűnőbb változás a XVII. kerület iránti kereslet csökkenésében tapasztalható. Az előző évben átlagosan 5,3 százaléka, 2022 első hét hónapjában pedig az ingatlankeresők 4,9 százaléka nézelődött a kerületben, azonban a rezsicsökkentés bejelentése óta, vagyis 2022 augusztusa óta az érdeklődők mindössze 3,7 százaléka keresi célzottan a rákosmenti ingatlanokat. „A XVII. kerület Budapest legnagyobb méretű kerülete. Rákosmente közel 90 ezres lakosságával a főváros hetedik legnépesebb része, amely a pandémia alatt nagy népszerűségnek örvendett, hiszen a térre és a nyugalomra szomjazó fővárosiak előszeretettel választották a zsúfolt belváros és a túl távoli agglomeráció helyett. Az ingatlanok energetikai korszerűségének felértékelődésével azonban egyre inkább veszített vonzerejéből a terület” – magyarázta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője. A Duna House értékesítési adatai alapján a kerületben 2021-hez képest 28 százalékos négyzetméterár változást mutatnak a 2022-es számok. A KSH szerint 2021-ben több mint ezer ingatlan cserélt gazdát Rákosmentén, átlagosan 50 millió forint környékén költöttek a vásárlók ingatlanra a XVII. kerületben, ami megközelítőleg 610 ezer forintos átlagos négyzetméterárat jelent a téglaépítésű otthonok esetén.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS