Budapesti lakáspiac: erősödött a belváros, visszaszorult Angyalföld

Budapesti lakáspiac: erősödött a belváros, visszaszorult Angyalföld
2022. 12. 06., 08:53

Az ingatlanpiac átalakulása a fővárosi kerületek iránti kereslet változásából is kitűnik. Visszaszorult a harmadik helyre a korábbi csúcstartó, Angyalföld és átvette az uralmat a pesti belváros. A Duna House ügyfelei körében végzett felmérés szerint a lista végét is átrendezte a fordulat, a pandémia alatt népszerű XVII. kerület a sereghajtók táborába került. 2022 augusztusa óta az érdeklődők mindössze 3,7 százaléka keresi célzottan a rákosmenti ingatlanokat

A 2022-es év eseményei erőteljes változásokat hoztak az ingatlanpiacon. A rezsicsökkentés eltörlése és ezzel együtt az energiaárak emelkedése az ingatlanok fenntartási költségeinek kiugró növekedését eredményezte, ami átalakította a keresletet és a kínálatot is. Soha nem kezelték még ennyire prioritásként az érdeklődők az ingatlanok energetikai jellemzőit, miközben a kínálat egyre inkább korszerűtlen otthonokban bővelkedik.

A fordulat országosan érezhető, a vidéki területek mellett a főváros ingatlanpiaca is változik. A Duna House ügyfelei között végzett felmérés szerint idén októberben a korábbi legnépszerűbb kerület, Angyalföld a népszerűségi lista éléről a harmadik helyre szorult, miközben a belvárosi kerületek, a VII. kerület, vagyis Erzsébetváros, valamint a VI. kerület, Terézváros tört az élre. A befektetők által kedvelt belvárosi területeken főként régi bérházak polgári lakásai alkotják a felhozatalt.

A szétválasztott kislakások alacsony fenntartási költségeinek köszönhetően tökéletesek bérbeadás céljából, ha pedig egy nagyobb alapterületű ingatlant sikerül kifogni, akkor akár szobánként kiadva, akár nagyobb munkával, a lakást több kisebb ingatlanra bontva is jól hasznosíthatóak ezek a belvárosi ingatlanok.

Az érdeklődés átalakulása nem csak a népszerűségi lista élén hangsúlyos, sokat mond a sereghajtók közötti sorrend módosulása is. A Duna House ingatlanpiaci elemzése szerint idén októberben Csepel, Soroksár és Rákosmente végzett az érdeklődési ranglista végén. Az elmúlt évekhez viszonyítva a legszembetűnőbb változás a XVII. kerület iránti kereslet csökkenésében tapasztalható. Az előző évben átlagosan 5,3 százaléka, 2022 első hét hónapjában pedig az ingatlankeresők 4,9 százaléka nézelődött a kerületben, azonban a rezsicsökkentés bejelentése óta, vagyis 2022 augusztusa óta az érdeklődők mindössze 3,7 százaléka keresi célzottan a rákosmenti ingatlanokat. „A XVII. kerület Budapest legnagyobb méretű kerülete. Rákosmente közel 90 ezres lakosságával a főváros hetedik legnépesebb része, amely a pandémia alatt nagy népszerűségnek örvendett, hiszen a térre és a nyugalomra szomjazó fővárosiak előszeretettel választották a zsúfolt belváros és a túl távoli agglomeráció helyett. Az ingatlanok energetikai korszerűségének felértékelődésével azonban egyre inkább veszített vonzerejéből a terület” – magyarázta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője. A Duna House értékesítési adatai alapján a kerületben 2021-hez képest 28 százalékos négyzetméterár változást mutatnak a 2022-es számok. A KSH szerint 2021-ben több mint ezer ingatlan cserélt gazdát Rákosmentén, átlagosan 50 millió forint környékén költöttek a vásárlók ingatlanra a XVII. kerületben, ami megközelítőleg 610 ezer forintos átlagos négyzetméterárat jelent a téglaépítésű otthonok esetén.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS