Budapest 100 ezer forintot ver Debrecenre a bérlakáspiacon

2023. 03. 27., 17:08

Ugyan a korábbinál kedvezőbb áron lehet ingatlant bérelni Budapesten, de az árszint még így is meghaladja a tavalyi átlagot, mutatta ki az Otthon Centrum összegzése. A legdrágább városrész átlépte a negyedmillió forintos szintet, míg Debrecenben a fővárosinál átlagosan havi százezer forinttal kérnek kevesebbet egy bérleményért.

„A 2022 IV. negyedévétől jelentősen lassuló ingatlanpiaci trend természetesen hatással van az albérletpiacra” – összegezte az Otthon Centrum elemzési vezetője a bérlakáspiac legfrissebb fejleményeit. Soóki-Tóth Gábor elmondta, az idei első negyedévben 216 ezer forint a fővárosi használt téglalakások átlagos havi bérleti díja, ami ugyan magasabb, mint a tavalyi éves átlag, azonban az előző esztendő utolsó negyedévéhez képest már 6 százalékkal alacsonyabb érték.

A legdrágább városrészek hagyományosan a budai kerületek, itt átlagosan 256 ezer forint a havi bérleti díj. A csökkenés ezekben a kerületekben a legcsekélyebb, mindössze 2 százalék. A belvárosban 220 ezer forint a középérték, míg a külső pesti kerületekben átlagosan 156 ezer forint a havi bérleti díj, mindkét városrészben már 6 százalékkal olcsóbb a bérleti díj átlaga a tavalyi év negyedik negyedévéhez képest.

Vidéken főként a régió központokban csökkent a bérlet díj, hiszen a 181 ezer forintos átlagos havi díj 3 százalékkal alacsonyabb a tavalyi év utolsó három hónapjában mért 187 ezer forintnál. Egyelőre a kisebb megyei jogú városokban átlag 160 ezer forintos bérleti díj nem mutat csökkenést, de ez a kisebb elemszámmal és a nagyobb heterogenitással magyarázható.

„A következő hónapokban itt is stagnálásra, kismértékű árcsökkenésre számítunk” – jelezte a várható piaci folyamatokat Soóki-Tóth Gábor. Az elemzési vezető szavait kiegészítve Molnár Szabolcs, az Open House alapítója elmondta, hogy a rendelkezésükre álló adatok szerint a vidéki városok közül Székesfehérvár a legdrágább, átlagosan 210 ezer forinttal, míg Győrben 150 ezer forint a havi bérleti díj átlagértéke. Ezzel szemben Tatabányán átlag 145 ezer, míg Debrecenben 142 500 forintért lehetett használt téglalakást bérelni az idei év első három hónapjában.

Budapesten a különböző méretű ingatlanok közül elsősorban a nagy lakások árai mérséklődtek. A fővárosban a 212 ezer forintért bérelt, kétszobás lakásokért 7 százalékkal kérnek többet most, mint az előző év negyedik negyedévében. Az egy szobás lakásokat 144 ezer forintért lehetett bérelni, ami viszont 2 százalékkal alacsonyabb, míg a három szobás lakások esetében a 263 ezer forintos bérleti díj már 15 százalékkal kedvezőbb, mint a tavalyi év utolsó három hónapjában mért érték. Jellemzően Buda és a belváros drágább, a külső pesti kerületek pedig olcsóbbak.

A legnépszerűbb kerületekben jelenleg ezekkel az árakkal kell számolniuk a bérlőknek: az V. kerület a legdrágább 327 ezer forinttal, míg a XI. kerületben átlagosan 232 ezer forintért béreltek lakást, a XIII. kerületben 205, a VIII. kerületben 180, míg a XIV. kerületben 175 ezer forint az átlagos havi díj.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS