Budakeszin 662 ezer forint a használt házak négyzetméterára

2022. 08. 18., 17:27

Budapest agglomerációjának minden járásában erőteljesen nőttek a lakóingatlan-árak 2022 első félévében. A legtöbb településen 30-40 százalékos az áremelkedés a tavalyi átlagárhoz képest – ismerteti az Otthon Centrum saját adatain alapuló elemzésében.

A budapesti és a megyei jogú városokban tapasztalt jelentős áremelkedés az agglomerációs lakáspiacot sem kerülte el – derült ki az ingatlanközvetítő első félévet összegző statisztikáiból. A használt házak négyzetméterára a 96 agglomerációs településen 539 ezer forintra nőtt, ami 28 százalékkal magasabb, mint a tavalyi évi átlag.

Az Otthon Centrum közreműködésével idén értékesített használt családi házak adatai alapján egy négyzetméterre vetítve a Budakeszi járásban található települések voltak a legdrágábbak: Nagykovácsiban és Telkiben közel 1 millió forint volt egy négyzetméter, amelyet Üröm, Solymár és Budaörs követett 750 ezer forint körüli négyzetméterárral.

Általában a Budapesthez közelebbi településeken magasabbak az árak, ezen belül a főváros északi és nyugati települései számítanak a legdrágábbaknak, míg a délkeleti szektor városai a legkedvezőbb árfekvésűek. Így például Gyálon mindössze 283 ezer, Gyömrőn 389 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, míg távolabbi agglomrációs települések közül Üllőn 370 ezer – ismertette Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető az első félév adatait.

A használt házak négyzetméterára a Budakeszi járásban Budakeszin és Budaörsön volt a legmagasabb, átlagosan 662 ezer forint. Nem sokkal maradt el Szentendre és térsége 656 ezer forinttal, valamint Pilisvörösvár és Solymár a maga 630 ezer forintos négyzetméterenkénti átlagértékével. Az utóbbi években az agglomerációban az árak megduplázódtak; aki mégis olcsóbb ingatlant keres, az leginkább a délkeleti szektorban járhat sikerrel.

Pillanatnyilag Monor térsége a legolcsóbb, átlagosan 417 ezer forintos négyzetméterárral. A fővároshoz közeledve azonban az árak már a fél millió forintot közelítik.

Az agglomeráció minden járásában kétszámjegyű áremelkedést tapasztaltak. A legtöbb településen 30-40 százalékos az áremelkedés a tavalyi átlagárhoz képest, a csúcstartó a relatíve olcsóbb Gödöllő lett, 40 százalékos drágulással.

A használt lakások iránt mérsékeltebb kereslet mutatkozott az agglomerációban, de a lakások ára jellemzően itt is kétszámjegyű növekedést mutatott: az átlagosan 705 ezer forintos négyzetméterár 20 százalékkal magasabb a 2021. évi értéknél. A félmilliós fajlagos ár megszokottá vált idén, de a népszerűbb városokban, például Dunakeszin vagy Szentendrén már a 800 ezer forintos négyzetméterár tekinthető átlagosnak, míg a kicsit kedvezőbb árú Szigetszentmiklóson is 630 ezer forint volt az átlagár. (OC)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS