A fejlesztések volumene 2022 II. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 7,8, az előző negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – 2,5 százalékkal emelkedett.
A beruházások növekedése a háztartások erőteljes, illetve a vállalkozások és a költségvetés mérsékelt aktivitásával magyarázható. A meghatározó súlyú feldolgozóipari fejlesztések, valamint a lakásépítések és az ingatlanfelújítások növelték, a szállítás, raktározáshoz, továbbá a kereskedelemhez kötődő beruházások visszafogták a nemzetgazdasági teljesítményt – olvasható a statisztikai hivatal jelentésében.
A beruházási teljesítményérték hattizedét képviselő építési beruházásoké 4,8, a négytizedét kitevő gép- és berendezésberuházásoké 13%-kal nőtt. A gépberuházásokon belül az importált gépek volumene a belföldi gyártású gépekét meghaladó mértékben bővült.
A beruházási teljesítmény 53%-át megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene az előző negyedévek átlagos üteménél mérsékeltebben nőtt (3,0%-kal). A beruházások 12%-át realizáló költségvetési szerveknél ugyanilyen visszafogott (szintén 3,0%-os) bővülést mért a KSH. A központi szervek, valamint a helyi önkormányzatok egyaránt növelték tárgyieszköz-beszerzéseiket a bázisidőszakihoz képest.
A növekedéshez a legalább 50 főt alkalmazó vállalatok 1,6, a költségvetés 0,4, a (háztartásokat és a kisebb vállalkozásokat is magába foglaló „egyéb” kategória 4,9 százalékponttal járult hozzá.
A beruházások volumenváltozása az egyes nemzetgazdasági ágakban eltérően alakult. A nemzetgazdasági beruházások legnagyobb részét (28%-át) képviselő feldolgozóipar fejlesztései a II. negyedévben nagymértékben (25%-kal) nőttek, köszönhetően elsősorban a meghatározó súlyú villamosgép-gyártás területén a korábbi időszakokban elkezdett nagyszabású projekteknek. A gép, gépi berendezés, valamint a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása területén is bővültek a beruházások, ugyanakkor a járműgyártás és a gyógyszergyártás fejlesztései csökkentek.
A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdaság fejlesztéseinek közel ötödét megvalósító ingatlanügyletek beruházási teljesítménye jelentősen, 19%-kal bővült, ami elsősorban az együttesen meghatározó súlyt képviselő lakásépítések, illetve ingatlanfelújítások kiemelt növekedésének tudható be.
A szállítás, raktározás beruházási volumene az előző negyedévekben tapasztalt növekedés után 12%-kal csökkent a magas bázishoz képest. Ennek oka többek között az, hogy a szállítással, raktározással foglalkozó, piacorientált vállalkozások beruházásai elmaradtak a bázisidőszakitól.
A kereskedelem nemzetgazdasági ágban regisztrált 1,4%-os volumencsökkenés oka elsősorban az, hogy a nagykereskedelemben tevékenykedő vállalkozások visszafogták beruházásaikat.
A mezőgazdaság beruházási teljesítménye ismét jelentősen, 25%-kal bővült a bázishoz képest, amihez hozzájárult az állattenyésztéssel, illetve a növénytermesztéssel foglalkozó nagyobb létszámú vállalatok fejlesztési ráfordításainak növelése is.
A hatodik legnagyobb súlyú művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ágban jelentősen, mintegy 30%-kal visszaesett a beruházási teljesítmény, elsősorban a versenysporttal kapcsolatos projektek kisebb tárgyidőszaki ráfordításai miatt.
A nemzetgazdasági beruházások 2022. II. negyedévi, 7,8%-os volumennövekedéséhez leginkább a feldolgozóipar járult hozzá (6,0 százalékponttal). Szintén növelte a beruházási aktivitást az ingatlanügyletek, valamint a mezőgazdaság beruházási teljesítménye (3,4, illetve 1,1 százalékponttal). Ugyanakkor a szállítás, raktározás és a művészet, szabadidő teljesítménycsökkenése visszafogta a volumenbővülést (2,0, illetve 1,6 százalékponttal).
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.