Bankmonitor: ekkora nyugdíjelemelésre lehet szükség az elszálló infláció miatt

2023. 07. 17., 15:47

A legutóbbi kormányinfón elhangzottak szerint csak szeptemberben születhet döntés az esetleges évközi nyugdíjemelésről. A Bankmonitor szakértői kiszámolták, a jelenleg ismert inflációs számok alapján mennyi pénzt kellene kapniuk a nyugdíjasoknak.

A Bankmonitor számításai szerint már júniusban indokolt lett volna egy 4,6 százalékos emelés annak érdekében, hogy a nyugdíjak – a törvényi előírásoknak megfelelően – megőrizzék a reálértéküket. Az egy hónappal frissebb inflációs adatok ismeretében ez a szám már 4,7 százalékra tehető. Ennek ellenére a kormány egyelőre nem hajtott végre évközi emelést, és álláspontjuk szerint nem is egyértelmű, hogy lesz-e rá szükség.

Idén egyelőre alig 15 százalékos nyugdíjemelés érkezett

A magyar nyugdíjemelési metódus hivatalosan inflációkövető: minden januárban a költségvetésben tervezett fogyasztói áremelkedéssel megegyező mértékben kell emelni a nyugdíjakat. Idén ennek szellemében 15 százalék emelést kaptak a nyugdíjasok, hiszen a kormány úgy kalkulált, hogy 2023-ban várhatóan 15 százalék lesz az éves átlagos infláció.

A nyugdíjtörvény ugyanakkor arról is rendelkezik, hogy mi a teendő abban az esetben, ha a kormány alulbecsülné az inflációt – amint az az utóbbi években rendszeresen előfordult. Ha az év első 8 hónapjának tényadatai alapján az általános infláció és a nyugdíjas infláció közül legalább az egyik várhatóan meghaladja az év eleji nyugdíjemelés mértékét, akkor novemberben a különbözet mértékéig visszamenőleges hatályú kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani.

Ilyen kiegészítő nyugdíjkorrekciót 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben is kaptak az idősek, sőt, az utóbbi 2 évben a törvény előírásától pozitív irányba eltért a kormány, és részben már nyáron kifizette a szükséges emelést. Ezzel szemben idén már nem látszik valószínűnek, hogy hasonló nyári nyugdíjkorrekció érkezzen, holott az indokoltsága továbbra is vitathatatlan.

Elmaradhat az idei nyugdíjkorrekció?

Jelenlegi tudásunk szerint szeptemberben születik majd döntés arról, hogy kell-e idén évközi nyugdíjkorrekciót alkalmazni, és ha igen, akkor milyen mértékben. A legutóbbi kormányinfón elhangzottak alapján a kormány egyelőre elképzelhetőnek tartja, hogy egy gyors letörés eredményeképpen végül sem az általános infláció, sem a nyugdíjas infláció nem fogja meghaladni az évi 15 százalékot.

Ez annak fényében különösen optimista várakozás, hogy 2023 első 6 hónapjában az általános infláció átlagosan 23,7 százalék volt, a nyugdíjas infláció pedig ennél is lényegesen magasabb, 25,1 százalék. Persze matematikailag nem lehetetlen, hogy a 12 havi átlagaik 15 százalékra térjenek vissza, bár ehhez rendkívül erős letörést kell látnunk a második félévben. A Bankmonitor szakértői kiszámolták, milyen szintre kellene beállnia a két inflációs mutatónak ahhoz, hogy megvalósuljon a 15 százalékos cél, ezáltal hivatalosan elegendőnek bizonyuljon a januári 15 százalékos nyugdíjemelés.

Látható, hogy az első 6 havi inflációs tényadatok lassan csökkenő pályát jártak be: az általános infláció 25,7 százalékról 20,1 százalékra mérséklődött, míg a nyugdíjas infláció év elején 27,4 százalékról indult, de még júniusban is elérte a 21,2 százalékot.

Ilyen körülmények között igen nehéz elképzelni, hogy az éves átlagaik megálljanak 15 százaléknál: ehhez az kellene, hogy a második félévben (azaz mostantól!) az általános infláció 6,4 százalékos átlagot produkáljon, a nyugdíjas infláció pedig még alacsonyabb, kereken 5 százalékos átlagot mutasson júliustól decemberig.

A kormány mostani várakozásai szerint december előtt 1-1,5 hónappal (azaz október-november körül) érhetjük el az egyszámjegyű inflációt. Ez indirekt módon azt is jelenti, hogy még szeptemberben is 10 százalék fölött lesz az áremelkedés. Ha beigazolódik a kormány ezen prognózisa, az 15 százaléknál biztosan sokkal magasabb éves inflációt vetít előre.

Mennyi emelésre számíthatnak az idősek?

Valójában már most is borítékolható, hogy a januári 15 százalékos nyugdíjemelés mértékét mindkét inflációs mutató jócskán meg fogja haladni. A Magyar Nemzeti Bank júniusban publikált idei előrejelzése 16,5-18,5 százalék, de a megkérdezett piaci elemzők még ennél is fájdalmasabb, 18-19 százalék közti értékre számítanak. Ne felejtsük el, hogy a nyugdíjas infláció az első félév minden hónapjában jelentősen meghaladta az általános inflációt, így az egész éves átlaga is magasabb lehet majd.

Ha feltételezzük, hogy idén a két vizsgálandó infláció közül reálisan legalább az egyik 18 százalék is lehet, akkor novemberben a nyugdíjtörvény értelmében minimum 3 százalékos nyugdíjkorrekciónak kell érkeznie. Ez a mostani átlagnyugdíjra, 210 ezer forintra vetítve kb. 6 300 forint havi nyugdíjemelést eredményezne, melyet januárig visszamenőleg kaphatnak meg a nyugdíjasok.

Eszerint novemberben az átlagnyugdíj megemelkedhet kb. 216 ezer forintra, valamint az idősek egy összegben kézhez kaphatják a januártól októberig eltelt 10 hónapra (plusz a 13. havi nyugdíjra) járó emelést is: ez az átlagnyugdíj szintjén kb. 69 ezer forint egyszeri kifizetést jelentene.

A visszamenőleges emelésre az öregségi nyugdíjasok (kb. 2 millió fő) és az úgynevezett „nyugdíjszerű ellátásokban” részesülők (kb. félmillió fő) is jogosultak. Ők együttesen kb. havi 465 milliárd forint ellátást kapnak az államtól, tehát egy 3 százalékos nyugdíjkorrekció nagyságrendileg havi 14 milliárd forint plusz ráfordítást igényel.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 06. 17., 22:50
epizód: 2024 / 12   |   hossz: 24:28
Minden nyári szünetben diákok tízezrei jelennek meg a munkaerőpiacon, hogy pénzt gyűjtsenek és szakmai tapasztalatokat szerezzenek. A 25 év alattiak számára elérhető szja-kedvezmény révén sokan mentesülnek az adófizetés alól, ám a foglalkoztatás jogviszonya eltérő adózási kötelezettségeket róhat rájuk, amiből baj lehet, ha nem figyelnek rá. Horváthné Szabó Beáta, a Moore Hungary adótanácsadó szakértője nemcsak ezeket a szabályokat veszi sorra, de bemutatja az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás, valamint a külföldön tanuló vagy külföldi diákok hazai munkavégzésének kritériumait is.
A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS