A legutóbbi kormányinfón elhangzottak szerint csak szeptemberben születhet döntés az esetleges évközi nyugdíjemelésről. A Bankmonitor szakértői kiszámolták, a jelenleg ismert inflációs számok alapján mennyi pénzt kellene kapniuk a nyugdíjasoknak.
A Bankmonitor számításai szerint már júniusban indokolt lett volna egy 4,6 százalékos emelés annak érdekében, hogy a nyugdíjak – a törvényi előírásoknak megfelelően – megőrizzék a reálértéküket. Az egy hónappal frissebb inflációs adatok ismeretében ez a szám már 4,7 százalékra tehető. Ennek ellenére a kormány egyelőre nem hajtott végre évközi emelést, és álláspontjuk szerint nem is egyértelmű, hogy lesz-e rá szükség.
A magyar nyugdíjemelési metódus hivatalosan inflációkövető: minden januárban a költségvetésben tervezett fogyasztói áremelkedéssel megegyező mértékben kell emelni a nyugdíjakat. Idén ennek szellemében 15 százalék emelést kaptak a nyugdíjasok, hiszen a kormány úgy kalkulált, hogy 2023-ban várhatóan 15 százalék lesz az éves átlagos infláció.
A nyugdíjtörvény ugyanakkor arról is rendelkezik, hogy mi a teendő abban az esetben, ha a kormány alulbecsülné az inflációt – amint az az utóbbi években rendszeresen előfordult. Ha az év első 8 hónapjának tényadatai alapján az általános infláció és a nyugdíjas infláció közül legalább az egyik várhatóan meghaladja az év eleji nyugdíjemelés mértékét, akkor novemberben a különbözet mértékéig visszamenőleges hatályú kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani.
Ilyen kiegészítő nyugdíjkorrekciót 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben is kaptak az idősek, sőt, az utóbbi 2 évben a törvény előírásától pozitív irányba eltért a kormány, és részben már nyáron kifizette a szükséges emelést. Ezzel szemben idén már nem látszik valószínűnek, hogy hasonló nyári nyugdíjkorrekció érkezzen, holott az indokoltsága továbbra is vitathatatlan.
Jelenlegi tudásunk szerint szeptemberben születik majd döntés arról, hogy kell-e idén évközi nyugdíjkorrekciót alkalmazni, és ha igen, akkor milyen mértékben. A legutóbbi kormányinfón elhangzottak alapján a kormány egyelőre elképzelhetőnek tartja, hogy egy gyors letörés eredményeképpen végül sem az általános infláció, sem a nyugdíjas infláció nem fogja meghaladni az évi 15 százalékot.
Ez annak fényében különösen optimista várakozás, hogy 2023 első 6 hónapjában az általános infláció átlagosan 23,7 százalék volt, a nyugdíjas infláció pedig ennél is lényegesen magasabb, 25,1 százalék. Persze matematikailag nem lehetetlen, hogy a 12 havi átlagaik 15 százalékra térjenek vissza, bár ehhez rendkívül erős letörést kell látnunk a második félévben. A Bankmonitor szakértői kiszámolták, milyen szintre kellene beállnia a két inflációs mutatónak ahhoz, hogy megvalósuljon a 15 százalékos cél, ezáltal hivatalosan elegendőnek bizonyuljon a januári 15 százalékos nyugdíjemelés.
Látható, hogy az első 6 havi inflációs tényadatok lassan csökkenő pályát jártak be: az általános infláció 25,7 százalékról 20,1 százalékra mérséklődött, míg a nyugdíjas infláció év elején 27,4 százalékról indult, de még júniusban is elérte a 21,2 százalékot.
Ilyen körülmények között igen nehéz elképzelni, hogy az éves átlagaik megálljanak 15 százaléknál: ehhez az kellene, hogy a második félévben (azaz mostantól!) az általános infláció 6,4 százalékos átlagot produkáljon, a nyugdíjas infláció pedig még alacsonyabb, kereken 5 százalékos átlagot mutasson júliustól decemberig.
A kormány mostani várakozásai szerint december előtt 1-1,5 hónappal (azaz október-november körül) érhetjük el az egyszámjegyű inflációt. Ez indirekt módon azt is jelenti, hogy még szeptemberben is 10 százalék fölött lesz az áremelkedés. Ha beigazolódik a kormány ezen prognózisa, az 15 százaléknál biztosan sokkal magasabb éves inflációt vetít előre.
Valójában már most is borítékolható, hogy a januári 15 százalékos nyugdíjemelés mértékét mindkét inflációs mutató jócskán meg fogja haladni. A Magyar Nemzeti Bank júniusban publikált idei előrejelzése 16,5-18,5 százalék, de a megkérdezett piaci elemzők még ennél is fájdalmasabb, 18-19 százalék közti értékre számítanak. Ne felejtsük el, hogy a nyugdíjas infláció az első félév minden hónapjában jelentősen meghaladta az általános inflációt, így az egész éves átlaga is magasabb lehet majd.
Ha feltételezzük, hogy idén a két vizsgálandó infláció közül reálisan legalább az egyik 18 százalék is lehet, akkor novemberben a nyugdíjtörvény értelmében minimum 3 százalékos nyugdíjkorrekciónak kell érkeznie. Ez a mostani átlagnyugdíjra, 210 ezer forintra vetítve kb. 6 300 forint havi nyugdíjemelést eredményezne, melyet januárig visszamenőleg kaphatnak meg a nyugdíjasok.
Eszerint novemberben az átlagnyugdíj megemelkedhet kb. 216 ezer forintra, valamint az idősek egy összegben kézhez kaphatják a januártól októberig eltelt 10 hónapra (plusz a 13. havi nyugdíjra) járó emelést is: ez az átlagnyugdíj szintjén kb. 69 ezer forint egyszeri kifizetést jelentene.
A visszamenőleges emelésre az öregségi nyugdíjasok (kb. 2 millió fő) és az úgynevezett „nyugdíjszerű ellátásokban” részesülők (kb. félmillió fő) is jogosultak. Ők együttesen kb. havi 465 milliárd forint ellátást kapnak az államtól, tehát egy 3 százalékos nyugdíjkorrekció nagyságrendileg havi 14 milliárd forint plusz ráfordítást igényel.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.