Az egyre gyakoribbá váló bankkártyás és online visszaélések megelőzésére hívta fel a figyelmet a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára. Tállai András elmondta: tavaly mintegy 70 ezer visszaélés történt, és csaknem 1,3 milliárd forintot próbáltak ellopni a bankkártyacsalók, de az elsőre riasztónak tűnő számok ellenére Magyarország a bankkártya-használat terén a legbiztonságosabb európai országok közé tartozik, mivel a kártyás vásárlások volumenéhez és értékéhez képest a csalás elenyésző.
Egymillió bankkártyás fizetési tranzakcióból 73 esetben merült fel tavaly a csalás gyanúja, és egymillió kártyával elköltött forintból 174 forint kerülhetett csalók kezébe. „A biztonságos kártyahasználat terén Európában évek óta elért dobogós hely azonban csak úgy őrizhető meg, ha gátat szabunk az egyre jobban terjedő csalásoknak és visszaéléséknek” – szögezte le az államtitkár.
Elmondta, hogy az elmúlt években a világon mindenhol intenzíven növekszik az internetes vásárlásokhoz kötődő csalások száma. Rendkívül sokféle formában jelentek meg a bűncselekmények a kibertérben, így például adathalász e-mailek, szolgáltatói hívásnak tűnő telefonos adatszerzési kísérletek, csomag érkezéséről tájékoztató SMS formába bújtatott kártékony programok. A bűncselekmények célja a személyes pénzügyi adatok megszerzése, ezért a megelőzés a védekezés leghatékonyabb eszköze.
Az elkövetők sokszor hivatalok, bankok nevében telefonálnak, vagy küldenek elektronikus levelet. A csalók még a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nevében is bombáznak levelekkel, amelyben adó-visszatérítésre hivatkozva személyes adatok mellett bankkártyaadatokat is kérnek. A NAV azonban soha nem kér emailen bankszámlára, vagy bankkártyára vonatkozó bizalmas adatot, és értesítési gyakorlata merőben eltér a csalók módszerétől. Míg azonban 2019-ben ez egy elterjed csalási mód volt, ma már nem jellemző – jegyezte meg Tállai András. A lakosság ugyanis felkészült, és nem adja ki könnyen az adatait az álnavos elkövetőknek, hanem sokszor jelzik a visszaélést.
Az államtitkár kitért az elmúlt hetek csalási kísérletére, amikor az elkövetők hamis csomagértékesítő SMS-sel trükközve próbáltak személyes adatokat szerezni. A csomagküldős csalás több európai országban komoly következményekkel járt, Spanyolországban a használatban lévő mobiltelefonok 15 százalékát megfertőzte, és tömeges anyagi károkat okozott, az érintetteket nemcsak a telefononként kiküldött több száz SMS költsége terhelte, hanem az is, hogy a megszerzett pénzügyi adatokkal az érintettek bankszámláihoz is hozzáfértek. Magyarországon a megelőzés, az intenzív és gyors kommunikáció révén, sokat segített.
A csalók megfékezésében jelentős szerepe volt a Magyar Bankszövetség kezdeményezésére felálló munkacsoportnak, amelyben a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda és a bankszektor szakértői működnek együtt. A csoport tagjai intézményenként egyénileg és közösen is igyekeznek rendszeres tájékoztatással, az új felbukkanó támadások esetén pedig rendkívül gyors reagálással, figyelemfelhívással segíteni.
A megelőzés, az óvatosság, a gyors tájékoztatás a leghatékonyabb védelem, ezt bizonyította a NAV nevével visszaélő és a csomagküldős SMS csalások esete is – összegezett Tállai András. (MT)
Szokásos évzáró összegzésünk következik.
A tartály legösszetettebb formájú csonkzónái elkészültek; a csonkgyűrűk és a további fő elemek egyenként elvégzett minőségügyi átvétele után azok további megmunkálására és a tartály összeállítására az AEM-Technologies volgodonszki gyárában kerül sor.