Balaton-part: 3 milliónál is többet kérnek a legdrágább ingatlan négyzetméteréért

2023. 11. 06., 13:10

Siófok az új építésű lakást vásárlók kedvence a Balaton-parton, derült ki az Otthon Centrum felméréséből. Az árak jellemzően a fővárosit idézik, de a legdrágább tóparti projektben már 3,1 millió forintot kérnek egy négyzetméterért.

„Továbbra is pörög a Balaton-parton az új építésű lakáspiac” – összegezte Soóki-Tóth Gábor a legnépszerűbb hazai nyaralóövezet ingatlanpiaci folyamatait. Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta: 72 projektben megközelítőleg 3 ezer lakás épül a tóparton, amelynek nagyjából a fele még megvásárolható. Az árak a fővárosi új építésű lakásokhoz hasonlóak, az átlagos négyzetméterár 1,8 millió forint. Ezek az adatok nagyjából megegyeznek az egy évvel korábbi értékekkel. A legújabb felmerés szerint a tavalyinál 10 százalékkal több projekt indult el, ám a lakásszám 3 százalékkal csökkent, ami azt mutatja, hogy a fejlesztők a kisebb lakásszámú projektekre voksoltak.

Az átlagos árszintet a fővárosi kerületek többségéhez hasonló folyamatok jellemzik, az évek óta tartó növekedés először megállt, majd csökkenni kezdett, jelenleg 3,2 százalékkal olcsóbban kínálják a lakásokat, mint egy évvel ezelőtt.

A legtöbb projekt Siófokon található (22), majd Balatonlelle (9) és Keszthely (7) a sorrend, míg Balatonfüred, a tópart második legnagyobb városa ezektől a darabszámoktól elmaradva követi a dobogósokat (4).

Lakásszámok terén ugyancsak Siófok vezet 800 épülő lakással, Keszthely a második 490, míg Balatonszemes 350 lakással a harmadik. „Továbbra is nagy koncentráltság jellemzi a balatoni projekteket. Új beruházások a tóparti helységek nagyjából felén, 18 településen van folyamatban, a nagyobb projektszámok főleg a Balaton déli partján, a vasútvonal és a vízpart közötti területekre jellemzőek” – árnyalta a felmérést a szakember, aki azt is elmondta, hogy új építésű projekt a Balaton északi partján, a nyugati medencéhez tartozó településeken elvétve akad.

Ugyanakkor Soóki-Tóth Gábor megjegyezte, a település nagysága is hatással van a beruházások darabszámára, az új projektek jellemzően a nagyobb településeken indulnak.

A tóparton átlagosan 1,802 millió forintért kínálták az épülő lakások négyzetméterét. Az árakban azonban komoly szórás figyelhető meg, a legolcsóbb és legdrágább projekt között több mint háromszoros a különbség. A legolcsóbb balatoni projekt egy siófoki beruházás 850 ezer forintos négyzetméteráron, míg a legdrágább 3,1 millió forintért Balatonakarattyán található.

A települések között komoly az árkülönbség, az átlagos fajlagos ár 1,2-3,1 millió forint közötti sávban mozog: a legdrágább Balatonakarattya 3,1 millió forinttal, amelyet Zamárdi és Alsóörs követ 2,16 millió forinttal. A fővárostól távolabbi településeken csökken az átlagár: a legkedvezőbb árfekvésű település Badacsonytomaj 1,21 millió forinttal, amelyet Balatonmáriafürdő 1,27 millióval követ, míg a harmadik legolcsóbb Balatonlelle, 1,39 millióval.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS