Balaton-part: 3 milliónál is többet kérnek a legdrágább ingatlan négyzetméteréért

2023. 11. 06., 13:10

Siófok az új építésű lakást vásárlók kedvence a Balaton-parton, derült ki az Otthon Centrum felméréséből. Az árak jellemzően a fővárosit idézik, de a legdrágább tóparti projektben már 3,1 millió forintot kérnek egy négyzetméterért.

„Továbbra is pörög a Balaton-parton az új építésű lakáspiac” – összegezte Soóki-Tóth Gábor a legnépszerűbb hazai nyaralóövezet ingatlanpiaci folyamatait. Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta: 72 projektben megközelítőleg 3 ezer lakás épül a tóparton, amelynek nagyjából a fele még megvásárolható. Az árak a fővárosi új építésű lakásokhoz hasonlóak, az átlagos négyzetméterár 1,8 millió forint. Ezek az adatok nagyjából megegyeznek az egy évvel korábbi értékekkel. A legújabb felmerés szerint a tavalyinál 10 százalékkal több projekt indult el, ám a lakásszám 3 százalékkal csökkent, ami azt mutatja, hogy a fejlesztők a kisebb lakásszámú projektekre voksoltak.

Az átlagos árszintet a fővárosi kerületek többségéhez hasonló folyamatok jellemzik, az évek óta tartó növekedés először megállt, majd csökkenni kezdett, jelenleg 3,2 százalékkal olcsóbban kínálják a lakásokat, mint egy évvel ezelőtt.

A legtöbb projekt Siófokon található (22), majd Balatonlelle (9) és Keszthely (7) a sorrend, míg Balatonfüred, a tópart második legnagyobb városa ezektől a darabszámoktól elmaradva követi a dobogósokat (4).

Lakásszámok terén ugyancsak Siófok vezet 800 épülő lakással, Keszthely a második 490, míg Balatonszemes 350 lakással a harmadik. „Továbbra is nagy koncentráltság jellemzi a balatoni projekteket. Új beruházások a tóparti helységek nagyjából felén, 18 településen van folyamatban, a nagyobb projektszámok főleg a Balaton déli partján, a vasútvonal és a vízpart közötti területekre jellemzőek” – árnyalta a felmérést a szakember, aki azt is elmondta, hogy új építésű projekt a Balaton északi partján, a nyugati medencéhez tartozó településeken elvétve akad.

Ugyanakkor Soóki-Tóth Gábor megjegyezte, a település nagysága is hatással van a beruházások darabszámára, az új projektek jellemzően a nagyobb településeken indulnak.

A tóparton átlagosan 1,802 millió forintért kínálták az épülő lakások négyzetméterét. Az árakban azonban komoly szórás figyelhető meg, a legolcsóbb és legdrágább projekt között több mint háromszoros a különbség. A legolcsóbb balatoni projekt egy siófoki beruházás 850 ezer forintos négyzetméteráron, míg a legdrágább 3,1 millió forintért Balatonakarattyán található.

A települések között komoly az árkülönbség, az átlagos fajlagos ár 1,2-3,1 millió forint közötti sávban mozog: a legdrágább Balatonakarattya 3,1 millió forinttal, amelyet Zamárdi és Alsóörs követ 2,16 millió forinttal. A fővárostól távolabbi településeken csökken az átlagár: a legkedvezőbb árfekvésű település Badacsonytomaj 1,21 millió forinttal, amelyet Balatonmáriafürdő 1,27 millióval követ, míg a harmadik legolcsóbb Balatonlelle, 1,39 millióval.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS