Az V. kerületben átlagosan 3 millió forint felett van a lakások négyzetméterára

2023. 04. 18., 14:22

Kevesebb új lakás épül Budapesten és a tervezettek száma is érezhetően csökkent, de ennek ellenére sem állt le az ingatlanpiac. Az Otthon Centrum kimutatása szerint 2023 első negyedévében a fejlesztők már elkezdték hirdetni a korábban előkészített projektjeiket. A kereslet visszaesése miatt azonban a négyzetméterárak emelkedése lelassult, ám a fővárosi kerületek között még soha nem volt ekkora az árkülönbség.

Az Otthon Centrum felmérése szerint 2023 első negyedévében 329 új lakás beruházás indult el Budapesten, melyekben 26,4 ezer lakás épül. A projektek száma 4,9 százalékkal, a lakások száma pedig 5,4 százalékkal kevesebb, mint az előző negyedévben. A lakásállomány 29 százaléka, 7,6 ezer lakás tervezett, ami arányaiban 2,7 százalékkal, nominálisan pedig 1100 lakással jelent kevesebbet az előző negyedévhez képest.

Ebben a negyedévben 17 új projekt és nagyjából 650 lakás jelent meg az online felületeken, ami 2022 negyedik negyedévéhez képest megközelítőleg ötven százalékkal kevesebb projekt- és lakásszámot jelent.

„Bár jelentősen kevesebb új lakás jelent meg ebben a negyedévben a piacon, és a tervezett lakások száma is jelentősen csökkent, ennek ellenére a teljes lakásállományt vizsgálva mégis jóval mérsékeltebb a visszaesés. Ez pedig arról árulkodik, hogy a fejlesztők nem tétlenkednek, elkezdték a már korábban előkészített projektek hirdetését, míg az újak indításával kivárnak” – összegezte a fővárosi ingatlanpiac legfrissebb folyamatait Soóki-Tóth Gábor.

Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, hogy a legújabb felmérés szerint a projektekben kínált lakások átlagos négyzetméterára 1,571 millió forint, ami előző negyedéves felméréshez képest mindössze 1,1 százalékkal magasabb ár. Ez azért figyelemre méltó, mert éves viszonylatban elsősorban a tavalyi extrém áremelkedés folytán 17 százalékos árnövekedést produkált a piac 2022 I. negyedévéhez képest.

A kerületek között jelenleg 942 ezer és 3 081 000 forint között váltakozik az átlagos kínálati négyzetméterár. „Nagyon szétnyílt az olló, a főváros egyes részei között soha nem volt ilyen mértékű az árkülönbség” – állapította meg a szakember.

A legdrágább kerületek sorrendje kismértékben változott a kínálati négyzetméterárak listáján: az V. kerület vezet 3,081 milliós átlagos négyzetméterárral, amelyet a II. kerület 2,93 milliós fajlagos árral követ. Dobogós még a XII. kerület, négyzetméterenkénti 2,91 milliós árral. A negyedik helyen az I. kerület áll, átlagosan 2,61 milliós négyzetméterárral. A többi kerület ettől az árszinttől jócskán elmarad. A sorban következő VI. kerületben 1,84 millió forint a jelenlegi fajlagos ár.

A többi budai és belvárosi kerületben 1,5 millió forint felett alakult az átlagos négyzetméterár, míg a külső pesti kerületekben és a XXII. kerületben 1 millió forint körüli négyzetméterárak jellemzőek. A legolcsóbb városrész – a felmérések során először – a XV. kerület lett 942 ezer forintos átlagértékkel, aminél nem sokkal drágább a XXIII. kerület 960 ezer forinttal. A többi kerületben a lakások kínálati négyzetméterára meghaladta az egymillió forintot.

A legtöbb beruházás és lakás a XIII. kerületben épül, amely évek óta stabilan tartja magát az első helyen: az angyalföldi 62 projekt és 7,7 ezer épülő és tervezett lakás a kerületek között kiemelkedő, ám az előző felméréshez viszonyítva ez is kevesebb lakást és projektet jelent. 

A városrész eddigi legnagyobb kihívója a budai oldalon a XI. kerület volt és ez most sem változott: a 40 projekt és az épülő 5600 lakás egyaránt a második a kerületek rangsorában. A legkevesebb lakás az V. kerületben épül, ahol mindössze egy projektben kínáltak ingatlanokat, míg az I. és XVI. kerületben két-két projekt van folyamatban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS